Alkotmány, 1902. február (7. évfolyam, 28-51. szám)
1902-02-01 / 28. szám
2 ALKOTMÁNY. 28. szám. Szombat, 1902. februári, szabadelvű pártban is megszólal. Tegnap Nesz Gyula tartott oly beszédet, melyet jobban helyeselt az ellenzék, mint a kormánypárt. Ez az önálló vámterületet szeretné. Ma Papp József uj kormánypárti mutatkozott be, mint oláh nemzetiségi szabadelvű. Ezen beszéd után, merje még valaki a néppártot vádolni nemzetiségi törekvésekkel. S a következő szónok, Zselénski Róbert gróf kibontotta az agrárius zászlót, követelvén az uj német tarifa védő vámtételeit a magyar mezőgazdasági termékek számára s ezzel egyidejűleg a gabonabörze rendszabályozását, a fedezetlen határidőüzlet eltörlésével s az államvasutak főbb állomásain szabad gabonaraktárakat, melyek a gazdáknak búzásokra értékesíthető vevényeket (warrantokat) állítsanak ki. Ezen követelések oly pozitivek voltak, mintha feltételei lennének annak a bizalomnak, melylyel az agráriusok ezen vezérférfia a Széll-kormányt támogatja. Szavait nagyon sokan helyeselték, de épp oly sokan kedvetlenül fogadták. Legkivált maga Széll Kálmán és társa, Hegedűs Sándor. Most már a merkantilisták is fognak beszélni vezérek, Wekerle nyomain. A koncert kitűnő, gratulálunk Széll Kálmánnak Wekerléhez és Zselénskihez. Budapest, jan. 31. Az országgyűlési néppárt holnap, szombaton, február 1-én este fél 7 órakor közhelyisében (József-körút 35.) értekezletet tart. A párt tagjainak mennél teljesebb számban való megjelenését kéri az elnökség. A képviselőházi holnapi ülésén megszakítja a költségvetés tárgyalását s mint tegnap már jelentettük, több választást végez el — köztük a házjegyzőségre valót — és néhány kisebb javaslatot megjelentést tárgyal. A holnapi ülés végén Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter válavivtuk ki a diadalokat — tizennégy csatában ! . .. Az orosz és osztrák tisztek álmélkodva hallgatták a szavakat s aztán látni szerették volna a hires lovat. Kimentek mindnyájan az udvarra. Egy huszár hamarosan elővezette a nemes állatot s megállította a tiszti csoport előtt. Gyönyörű almásszürke mén volt. Lábai megfeszültek, mint az acél s prüszkölő orrcimpái remegtek, mintha vágyta volna már hátára gazdáját. Kazinczy oda ment hozzá, megsimogatta, megveregette izmos, nemes tartású nyakát. Aztán a ló elkezdett táncolni. Az osztrák őrnagy Strasselde odalépett Kazinczyhoz : — Százötven aranyat adok érte! Kazinczy ügyet sem vetett rá, hanem odafordult az orosz parlamentárhoz. — Nézze, ezredes úr, mint ugrik! — s azzal keresztülugratt az udvarban álló szekerem — Kétszáz arany! — kiáltott az osztrák őrnagy. Kazinczy szeme egy percre vérbe borult, aztán odafordult Nyekraszovhoz, az orosz tiszthez. — Ezredes úr, fogadja el tiszteletem zálogául. Tizennégy csatában volt velem! Pedig egyetlen fillér sem volt a zsebében. Kemény Farkas bárótól kért kölcsön pénzt, hogy megajándékozza az ezredes kíséretében levő kozákokat. Úr volt, még a halál torkában is úr Kazinczy brigadéros. És sejtelme is valóra vált. Kemény Farkas vezértársa kibujdokolt Angliába, őt pedig Haynau október 20-án Aradon kegyelemből agyonlövette. Nyugodtan halt meg — a lovára nem ült osztrák generális, Petrassevich Géza, szólni fog Solymosy Ödön bárónak a kereskedelmi ügynökök dolgában hozzáintézett interpellációjára. A költségvetési vitát hétfőn folytatják. Szólásra fel vannak jegyezve: Holló Lajos, Weszelovszky Ferenc, Serényi Béla gróf, Bizony Ákos, Rubinek Gyula, Bakó József, Ernuszt Sándor, Vertán Endre, Rátkay László, Sebes Dénes, Gabányi Miklós, Bakó Mihály, Molnár János és Kovács Pál. 730 millió pénzkészlet. Azoknak kiegészítéséül, amiket Csávolszky Lajos mondott el a képviselőházban a magyar állam pénzkészletéről, érdekes adatokat közöl a Ket. Zrt. E szerint az állami számvevőszék