Alkotmány, 1902. május (7. évfolyam, 104-129. szám)

1902-05-01 / 104. szám

ALKOTIV. 104. szám. Az olaj vám-klauzula, mely miatt az olaszok a a­ szövetséget is megfenyegették, ma újból sre került. A gyöngyösiek monstre­­deputációi ugyanis ma Széll Kálmán mi­­niszterelnök arányi földmivelésügyi és Lu­kács Lászlnzügyminiszternél, kiktől meg­nyugtató fiositást kértek a kereskedelmi szerződése­lkötésére vonatkozólag. Széll Kálmán hirelnök kijelentette egész hatá­­rozottsággal jöttek előtt, hogy a kereske­delmi szerző megállapodásaiban már elha­tározott h hogy a horvár-klauzulát nem tartják fenhatározott kijelentés megnyug­tatta a győr deputációt s ez biztosítékul is szolgál arra­, hogy Olaszország a két ha­­talmassággalben nem tudta érvényesíteni akaratát. A képviselt összeférk­etlenségű bizottsága óta délután 5 ór ülést tartott, amelyen a bizottság konstatálta. Kendl Ad­it dr. országgy. képviselő az állami Őrnek való tanszerszállitást és mű­­tömést megse és igy összeférhetlenség szemé­lyére nézve énn nem forog. Szentesitfény. Az­­Országos Törvénytárá­ban ma hm ki az uj indemnitás törvényének szentesitését elség a törvényt április 29-dikén szentesítette. Magtámaandátum. A Harkányi Frigyes báró tacsellelő mandátuma ellen beadott pe­tíciót a kérők annak idején visszavonták. A törvényes ha belül azonban újabb tíz választó ismét kérve támadta meg a mandátumot, mely­nek tárgyaláuk­a II. választási tanácsának el­nöke, Vavril május 27-én délelőtt 10 órára tűzte ki. DIÁGGYŰLÉS, Budapest, ápr. 30. Bármelyiia bohózatira irigykedhetnék, hogy a m képviselőházban mily zajos si­kerrel ketté évenkint a honvédelmi költ­ségvetés.­­gal el lehet mondani, hogy a honvédelm jó idő óta kasszadarabja a ma­gyar páriak, az idén is vállvetve buzgólko­­dik a függes párt a honvédelmi miniszterrel együtt, horgyalás mentül vidámabb, men­tül kacagtagyen. Nem a nemzet igazaiért való ember háborúság folyik, melynek lá­tásán maglink felemelkedjék és megerő­södjék a nicitben, hanem nemes vetélke­dést látunk melyik fél tudja a másikat — leviccelni, mindannyian kacagunk, sirva fordítja el magyarság géniusza. Künn­atban, mikor föllobognak a vá­lasztási h­tzei, az egekig ér a független­ségi jelölte, önálló magyar hadseregért való siránkA néppárt szándékkal vonult félre a vitáiétól, előre engedve a független­ségi csapatnáltsák be hát, amire válasz­tóik előtt fetak, mert hiszen szabadal­mat vettek mák a nemzeti követelések hangoztatá Honvédminiszter pedig ma oly dolgokat amelyeken a magyar függet­lenségi pártacugni tudott. Azt hihetted volna, hogy sek öblökbe fognak szorulni s az ellenzék festett haragja elsöpri a mi­niszteri széldig ez nyugalmasan ringatta a­ miniszterik széles hahotáján s a neve­tésnek gömb­ arcokról csak jóakarat mo­solygott a n felé. A derülés­ Viktor ötleteinél kezdődött s fokozódó dés végéig. Wilczek Frigyes gróf, a mai Tóth Jánoson kívül egyet­len komoly­­ nyugodt beszédben sorolta fel a néppárságait, melyek közül a ka­tonai sze­greszállitására vonatkozót az érvek egész fírával küldte a miniszter ellen csatába. Nekan is felelt a miniszter, akit beszéde betett hangosan éljenzett a jobb­párt. Ezt a loldalon már rossz néven vették s odak: «Amilyen a miniszter, olyan