Alkotmány, 1901. július (6. évfolyam, 156-181. szám)
1901-07-02 / 156. szám
ALKOTMÁNY. 156. szám. Kedd, 1901. julius 2. Zemesmegyében szerte megindultak a választási mozgalmak s a vármegye majd minden kerületében két szabadelvű párti képviselő küzd egymással az ő és az uj irány képviseletében. Moravicán Manassy György lép föl Stojanovits Iván báróval szemben, Csolkován pedig Schaffer Dezső Mayer Károlyival szemben veszi fel a küzdelmet. A többi kerületek szabadelvű jelöltjei a következők: Fehértemplomon Pescha Miklós Szivák Imre ellen, Végvárott Gorove Viktor Vargics Imre dr. ellen, Új-Aradon Kraushaar Károly Capdebó Ferenc ellen, Békáson Lendl Janitsáry Sándor ellen, Kis-Becskereken Steiner Fer Ferenc és Szuló Ernő Bessenyey Ferenc ellen. Or citálván Blaskovich Ferenc és Lippán Fülöpp Béla lépnek fel. A szabolcsmegyei tiszalöki kerületben Korniss Ferenc képviselővel szemben még eddig senki sem lépett fel más programmal, vannak, akik Kossuth Ferencet felkérték, hogy küldjön nekik ellenjelöltet s jöjjön el maga, de erről új hír nincsen. A zemplén megyei tokaji kerületben Bernáth Béla képviselővel szemben még idáig senki sem lépett fel. Pulszky Ágoston június hó 27-én korteskörúton járt Selmecbányán és «ismerkedési estélyt» rendezett, melyen nagy beszéddel ünnepelte önmagát. A veszprém megyei képviselők Remény Pál dr. zirci képviselő kivételével mind újra fellépnek. A zirci kerületben Andrée Gyula próbálkozik meg kormánypárti programmal. A vas megyei hivatalos lap közlése szerint ő a hivatalos jelöltje a kormánypártnak. A nagyvázsonyi választókerületben Óvári Ferenc ert léptették fel egy gyűlésen. Óvári Ferenc el is fogadta a jelöltetését, noha — kijelentése szerint — nem volt szándékában a jelöltséget elvállalni. A gyűlés Rottermann Károly pártelnök indítványára táviratilag üdvözölte a kormányt. Nagyérdekű beszámoló beszédet mondott e hó 29-én és 30-án Veszter Imre orsz. képviselő Késmárkon és Szepes Bélán. A beszámoló-beszéd hű tükre a szabadelvű párt mostani hangulatának s egyben jellemzi a szabadelvű párti képviselőket, akik a képviselőházban szó nélkül meghúzódnak s megszavaznak oly javaslatokat, amelyekről a vidéken nyilván bevallják, hogy testeknek-lelkeknek nem kellenek. S Veszter Imre beszámoló beszédéből, mely nyílt állást foglal különösen a kúriai bíráskodásról szóló és az összeférhetlenséget szigorító törvények ellen és reményt fejez ki, hogy ezeket a törvényeket hatályon kívül lehet majd helyezni, kiemeljük a következő részt. A hivatalos tudósítás szerint az egész országgyűlés eseményeit felölelő beszédének különösen azon részével ért el zajos sikert, melyben az obstrukciónak okait, céljait és lefolyását élénken ecsetelve, ezzel kapcsolatban Széll Kálmánt, mint a béke helyreállítóját ünnepelte. Ennek a békének azonban nagy ára volt, mert meghozta a kúriai bíráskodásról és a képviselői összeférhetlenségről szóló törvényeket. A szónok nem tudja magát azonosítani azon szellemmel, mely az említett két törvényben kifejezésre jutott, mert mind a kettőről azt tartja, hogy a liberalizmusnak és demokráciának nem használ. Hogy a szabadelvű párt ezt a két törvényt mégis elfogadta, egyedül annak a kényszerhelyzetnek tulajdonítandó, amelybe a pártközi paktum folytán jutott Ha a párt e törvényeket el nem fogadta volna, örökre helyrehozhatatlan politikai bonyodalmak következhettek volna belőle, míg ellenben azok a bajok, amelyek szóló szerint az említett törvényekből származhatnak, idő múltán igenis szanálhatók A párt két baj közül a kisebbet választotta. Kénytelen volt úgy tenni, mert a miniszterelnök a pártközi paktum folytán kötve volt és ennélfogva kabinetkérdést csinált az összeférhetetlenségi törvény elfogadásából. A párt tehát dacára annak, hogy annak többsége a mondott törvényeknek sok egyes dispozícióját nem helyeselte, azokat mégis megszavazta, illetőleg nem ellenezte, csakhogy vezérét, akihez a párt