Alkotmány, 1900. október (5. évfolyam, 234-259. szám)
1900-10-02 / 234. szám
ALKOTMÁNY. 234. szám. sokra megy a szolgabirói önkény. Zalának büszke s nemes népét megtörni nem lehet s hogy az a nép a maga árnyékától nem ijed meg, már nem egyszer bizonyította volt be. Ez igazságnak fényes tanúságául szolgált a tegnapi dicső nap. A lentii népgyülés. Korán reggel taracklövések hirdették a nép örömét, a nap jelentőségét, egész Lenti nehezen várta az órát, melyben a néppárt elnökének, Zichy János grófnak és társainak érkezniük kellett. A vasúti állomáson Tóth Sándor lentii plébános fogadta az érkezőket. Fehér ruhás leányok az érkezőknek csokrokat nyújtottak át s bandérium vezette a menetet az ünneplő Lentibe, hol mindenki örömmel várta az érkezőket, leszámítva Mandel Pál bérlő alkalmazottját, mert a Mandel-féle bérletnek éppen Lentiben van középpontja. A népgyűlés 11 órakor kezdődött. A templom előtti téren sűrű fasor árnyékában díszlett a szónoki emelvény. Az emelvényt óriási néptömeg vette körül. Dacára a délelőtti órának, az emberek nem törődtek az ő ebédjükkel, sokan nagy távolságból érkeztek, csakhogy néppárti elveikben és meggyőződésükben megerősödhessenek és a néppárt elnökét láthassák. Háromszor-négyszer annyi nép volt ott jelen, mint amennyi a falu összes lakossága. A tribünt körülállották Lenti, Lenti-Szombathely, Lenti-Kápolna, Munsor, Bárhely, Kerka-Szent-Mihályfa, a derék Mahomfa, Bördöce, Kerka-Teskán, Kerka-Tótfalu, Alsó-Lendva, Csesztreg, Szécsi-Sziget, Gosztolya, Barbás, Kis-Lakos, Tormaföld, Iklód, Külső- és Belső-Sár, Lovászi, Dobri, Szent-Györgyvölgye, Resznek községek. A nép mindvégig kitartó figyelemmel s a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta végig a szónokokat, egyre jobban nekitüzesedett, sűrű közbekiáltások hallatszottak, melyek nem válottak éppen a liberális párt dicsőségére. Az előkelőbb urak közül ott voltak: Hoffmann János hercegi uradalmi főmérnök, Rácz Béla uradalmi építész, Horváth Győző földbirtokos, Kiss Pál alsólendvai esperes, Lippacs Brúnó uradalmi kasznár, Farkasovszky Endre uradalmi tiszt, Höhn Béla közjegyző, Sándor János, Gaál István, Tóth Sáándor, Tóth János, Jerger Ferenc plébánosok, Klaffl Mihály, Kovács Sándor káplánok, Berényi Miklós, Bezsánovics József, Kovács Győző és más urak. Zichy János gróf pártelnököt hatalmas riadalommal üdvözölte az egybegyült nagy népsokaság. Zichy János gróf első szavait Marsovszky Endre emlékének szentelte. Igen rövid ideig képviselte Marsovszky ezen alsólendvai kerületet. Azért, ha az isteni Gondviselés a néppárt derék harcosát elszólította innen, de a zászló, melyet Marsovszky tűzött ki, ismét leng a kerületben és az elvek, melyekért küzdött, halhatatlanok. (Hosszantartó nagy éljenzés.) A Tisza- és a Wekerleuralom után jönnie kellett a néppártnak, mert anyagilag megnyomorodott a keresztény nép. (Igaz, úgy van !) Tisza alatt pusztult a független elem, (Úgy van!) a korrupció diadalnapjait ülte (Hosszantartó zajos helyeslés.) és Wekerle betetőzte ezt az uralmat azzal a szerencsétlen egyházpolitikával, mely a hit dolgában is nyomorékká akarta tenni a magyar népet (Úgy van! Nagy helyeslés.) s mely ellen, ha teljes erőnkből nem védekezünk, meggyöngül közöttünk a hit, a remény és szeretet. (Hosszantartó zajos éljenzés.) Ki kívánta ezt