a párt dig ez tévedés. Fejérváry báró ma mer, hogy olyan a miniszter, amilyen a télte. Az ülés eléválasztották a kvóta-bizott­ság és a deluigjait. A delegációnak el­nöke bir­szei­áss­ei Gyula gróf lesz, ak­­oké pedig­­ Gyula gróf. 3 Csütörtök, 1902. május 1. A képviselőház ülése. Elnök : Apponyi Albert gr­óf. Jegyzők: Illyés Bálint, Teleki Sándor gróf és Nyegre László. A kormány részéről jelen vannak: Széll, Lukács, Fejérváry és Darányi. Az Illés megnyitása után az elnök bemutatja a főrendiház elnö­ökének átiratát, hogy a közös ügyek tárgyalására, kiküldött orsz. bizottság tagjai a fő­rendiház részéről megválasztottak. Bemutatja a kir. Kúria elnökének átiratát, mely szerint a Valasek Já­nos orsz. képviselő választásának érvénytelenítése tár­gyában beadott kérvényt a Kúria elutasította. Harmadszori olvasás. A Ház ezután a mexikói szerződésre vonatkozó javaslatot a harmadik olvasásban is elfogadta. Következtek a választások. Kossuth Ferenc kijelenti, hogy pártja sem a kvóta­bizottság, sem a delegáció tagjainak megvá­lasztásában elvi álláspontjánál fogva részt nem vesz. A kvóta­bizottságba név szerinti szavazás útján megválasztanak: Fálk Miksa, Hadik János gróf, Hegedűs Sándor, Hieronymi Károly, Hodossy Imre, Josipovich Géza, Láng Lajos, Major Ferenc, Sci­­tovszky János, Tisza István gróf. A delegációba név szerinti szavazás útján a követ­kezők választottak meg rendes tagokat: Andrássy Gyula gróf, Andrássy Tivadar gróf, Beksics Gusztáv, Berzeviczy Albert, Bolgár Ferenc, báró Dániel Ernő, Daniel Gábor, Dedovics György, Dókus Ernő, Fáik Miksa, Fluger Károly, Francisci Henrik, Hadik- Barkóczy Endre gróf, Hegedűs Sándor, Hieronymi Károly, Hodossy Imre, Holló Lajos, Jakabázy Imre, Josipovich Imre, Klobusitzky János, Kristóffy József, Kubinyi Géza, Láng Lajos, Miklós Ödön, Münnich Aurél, Okolicsányi László, Pap Géza, Perczel Dezső, Rakovszky István, Rosenberg Gyula, Sperec Ferenc, Szem­ere Miklós, Szentiványi Árpád, Szerb György, Talkán Béla, Teleki Sándor gróf, Tisza István gróf, Wilczek Frigyes gróf, Zichy Jenő gróf, ifj. Zichy János gróf. Pót­tagokul: Adamovich Béla, Bethlen Balázs gróf, Bíró Lajos, Nopcsa Elek báró, Pildner Ferenc, Sághy Gyula, Semsey László, Szőts Pál, Telegdi József, Werner Gyula. Következett a honvédelmi költségvetés folytatólagos tárgyalása. Wilczek Frigyes gróf: Minden nép hadseregében látja állami létezésének legpregnánsabb kifejezését s leginkább katonai múltja iránt viseltetik kegyelettel, erre pedig a magyar nemzetnek van legtöbb oka. Mindaddig, míg az örök béke elérve nincsen, addig hazaias kötelesség a hadügyet minél tökéletesebbé tenni, de ugyanakkor a terhei alatt roskadozó népet m­iden felesleges kiadástól megóvni. A néppárt már többször követelte a katonai szolgálati idő leszállí­tását (Élénk helyeslés a baloldalon), még­pedig há­rom évről két évre. Ennek előnyei főleg srét irányban jelentkeznek. Nem kötik le a munkaerőt improduktív célokra s ezáltal a gazdasági termelés minden ágá­nak előnyére válnak, azonkívül pedig könnyűének az ország pénzügyi terhein. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon) A kivándorlás káros hatásai között leginkább a munkaerő elvonása érezhető; ha ezt elismerjük a kivándorlás kérdésében, el kell ismerni a katonai szolgálati idő kérdésében is. (Helyeslés.) Azonfelül a kivándorlók gyakran pénzt külde­nek haza — ellenkezőleg történik ez a ka­tonaságnál. Sokan éppen a hosszú katonai szol­gálati idő miatt vándorolnak ki, akik pedig be­vonulnak, a hosszú idő alatt elszoknak foglalkozá­suktól. A szolgálati idő leszállítása éppen nem megy a katonai kiképzés rovására, amint azt a honvédség bizonyítja, mely minden tekintetben megáll a közös hadsereg mellett. Szóvá teszi a katonai lóvásárok kérdését. A katonalótenyésztéstől lassan elmegy a gazdák kedve, mert a ló asszentáló­ bizottság gyakran visszavet oly remondákat, melyeket aztán megvesz a lókereskedő­­­­től, aki olcsó pénzen váltja magához a gazdánál visszamaradt jószágot. Ajánlja a közvetlen bevásárlás elvinek alkalmazását a katonai cikk beszerzésénél. (Élénk helyeslés.) Nem kell mindig­­— ahol nem okvetlenül szükséges — az egyes vállalkozókat gaz­dagítani; legyenek tekintettel a termelőkre és az iparosokra is. (Helyeslés.) A vallásosság megóvásának tekintetében a hon­védségnél a legutóbbi években igen üdvös intézkedé­sek lettek statuálva; kéri ezért a honvédelmi minisz­tert, hogy ez irányt továbbra is fentartsa, sőt ha lehet tovább fejleszsze.­­ Helyeslés a balolda­lon.) A katonai igazságszolgáltatás kérdésének megoldását és figyelmébe ajánlja a miniszternek. A honvédelmi költségvetést sem ő, sem a néppárt el nem fogadja, mert a hadügyek vezetésében ég a honvédségnél a népnek, főleg a földmivelő népnek , érdekeit kellőleg figyelembe véve nem látja. (Élénk éljenzés a baloldalon.) Nessi Pál figyelmezteti a honvédminisztert, hogy nem váltotta be azt az ígéretét, mely szerint a ka­tonai büntető törvény reformjáról intézkedő javaslat április vége előtt a magyar igazságügyminiszter ke­zében lesz. A javaslat máig sem érkezett az igazság­­ügyminisztériumba. Megdöbbenéssel olvasta, hogy magyar testőrkapitánynyá nem magyar állampolgárt s magyarul sem tudó katonát neveztek ki. A közös hadsereg a legveszedelmesebb eszköze a germanizá­­lásnak. Miként van az, hogy a Ludovika-Akadémaiá­­ban a negyedik évi tanfolyamon még a társalgás nyelve is német, holott Deák tanuságtétele szerint 1866-ban kikötötték a Ludovika alapításnál a karok és rendek, hogy a Ludovikában minden tudományt magyarul tanítsanak. (Mozgás.) A honvédeket Hentzit viszik ünnepelni. Visontai Soma: Mikor egy magyar minisztert temettek, egy katona sem jelenik meg. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter: Téve­dés. Lobkowitz ott volt. Visontai Soma: Az mint főrendiházi tag volt ott. Az nem honvéd. Franciaor­szágban díszcsapatokat vezényelnek ki a miniszter temetésére. Az elnök: Ne tessék mellékbeszédeket mondani. Nessi Pál nem fogadja el a költségvetést. Rákosi Viktor örömmel látja, hogy a honvédelmi miniszter fölépült betegségéből, a maródi­ sorból a szombattáns-sorba lépett. (Tetszés), valamint gyönyö­rűséggel olvasta akkoriban a kormányújságokban, hogy Fejérváry báró a javulás útjára lépett. (Nagy derültség.) Pedig mégsem lépett a javulás útjára. (Elénk derültség.) A miniszterben két lélek van, a miniszteri és a táborszernagyi; sajnos, a miniszteri lélek mindig haptákban áll a táborszernagyi előtt. (Derültség.) A