Alkotmány, 1902. július (7. évfolyam, 155-181. szám)

1902-07-01 / 155. szám

ALKOTMÁNY. 155. szám. 2 Kedd, 1902. júliusi beteg ember, akinek mindene fáj s nem érez magában erőt a felkelésre sem. Gyó­gyulni akarunk, adjanak nekünk nyugal­mat, hogy kiheverhessük a bennünk emésztő kórságot. Tiz esztendő alatt talán­­talán kitisztulunk a liberális infekcióból s összeszedjük magunkat valamely erőtelje­sebb politikára. Budapest, junius 30. A miniszterelnök Bécsben. Széll Kálmán miniszterelnök ma reggel Rátótról Bécsbe érke­zett. A miniszterelnök a király isdhli utazása előtt jelentést tesz a koronának a folyó ügyek­ről. Osztrák politikai körök tudni vélik, hogy Széli és Koerber közt ez alkalommal valamelyes tárgyalások lesznek. A bécsi Montagszevue szerint Széli maga nem támaszt nehézségeket, azonban egyes magyar szakminiszterek nem akarnak engedni a nyersanyagok és a marha­vámok dolgában. Bécsből táviratozzák. Ő Felsége Széll Kálmán miniszterelnököt a mai nap folyamán ismételten hosszabb kihallgatáson fogadta. A kvóta. A hivatalos lap vasárnapi száma királyi kéziratot közöl, mely a kvótát arra való hivatkozás­­sal, hogy a kvótára vonatkozó egyezmény a két or­szág között nem jött létre, az 1867. XII. t.-cikk alap­ján egy év tartamára való érvénynyel 663/46 —333/19 százalék arányban megállapítja. A királynak a kvó­tára vonatkozó kézirata megjelent tegnap a bécsi Reichsgeselsblatt-ban is. A szobránci kerület. Mint félhivatalosan jelentik, a Köröskényi Elek elhunytéval megüresedett szob­ránci kerületben a szabadelvű párt véglegesen gróf Sztáray Sándor jelölésében állapodott meg, Csongrád és Tápé. A csongrádi és a tápéi kerü­letekben előfordult választási visszaélések megvizs­gálására a parlament tudvalevőleg egy-egy vizsgáló­­bizottságot küldött ki. A bizottságok elhatározták, hogy a vizsgálatot csak az aratási munkák befejezé­sével kezdik meg, még­pedig a tápéi kerületben szeptember 9-én. Választási ügyek a Kúrián. A március 5-én Szolnokon képviselővé választott Kiss Jenő dr. ellen beadott petíció dolgában a Kúria annak idején el­rendelte a vizsgálatot. A királyi tábla Lenk Gyula bírót bízta meg a vizsgálattal, aki július 5-én kezdi meg a kihallgatást.­­ A zirci néppárti képviselő, Udvary Ferenc ellen beadott petíciót szeptember 25-én fogja tárgyalni a Kúria. A kereskedelmi szerződések. Az osztrák-magyar politikai körök azután, hogy osztrák részről a keres­kedelmi szerződéseket fölmondták, a szerződések utóbbi megkötésének esélyeivel foglalkoznak. A ke­reskedelmi szerződések lejáratának határidői a vo­natkozó törvényekben a következőképpen vannak megállapítva: A pancsovai kerület kettéválasztása. Pancsova sz. kir. város törvényhatóságának érdekes kérvénye érkezett ma a képviselőházhoz. Az iránt kérvényez­nek ugyanis, hogy a pancsovai választókerületet, amelyhez Pancsova városán kívül több község is tartozik, ketté oszszák és Pancsova városa, mint külön törvényhatósági terület, külön válaszszon or­szággyűlési képviselőt Az állami tisztviselők fizetése. Egy lap a pénz­ügyminiszternek az egyes szakminiszterekkel az állami tisztviselők fizetésrendezése dolgában való végleges megállapodásáról írt. A félhivatalos M. N. kijelenti, hogy a fizetésrendezés dolgában egyáltalán nem tör­tént végleges döntés s az erről szóló közlemények, a részletekkel együtt koraiak. A szerb egyházi kongresszus, Karlócáról jelentik. A szerb nemzeti egyházkongresszus mai ülésén több Belgiummal Bulgáriával ilseresk. egyezség.) Dániával Németországgal Franciaországgal Görögországgal Angliával Olaszországgal Hollandiával Norvégiával Romániával Oroszországgal Svédországgal Svájccal Szerbiával Spanyolországgal Törökországgal Egy, .