az egyházpolitikát? (Zajos általános fölkiáltás: Senki, senkit) S mégis, midőn életbe léptették, a népre hivatkoztak. (Fölkiáltások, de nem kérdezték tőlünk . Ily körülmények között hazafias kötelesség volt megteremteni a néppártot. (Hosszantartó zajos éljenzés: éljen a néppárt!) Rettenetes üldözésnek lettünk kitéve, magam is oly napokon mentem keresztül, hogy borzalom rájuk emlékezni. (Zajos éljenzés: Éljen a néppárt!) de meggyőződésünkért helyt fogunk állani. (Nagy éljenzés.) Nem igaz, hogy mi valahol egy szóval is valamely vallásfelekezetet bántottunk volna, de készek vagyunk saját vallásunk jogait védeni. (Nagy éljenzés.) A kormánypárttal tisztába jönni nehéz, sőt lehetetlen. Tisza Kálmán azt mondja, hogy bent marad a kormánypártban, mert az ő elvei ott érvényesülnek. Apponyi Albert, kinek személyét tisztelem, ki évtizedek óta küzdött Tisza ellen, azt mondja, hogy bent marad a kormánypártban, mert az ő elvei e pártban érvényesülnek. Hogyan lehetséges az, hogy Tisza Kálmán, Apponyi Albert elvei egyszerre ugyanazon pártban érvényesüljenek? Hogyan lehet e két ember egy pártban elveinek integritásával ? Ha a forró víz s a hideg víz egy medencébe folynak, lehetetlen, hogy mind a kettő megtartsa eredeti hőfokát. Ha oly emberek, mint Tisza és Apponyi, egy pártban foglalnak helyt, lehetetlen, hogy mindkettő elveinek integritásával érvényesüljön.Majd áttért a pártelnök az alsó-lendvai kerület viszonyaira s óva intette a népet, hogy ne engedje magát megvásárolni, mert az 1—2 forint, úgymond hamar elkölthető s aztán megmarad a bűnös cselekedet keserű következménye: a megvásárolt néppel hitványul bánnak; oly politikát csinálnak, mely a szegény földmivelő néppel keveset törődik. (Hosszantartó zajos éljenzés.) A néppárt elnökének bevezető szavai után Buráth Ferenc képviselő szólott. Beszélt a szabadelvű párturalomról, a jogtalan haszonról, melyet éppen ez a párt a szabadelvű párt képviselőinek juttat. S ezt igen jól mondta Mandel Pál kerületében s ezzel szemben beszélt a nép végtelen nyomoráról s az alsólendvai nép egyre éljenzett beszédje alatt. Aztán a néppárt parlamenti munkáját mutatta be. Beszélt a kúriai bíráskodásról, a választói cenzusról, átment azután a párt egyes programmpontjaira, a földadóra s az ipartörvényre s végül a parlament legutóbbi törvényjavaslataival foglalkozott, melyek a szegény népet különösen érdeklik, a betegápolási pótadóval, a házbér s a házosztályadóval s végül a kvótával. Utána Ernszt Sándor dr. beszélt a szövetkezetekről. Elmondta a szövetkezetek okát s célját s a küzdelmet, mely ezen a téren folyik, a liberális párt politikáját ezekkel szemben. A liberálisok mindent dicsérnek s nem is lehet tagadni, hogy nekik, főleg a képviselőknek, jó dolguk van.Van oly képviselő, ki egy földmivelési részvénytársaságnak, két iparvállalatnak igazgatója, egy életbiztosító társaságnak elnöke, a vicinális vasútnak igazgatósági tagja s ez a jókedvű ur, ki így legalább is háromszoros miniszteri fizetést élvez ezen fényes hivatalokban, ezen 11-szeres inkompatibilitásban, éppen az alsó-lendvai kerületet képviseli, Mandel Pál úr. (Általános nagy nevetés.) Mandel Pál úr a jelen kormánynyal s az egész liberális politikával teljesen meg van elégedve. (Meghiszszük azt!) A nép szegényedik, a képviselők gazdagodnak, de csakis