minisztert odafenn Bécsben meghall­gatják, hát mondja meg ott egyszer az igazat, hogy­ az önálló magyar hadsereg a dinasztia érdeke. Abszurdum, hogy a dinasztia kedvéért tanuljon meg a nemzet németül s nem a nemzet kedvéért tanul meg a dinasztia magyarul. (Élénk tetszés.) A szo-­­cializmus ellen csak a nemzeti eszmével lehet a hadsereget megvédelmezni, de nálunk a fekete-sárga zászló lobog s a Gotterhalte-t éneklik. A delegáció­ban Pulszky Ágost halála óta a legnagyobb katonai kapacitás Münnich Aurél, aki ahhoz a gárdához tartozik, mely sohasem hal meg, de mindig megadja magát. (Nagy derültség.) A delegáció svájci tenger­nagyai közt a legnagyobb kapacitás Rozenberg Gyula, akit dicsérnek a Kárpátoktól le az Adriáig (Elénk derültség.) és akit a kormány azért sietett a Házba hozni, nehogy cserben maradjanak a tengeré­szeti ügyek. (Általános derültség.) Ilyen a tengeré­szeti albizottság. Pedig most ismét 127 milliót kér­nek hadihajóra. Széll Kálmán: Nem áll. Rákosi Viktor: Sohasem cáfolták meg azt a hírt. Tizenöt új hadihajóról van szó. Széll Kálmán: Nem való. Pichler Győző: Én már láttam azokat a hadihajó­kat ! (Viharos derültség.) Rákosi Viktor: Mire való volt a kínai expedíció ? Hogy Kínából copfot expor­táljunk Ausztria-Magyarországba ? (Élénk derültség.) A hármas szövetséget óriási vérzáldozattal tartjuk fenn, pedig a külügyi kérdéseknél a mi szerepünk ugyanaz, mint Goluchovvskié a Jockey-klubban (Élénk derültség.) Akkor, mikor a kivándorlás hulláma a leggazdagabb vidékek felé közeledik és sötét felhő árnyékaként csúszik előre, nem szavazhatja meg a honvédség költségeit. (Zajos tetszés és éljenzés a szélsőbalon. A szólót sokan üdvözlik.) Münnich Aurél kijelenti, hogy igaz: ő mindig megadja magát a kormánynak, de csak úgy,ha meg­győződésének megfelel a kormány működése. (De­rültség a szélsőbalon.) Polemizál "Tóth Jánossal, Nes­­sivel és Rákosi Viktorral, kikkel szemben azt bizo­nyítja, hogy a honvédség nem tartaléka a közös hadseregnek. Rákosi Viktor Münnich Aurélnak 1889-diki beszé­dét hozza elő dokumentumul, melyben Münnich ki­jelenti, hogy bízik nemcsak a jelen, hanem a jövő kormányok bölcseségében is. (Zajos derültség.) Münnich Aurél kijelenti, hogy ő azt a passzust elmondta, mert nem képzel olyan kormányt, mely a honvédelem érdekét ne viselné szívén. Öt perc szünet. Kubits Béla örül, hogy Münnich is elismeri, hogy a honvédség nem kiegészítő része a hadseregnek. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter tiszteli ha valaki önálló hadsereget kivon, de nem osztozik nézetében és vele tart az ország nagy többsége. A nemzet a mostani alapot elfogadta" és minden­kinek tisztelnie kell a törvényt. A magyar szel­lem megvan a honvédségben hivatkozik . . . (Föl­kiáltások: Münnich Aurélre. Derültség.) Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter, Tóth János ezt nem tudhatja, mert ő előszeretettel viseltetvén a közös hadsereg iránt, abban szolgált és a honvédségi szolgálat alól kibújt. (Derültség.) Nálunk kizárólag nemzeti alapra nem lehet helyezkedni. Sze­resse hazáját a magyar, a német, a cseh, a lengyel, de alkalmazkodjék a nagy kerethez (Zaj.) Minden katona szeresse hazáját, tartsa magasra királyát, a többi magat

Next