Államokkal Megkötve: Lejárat. Szerződés neme; legtöbb kedvez- 1891. dec. 6. 1903. dec. 31. mény és tarifa­* megállapodás 1896. dec. 21. 1902. dec. 81. » 1887. marc. 11. íeIm°eI^,a­zuta a legtöbb kedv. legtöbb kedvez-1891. dec.­ 6. 1903. dec. 31. meny és tarifa­megállapodás 1874. febr. 18. felmj”]dév után legtöbb kedv. 1887. ápr. 11. felni, után 1 év 1878. dec. 5 és felmondás » 1877. nov. 26. után 1 év » legtöbb kedvez 1891. dec. 6. 1903. dec. 31. mény és tarifa­megállapodás­­1867. márc. 26. felni, után 1 év legtöbb kedv. 1873. nov. 3. felni, után 1 év » 1893. dec. 21. felni, után 1 év » 1894. máj. 18. 1903. dec. 81. » 1873. nov. 3. felni. után 1 év 1891. dec. 10. 1903. dec. 31. 1892.­ aug. 9. 1892. jan. 29. 1862. máj. 22- 1881. ápr. 10. 1903. dec. 31. felni. után félév lejárt, de mégis érvényben felm­­után 1 év legtöbb­ kedvez­mény és tarifa­megállapodás a legtöbb kedv. D­e­ donképpen el se tudja képzelni, micsoda his­tóriák lehetnek azok, miken akkora embernyi ember annyit gyötrődhetik. Mert úgy tessék ám venni, hogy a gyereknek bajsza is van már. — Micsoda ? — hangzott a kiváncsi kérdés a korcsmárosné részéről. — Pedig még milyen! — Müven no ? — Akkora, hogy Csutora Gyuri ha kirakná enyves vesszőnek, hát kányát foghatna vele. A bizony. — Ah ? — csudálkoztak valamennyien. — És milyen fessen áll! .—­ Az enyém is áll, ha kisodoriatom — kezdte­­pödörni az öreghiró bajuszát. — Hallgass, János — torkolta le Borbás Mi­hály a sógorát —­ a te bajszodért garast sem­­ adnának Pesten. — Mintha bizony a fiad bajuszáért valami sokat adtak volna! — Adtak-e ? Az egész város dámái bele vol­tak bolondulva. — Ne mondd! — piszkálta az öreghiró Bor­­bás sógort. — Mondom biz’ én — pattant föl Borbás — , egyet azután el is jegyzett magának. — És van is valamije? — Van hát. A szépségének párja nincs az­­ egész világon! A fiam mondta: az arca harmat, haja sötét, a szeme fénylő, mint a karbun­­­­kulus. — Jól van jól — szakította félbe a lelkes apát sógora — én arra volnék csak kiváncsi, van-e Valamije? — Van, persze hogy van ?— erősítette Borbás kizökkenve a türelméből — selyem a szoknyája, bársony a reklije . .. — Még mindig nem értesz. Arra volnék ki­váncsi, ki veszi annak a dámának a selyem szoknyát, bársony reklit? hiány hold a földje? Futja-e abból? — Hogy . . . hogy «— akadozott a boldog apa — hogy hány hold a földje . ..? — No igen — verte a vasat tovább is az öreg bíró — abból szeretném megítélni, ha várjon olyan sokra becsülték-e a fiad bajuszát. Én kaptam a feleségemmel húsz holdat, azért volnék rá kiváncsi és most már negyedszer kér­dem, hány holdja van a fiad menyasszo­nyának ? — Azt ... azt én nem tudom, soha nem is­ kérdeztem — felelt révedező tekintettel Borbás Mihály. — Ne tessék! Herceg és semmit se tud. —­De megtudom — pattant föl a büszkesé­gében sértett apa. — Eredj csak mindjárt — biztatta a biró — mert tudod, sógor, mi