a liberális párton. Hogy aztán lehet valamit költeni a választásokon, azt önök igen jól tudják. Még Farkas Józsefnek kellett volna beszélnie, azonban ő épp ezórában kénytelen volt a kerületében maradni. Végül Zichy János gróf néhány szóval berekesztette a gyűlést s midőn említette a vesztegetés formáit, sűrü közbekiáltások röpködtek, majd ígérnek megint réteket. A pártelnök igen meleg és közvetlen szavakkal fordult a néphez és a nép minden szavát tüntető, zajos éljenzéssel fogadta. A pákai népgyűlés. Hosszú kocsisor indult Lentiből Páka felé. A lentii gyűlés előkelő hallgatói majdnem teljes számban vonultak át Pákára. A szép Zalában, a hegyesvölgyes vidéken, a szőlőhegyek és sűrü lombdús erdők aljában vonult el utunk. Messze a pákai határszélen nagy bandérium s legalább 400—500 főre menő küldöttség fogadta az érkezőket. Táncsics József beszéddel üdvözölte a néppárt elnökét. Aztán a hosszú kocsisor megindult lassú menetben s szakadatlan éljenzés közt vonult a népgyülés színhelyére. Itt is óriási néptömeg volt együtt. A gyűlés színhelyén ember ember hátán tolongott, hatalmas gyűrűben vették körül a szónoki emelvényt s nem maradt egy talpalatnyi üres hely a szintéren. Ott volt Páka, Csömödér, Kis-Sziget, Környék, Csebecke, Cserta- Lakos, Nápródfa, Gutorföld, Szent-Péterföld, Kányavár, Erdőhát, Szent-Adorján, Maróc, Dózseföld, Bördőce, Iklód, Csehi, Szent-Margitta község. Továbbá ott voltak az elnöki emelvényen, részint az emelvény közül Tornyos Gábor esperes, Dancsecs János esperes, Szillner József plébánosok, Sándor János, Jerger Ferenc, Tóth Sándor plébános, Táncsics József, Iker István káplánok, Doming Róbert uradalmi intéző, Imrék Antal bérlő, Doming József és Siráky Ferenc urak, Plachner László, Kovács Sándor, Klaffl Mihály káplánok, Gaál István, Tóth János plébánosok, Paál Sándor, Vogrincsics Nándor, Öveges József, Kovács Győző, Martincsevics Nándor és mások. A szónokokat itt is figyelemmel hallgatták és ezen népgyűlésen is nagy lelkesedés honolt. Itt már megjelent Farkas József képviselő is, aki a kisgazdákról s a néppárt programmjáról beszélt. Mág mily kiveszőfélben van odaát. A nemzetiségi villongások és az obstrukció nem is eredményezhettek egyebet. A cseh parasztegyesület feloszlása. A cseh gazdák már régen érezték az agrárérdekek védelmének szükségét s megalakították a «cseh parasztegyesület»-et. Azonban nemsokára a nagybirtokosok is létrehozták az «agráriusok egyletét». A két egyesület politikával nem foglalkozott, de újabb időben felmerült annak szüksége, hogy a két egyesület egymást támogatva, bizonyos nyomást gyakoroljon a pártokra az agrártörekvések érdekében. Ezt közös megállapodással úgy vélik elérhetőnek, hogy a cseh parasztegyesület feloszlik és tagjai belépnek teljes számmal az «agráriusok egyesületébe». Tegnap ezt a parasztegyesület közgyűlésén hivatalosan is elfogadták és az agráriusok egyesületével tudatták. Kedd, 1900. október 2. AUSZTRIA. Az uj hazafias párt, melyről lapunk mai számában hírt adtunk, nem örvend rokonszenves fogadtatásnak. Az ifjucsehek épp úgy, mint a németek lapjai gúnyolódnak a 13 pontos programja felett. Harrach dr. e programmja nagyon is elkésett és ily elmérgesedett viszonyok közt nagyon is ideális. Ez a hideg fogadtatás is mutatja, hogy az igazi hazafi Liberális