három csoportba sorozza az egyes intézeteknél elhelyezett állami pénzkészleteket. Az első csoportban fel vannak sorolva azon összegek, melyek a pénzintézeteknél vannak elhelyezve és mely összegek 131.468.863 koronára rúgnak. A második csoportban fel vannak sorolva az egyéb előlegek, melyek összesen 572.381.995 koronára rúgnak. A harmadik csoportban vannak a posta- és távirdapénztárak részére adott előlegek, melyek összesen 26.670.064 koronát tesznek ki. E három csoportban felsorolt összegek együtt kitesznek 730,520.012 koronát. A pénzintézeteknél elhelyezett pénzkészletek ezek: A demokrata körök és a katholikus körök. Nagy mulatsággal olvastuk a minap, hogy a fővárosi demokrata körök a legutóbbi Vázsonyiügyből kifolyólag mélységes megvetéstszavaztak a képviselőháznak. De van ennek a dolognak egy komoly oldala is. Ezek a demokrata körök tudvalevőleg nem politikai testületek, hanem társadalmiak. A társadalmi köröknek pedig alapszabályaik értelmében politikával foglalkozniok nem szabad. Ám a demokrata körök nagyon erősen politizáltak mostanában, midőn nem érték be azzal, hogy a maguk körében «elégtételt» nyújtsanak «szeretett» elnöküknek, szálkái Vázsonyi Vilmosnak, hanem a képviselőház dolgaiba is avatkoztak. Vártak tegnapelőtt is, tegnap is, várjon megrendszabályozza-e politizálásukért a demokrata köröket az a belügyminisztérium, amely sértő éberséggel őrködik a katholikus körök működése fölött és amelynek közegei minden katholikus kört majálisban vagy házi mulatságában «néppárti politizálást» szimatolnak. Hanem hát persze, a demokrata kör is más, a katholikus kör is más, a belügyminiszter pedig nem más, mint Széll Kálmán. A pécsváradi mandátum. A kir. Kúria a pécsváradi mandátum ellen benyújtott petíció következtében elrendelte a bizonyító eljárást és ennek foganatosításával a pécsi kir. ítélőtáblát bízta meg. A pécsi kir. tábla a bizonyítási eljárás foganatosításával Varga Nagy István kir. ítélőtáblás bírót bízta meg, aki a tegnapi napra hívta be Pécsre a tanukat, akiket nyilvános ülésen hallgatott ki. A mandátum birtokosát, Egry Dezső drt, ezúttal Edvi Illés Károly dr. képviselte, míg a peticionálók védelmét letétiem Armin dr. budapesti ügyvéd látta el. Az eljáró a tanukat a petícióban fölhozott panaszpontokra nézve hallgatta ki, akik ismételték a petícióban fölhozottakat és vallomásukra esküt tettek. A védők is kérdéseket intéztek a tanukhoz és késő este volt, mire azoknak kihallgatását befejezték. A tanúkihallgatásokról fölvett jegyzőkönyvet most a királyi Kúriához terjesztik föl, mely rövid idő alatt meghozza végleges ítéletét. Amenynyiben a Kúria a tanúvallomásokból a vesztegetés kísértetét megállapíthatja, mert a tanúk csakis kísérletről és nem tényleges vesztegetésről tettek vallomást, meg fogja semmisíteni a pécsváradi mandátumot. Megtámadott mandátumok. Ma a kápolnai kerület választása foglalkoztatta a Kúriát. A kerületnek Samassa János dr. lett a képviselője, miután a függetlenségi párt jelöltjével, Kállay Emánuellel szemben több mint 600 szótöbbséget kapott. A kisebbségben maradt párt azonban petícióval támadta meg a választást, azt panaszolva, hogy a kormánypárt részén vesztegetés, etetés-itatás folyt. A tárgyalást Paiss Andor kúriai tanácselnök vezette. A kérvényező függetlenségiek képviselője, Nagy Péter dr. miskolci ügyvéd, előadta a petíció tartalmát és nem kevesebb, mint 1178 szavazatot kifogásolt, illetőleg kért érvényteleníteni. Előadta, hogy a győztes jelölt érdekében atyja, Samassa János érsekuradalmi igazgató az uradalmi tisztek utján etette-hatta és vesztegette a választókat s különböző ígéretekkel, legelő- és fakiosztás ígéretével csalogatta őket a szabadelvű párt oldalára. Erre nézve kéri kihallgattatni Samassa József egri érseket is. Kéri a választás megsemmisítését. A