feltétlenül ragaszkodik és akiben méltán meg is bízik, dezavuálnia ne kelljen. A szónok ezután beszélt még az önálló vámterületről, melytől szükség esetén nem riadna vissza s azzal fejezte be beszédét, hogy a liberalizmus és demokrácia javára többet óhajt a jövő országgyűléstől, mint amennyit e tekintetben a mostani nyújtott. A szepesi választópolgárok méltó kíváncsisággal várják most már, hogy Széll Kálmán miniszterelnök olyan elemekkel óhajtja-e szaporítani a jövő választásokon pártját, mint amilyen Veszter Imre képviselő, kinek beszámolójából a politikai erkölcstelenség ,oly rulul harsog ki. A néppárt Borsodban. Mező-Kövesd, jun. 30. Nagy ünnepe volt ma ősi városunknak, derék monóinknak. Hollós Mátyás király ezen hűséges népének ivadékai, akik mindmainap tisztán megőrizték ősi típusukat, zamatos nyelveket, festői viseleteket, kiirthatatlan mély vallásosságukat, akik 1996- ban mint a néppárt hívei minden vesztegetésnek, erőszaknak ellentállva az akkori nemzetipárti képviselőjelöltet elejtették, ma nyíltan, impozáns módon nyilváníthatták néppártiságukat. Néppárti népgyülés volt ma ,a régi szabadalmakkal ékeskedő Mező-Kövesden. A városnak egyházi és hazafias érdemekben megőszült plébánosa, Kőszeghy Mihály apát 80 éves agg létére tevékeny részt nem vehetvén a pártmozgalmakban, a mai népgyülés rendezését egyszerű, de elvhűségekben szilárd gazdák vállalták magukra: Bota István és társai: Pethő József, Molnár Márton, Csizman István és György, Értelmes Gyula, valamennyien pompás típusai az egyenes gondolkodású, vallásos magyar kisgazdának. Mikor Zichy Nándor gróf, a gyűlés elnöke kísérőivel: Molnár János prelátussal, Darányi Ferenc pécsi ügyvéddel, Rajcsányi Sándor úrral és Bonitz Ferenc lapszerkesztővel a Budapest felől jövő vonattal déli egy órakor a mezőkövesdi pályaudvarra érkezett, ott beláthatatlan embertömeg menydörgésszerű éljenzéssel fogadta. A nép élén László Károly tanító igen szépen átgondolt és hatásosan előadott beszéddel üdvözölte Zichy Nándor grófot, aki erre a nép lelkes éljenzése közepett néhány meleg köszönő szóval válaszolt. Erre 120 délceg lovas vezetésével hosszú kocsisorban a városba indult, a menet. Zichy Nándor grófot gazdák által összeállított pompás négyesfogat vitte s útközben alig győzte az ősz vezér viszonozni a sok éljenzést és üdvözlést. A gyűlés maga délután 4 órakor volt a nagy templomtéren, ahol ekkor már 6z 6000 főnyi néptömeg állotta körül az egyszerű szónoki emelvényt. Ott voltak a mezőkövesdi polgárokon kívül, a bogácsiak, ivánkaiak, szihalmiak küldöttjei s ott voltak a tribünön a már említettek mellett Molnár Lajos rimaszombati ügyvéd, Koncz Mihály mezőkövesdi adminisztrátor, Szabó István (Aldebrő), Glandáry Pál (Vámos- Györk), Vörös Antal (Ivánka), Sporer Ignác (Bogács), Ambrus László (Felső-Nyárád), Máttyus István (Tibald-Daróc) plébánosok, Farkas Ágoston (Szajla), László Károly tanítók, Buczkó János és Erdős András káplánok stb. A gyűlés azzal kezdődött, hogy Farkas Márton fiatal gazda előadta saját szerzeményű üdvözlő költeményét, amely zamatos magyarsággal, keresetlen, de szívből fakadó és szivreható szavakkal ünnepli a néppártot és vezérét. A nép zajos éljenzése elhallgatván, Zichy Nándor gróf megnyitotta a gyűlést. Amint tiszteletet gerjesztő alakja feltűnt a tribünön, a sok ezernyi nép dörgő éljenzésbe tört ki s ez az éljenzés, ez a lelkesedés egyre fokozódott Zichy beszéde alatt. — Örömömnek adok kifejezést, úgymond, hogy ide is jöhettem, a nagy Mátyás király ezen dicső népéhez, ahhoz a néphez, amely a hazát annyi viszontagságok között megvédte. (Zajos éljenzés.) ma már nem a török, nem a tatár ellen, hanem hitünkért, királyunkért, hazánkért küzdünk. (Úgy van ! Hosszantartó éljenzés.) Soká készült az a siralmas idő, amely aztán az egyházpolitika miatt szakadást idézett elő a keresztény és nem keresztény polgárok közt. Ezt a szakadást kell orvosolnunk (Lelkes