beszámolók. — Avagy: kortesbeszédek. — Budapest, október 1. Egész csomó «beszámolót» tartottak tegnap vagy a múlt napokban különféle 67-es és 48-as liberális képviselők. A 1. honatyák, tekintettel az esetleges téli vagy kora tavaszi választásokra, sietnek «megdolgozni», valgo becsapni az «oh népet.» Íme a főbb «beszámolók» : Manaszy György, a temes moravicai kerület túlontúl fiatal honatyja az elmúlt héten beutazta kerületét, sőt tegnap Nagy Zsámon beszédet is mondott (a parlamentben még nem beszélt). Dicsérte Széll Kálmánt s a közigazgatás államosítását, Széll Kálmánt s a kormány mezőgazdasági tevékenységét Széll Kálmánt s a kormány ipari tevékenységét, Széll Kálmánt s a párisi kiállítást, Széll Kálmánt s a nemzetiségi politikát, Széll Kálmánt s a helyi érdekű érdekeket. Punktum. Bíró Lajos, a gyöngyöspatai kerület volt nemzeti párti ma Széli (vagy Apponyi ?) párti képviselője tegnap beszélt Csányon. Dicsérte Széll Kálmánt és a fúziót, Széll Kálmánt és a kereskedelmi politikákat, Széll Kálmánt s a «tiszta» választásokat, Széll Kálmánt s a mezőgazdasági «vívmányokat». Köszönjük. Neményi Ambrus, a szilágy csehi kerület Széli-párti (vagy orthodox ?) képviselője tegnap beszélt Szilágy-Csehen. Dicsérte Széll Kálmánt és a fúziót, Széll Kálmánt és az «egységes» szabadelvű pártot a zilált Ausztriával szemben; önmegtagadást követel a magyar törvényhozástól Ausztriával szemben; dicséri Széll Kálmánt és a közigazgatási reformot; demokratikus közszolgálat kell neki, nem pedig sokba kerülő hivatalnoksereg (ebben igaza van. Szerk.); a jövő politikát szociális szempontok fogják irányítani (ez is igaz. Szerk.); erre nagy szabadelvű párt kell (ez már nem igaz. Szerk.) Fogyatékos volna ez a kimerítő tudósítás, ha ide nem igtatnak, hogy Neményi pártja táviratilag «üdvözölte» Széll Kálmánt. Polónyi Géza, a hajdú-szoboszlói kerület «híres» képviselője is beszámolt. A komédiás csak komédiázhatik. Polónyi is. Moralizált. Szerinte a tavalyi obstrukció nem Bánffy személye ellen irányul, csak a rendszer ellen (ezt mondja ő: Polónyi! Szerk.) Tiszta választásokat akar (ő, aki Félegyházán úgy viselte magát, mint egy Bánffy); követel pártatlan tiszviselőket és bíróságokat (ő, Polónyi Géza); helyesli a fúziót, tiszteli Horánszkyt, de már kevésbbé tiszteli Széll Kálmánt (no, ebben igaza van); sürgeti a függetlenségi pártiak «együttes» működését (mit szól ehhez Eötvös Károly ?); kikel a börze ellen (ő, Polónyi!); a felekezeti béke megbontásával vádolja a néppártot, de ő szabadelvűnek vallja magát, helyesli a felekezetlenséget, de követeli a keresztény Magyarországot (józan ember beszéde ez ?); kijelenti, hogy a néppárt ellen minden rendelkezésre álló fegyverrel fog küzdeni, mert a néppárt kizárólag katholikus felekezetű, no és még többet hadart össze-vissza Polóny. Mert ez az ő természete és politikája. Szabó Imre, a veszprémi kerület képviselője tegnap újra beszámolt Veszprémben. Ennél a beszámolónál érdekesebb az, hogy a liberális (azelőtt Bánffy-, most ismeretlenpárti) képviselőt Rédey Gyula kanonok úr üdvözölte. A kanonok úr ezen viselkedését igen szépen jellemzi a Veszprémi Hírlap vasárnapi száma e szavakkal : «Maguk a katholikus papok és pedig köztük előkelő állású papok is megjelennek a kormánypárti beszámolókon, üdvözlik a beszámolókra megérkezett