választásvédő ügyvéd beszédének meghallgatása után a Kúria elhatározta, hogy ítéletét holnap délben hirdeti ki. A szálkai mandátum ellen beadott petíció dolgában a Kúria II. választási tanácsának elnöke, Vavrik Béla, ma délelőtt hirdette ki a tanács végzését. A Kúria a bizonyítási eljárást elrendelte s foganatosításával a budapesti ítélőtáblát bízta meg. A Kúria csupán csak a Jakabffy István képviselő által állítólag elkövetett vesztegetési esetekre nézve rendelte el a bizonyítást, ellenben az egyházi adományozásokra nézve a kérvény panaszait mellőzte. A szabadelvű párt ma este értekezletet tartott, melyben a napirend első pontja értelmében a megürült bizottsági tagsági helyek betöltésére nézve ejtették meg a jelöléseket. Az értekezlet egyhangúlag magáévá tette a párt kijelölő bizottságának indítványát. Az értekezlet azután letárgyalta a kisebb tárcák költségvetését,és egyben tudomásul vette a miniszterelnök jelentését az állandó országház munkálatainak 1900-ban és 1901-ben való elhaladásáról, letárgyalta továbbá a belügyminiszteri tárca előirányzatát s a belügyminiszter törvényjavaslatát a vármegyék közigazgatási árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezésére szolgáló póthitelről és letárgyalta végül a kereskedelmi tárca előirányzatát. Sopron házadómentessége. Lukács László pénzügyminiszter a Sopron szab. kir. város részére az 1896. évi XXIII. törvénycikk 5. §-a alapján engedélyezett rendkívüli házadómentesség tárgyában ma jelentést terjesztett a képviselőház elé. A házadótörvények némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1896. évi XXIII. törvénycikk 5. §-s felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a legalább 10.000 lakossal bíró, az általános hátbéradó alá tartozó oly helyeken, hol nagyobb terjedelmű és kiváló fontossággal bíró városrész-rendezések szükségessé teszik s azok 1905. évi december hó végéig végrehajtatnak, az addig ott felépült és lakható állapotba helyezett, legalább is egyemeletes házakra nézve az idézett törvény 4. §-ában említett 15, illetőleg 12 évi házadómentességet további három évvel meghosszabbíthassa. A törvény ezen kedvezményének megadásáért folyamodott Sopron szabad kir. város közönsége. A megtartott helyszíni vizsgálat alapján a pénzügyminiszter megengedte, hogy Sopron szab. kir. városnak a kérvényben fölsorolt utcáiban és terein 1900. évi december hó végéig fölépült és lakható állapotba helyezett legalább is egyemeletes házakra nézve az idézett törvény 4. §-ában említett 15, illetőleg 12 évi házadómentesség további három évvel meghosszabbittassék. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 23. 29. 30. 31. 32. A magyar általános hitelbanknál Osztrák-magyar banknál A bécsi Union banknál A Pesti Magy. Kereskedelmi banknál Korona. 80,110.645 12.000.000 2.410.000 6.850.000 A Magyar Ipar- és keresk. banknál 2.400.400 Hazai Szövetkezetek intézeténél 438.308 Pesti Hazai első takarékpénztárnál 4,525.023 Országos zálogkölcsön társaságnál 803.568 Kisbirtokosok földhitelintézeténél 1,600.100 Budapesti gíro-pénztárnál 1,000.713 Agrárbanknál 1,009.041 Orsz. magy. kölcsönös bizt. szövetkezet 200.000 Leszámítoló és pénzváltó banknál 1,700.441 Hazai banknál 2,051.217 Egyesült fővárosi takarékpénztárnál 1,009.527 Általános takarékpénztárnál 807.388 Központi takarékpénztárnál 2,013.845 Belvárosi takarékpénztár 811.086 Mezőgazdák szövetkezeténél 200.000 Jelzálog hitelbanknál 1,009.333 Központi hitelszövetkezetnél 3,600.00 Hermes váltóüzletnél 401.827 Anglo-osztrák bank fiókja 1,004.472 Első magyar iparbanknál 1,003.888 Budapesti bankegyesületnél 1,004.472 Erzsébetvárosi takarékpénztárnál 400.000 Lipótvárosi » 401.000 Békéscsabai » 300.000 Kisújszállási » 125.193 Mármarosszigeti » 234.696 Hajdúböszörményi » 148.351 Székesfejérvári » 423.257