éljenzés), és hogy ezt orvosolhassuk, kell, hogy ismét igazság legyen az ország képviseletében. Olyan képviselet kell ismét, amely ne hozzon a hittel ellenkező törvényeket. (Zajos helyeslés.) Ha a képviselet csak a pénzes emberek képviselete, akkor nem népképviselet, hanem csak tettetés. (ügy van !) Olyan képviselet, amely lerontja a haza alapjait, nem kell nekünk. Ne zavarja a képviselet hitünket és ne veszélyeztesse a magyar nép atyai birtokát, ne tegye földönfutóvá a népet. (Zajos éljenzés.) Nekünk a keresztény szeretet és igazság kell mindenütt, az országházban is (ügy van!) és ezt akarja a néppárt. (Zajos felkiáltások: Éljen a néppárt!) Hogy ez így legyen, az már a magyar népen múlik. Ne adja el többé szavazatát, hanem gyakorolja szabadon a néppárt érdekében, amint a hazájához, királyához, hitéhez hű magyar emberhez illik. A hallgatóság lelkesülten hallgatta a vezérnek nagy hévvel előadott szavait, mire Molnár János prelátus nagy beszédet mondott a néppárt eddigi működéséről és sikereiről. Találó anekdotákkal és példákkal illusztrálta előadását, amely a népnek nagyon tetszett. Egy óra hosszat beszélt egyre növekvő érdeklődés és fokozódó tetszés mellett s mikor végre befejezte beszédét, a nép zajosan megéljenezte. Utána az idejövetelben megakadályozott Kálmán Károly helyett Darányi Ferenc mondott higgadt, okos beszédet a néppárt feladatairól. A nép rokonszenvesen, figyelmesen hallgatta s végül melegen megéljenezte. Molnár János ezután felolvasta a gyűléshez, Zichy Nándor gróf címére érkezett következő üdvözlő táviratot : «A mátyásfalvi és gnezdai néppárti gyűlések Excellenciádat kitörő lelkesedéssel üdvözlik és ragaszkodásukról biztosítják. Egyben a Mező-Kövesden egybegyült magyar honfitársakat a magas Tátra aljából szívből köszöntik. Zmeskál, elnök. Zajos éljenzés hangzott fel erre is, mire Zichy Nándor gróf néhány szóval befejezte a gyűlést. Mindenekelőtt indítványozta, hogy a gyűlés intézzen hódoló táviratot az egyházmegye főpásztorához, Samassa egri érsekhez. A nép percekig tartó éljenzéssel jelezte hozzájárulását az indítványhoz és ez által ragaszkodását a nagynevű főpásztorhoz, akihez azután ez távirat intéztetett: Samassa József érsek ur ő nagyméltóságánal Et.ec. A mezőkövesdi néppárti népgyülésen összegyűlt tengernyi nép lelkesedéssel üdvözli Nagyméltóságodat, kegyes főpásztorát és hódolattal esdi áldását. Zichy Nándor gróf, elnök. Erre már csak néhány szót intézett Zichy Nándor gróf a néphez, de ezzel a pár szóval is annyira felvillanyozta a hallgatóságot, hogy ezernyi torokból felhangzott a fogadalom: -- Megfogadjuk, hogy a néppárttól soha el nem tántorodunk! A gyűlés után pedig ezrivel körülfogta a nép a grófot és boldog volt, aki közelébe férhetett, kezet szoríthatott vele, kezet csókolhatott neki. Zichy Nándor gróf és kísérői még az esti gyorsvonattal visszautaztak a fővárosba, a mai gyűlés emlékezete pedig sokáig fog élni Mezőkövesden. Az állami tisztviselők mozgalma: Budapest, julius 1. Az állami tisztviselők mozgalma, melyet helyzetük javítása iránt indítottak, egyre nagyobb arányokat ölt. Tegnap a Budapesten alkalmazott állami tisztviselők végrehajtó bizottsága első ülését tartotta s legközelebb száz tagra egészíti ki magát. A vidéken több helyen megalakultak a helyi bizottságok, melyek a tisztviselők akcióját vezetni fogják. Az állami tisztviselők mozgalmára vonatkozó híreinket itt adjuk. A Budapesten alkalmazott összes állami tisztviselők egyetemének kebeléből a köztisztviselők helyzetének javítását célzó mozgalom intézésére kiküldött végrehajtó bizottság vasárnap tartotta első ülését, melyben elnökké Benedek Sándort, a m. kir. közigazgatási bíróság ítélőbíróját, másodelnökké Mocsáry Béla miniszteri osztálytanácsost, ügyvezető igazgatóvá nagymartoni László Pál kir. tan. pénzügyigazgatót választotta meg. A bizottság örömmel fogadta a köztisztviselők országos szövetségének felajánlott tára-