nagyon kiváncsiak vol­nánk rá, mennyit ér a fiad bajusza. — Jól van — fújtatott Borbás Mihály — nyomban megyek, megkérdem tőle. — És ha nem lesz fél zsák vetőre valója annak a menyasszonynak? — Akkor! — tört ki baljóslatú fenyegetés­sel — akkor megölöm azt a kölyket ... Egy órával később összefutott a fél falu Bor­bás Mihály háza előtt. Azt mondták, a gazda megbolondult, nem is lehetett az különben, mert hát okos ember csak nem kergeti fejszével a tulajdon édes fiát, kiben eddig mindenkoron apai öröme, kedve tellett, petíciót intéztek el. Az ülés ma csak fél 11 órakor vehette kezdetét, mert sok kongresszusi tag hiányzott. Az elnökség táviratilag hívta be a meg nem jelent tagokat. AUSZTRIA. Osztrák tartománygyűlések. A cseh tartomány­­gyűlés ma Wüstnek azt az indítványát tárgyalta, hogy a tartománygyűlés foglaljon állást a komló vámjának a német birodalomban tervezett emelése ellen. Az indítvány felszólítja a kormányt, hogy az új kereskedelmi szerződések megkötésénél erélyesen védje meg az osztrák komlótermelés érdekeit. Schrei­ner az agráriusok kívánságainak figyelembevételét követelte. Azután hosszabb vita fejlődött.­­ A ga­líciai tartománygyűlés mai ülésén meginterpellálták a kormány képviselőjét a lengyel címzésű levelek­nek a porosz postahivatalok részéről való visszauta­sítása tárgyában. Azonkívül indítványt nyújtottak be az északi vasút államosítása tárgyában. KÜLFÖLD: Újabb merénylet a kongregációk ellen* Táviratainkban már röviden volt szó arról, hogy Combes, a francia kormány új feje 120 olyan intézet becsukatását rendelte el, amelyek kon­gregációk vezetése alatt állanak. Most bővebb adatokkal szolgálhatunk. A 120 új intézetet a kongregációk 1901. július elseje után alapítot­ták, tehát a kongregáció-törvény életbelépése után, ami tanúságot tesz a francia szerzetes­­rendek páratlan életképessége mellett. Az in­tézetek nagyrészt iskolák, s azért képeznek nagy szálkát a francia szabadkőművesek sze­mében, akik a katholikus iskolákat tudva­levőleg mindenáron tönkre szeretnék tenni. Az uj intézetek vagy negyven megye között oszla­nak meg s a kongregációk amaz új törvény értelmében nem kértek felhatalmazást az ál­lamtanácstól a megnyitásukra. Ezenfelül azon­ban még vagy 180 más fajta új intéze­tet nyitottak meg a kongregációk, hanem ezek­nek megalapítására kértek felhatalmazást; ezt azonban mindez ideig nem kapták meg az ál­lamtanácstól. Megjegyzendő, hogy mind a 300 intézetet olyan kongregációk alapították, ame­lyeket 1901 július 1-je után engedélyezett az államtanács. Még azt kell fölemlíteni, hogy a törvény intézkedése homályos arra vonatkozó­lag: váljon a régi és létjogosult kongregációk­nak van-e joguk az államtanács megkérdezés© nélkül új intézeteket alapítani. A minisztertanács kimondotta, hogy­ nem s erre csukták be a 120 iskolát, a többi 180 intézetnek ügye még függőben van. Szóval főleg a katholikus iskolák ellen folytat háborút a szabadkőműves kormány s az első csapást mindjárt az uj iskolákra most mérte. A hármasszövetség megújítása. A hármasszövet­ség megújításával foglalkozva a Figaro a következő­ket írja: Teljes megnyugvással fogadjuk a hármas­szövetség megújítását. Tudomást veszünk békés jel­legéről, melyet nem lehet gyanúsítani és hívek ma­radunk emlékeinkhez, amelyeket senki sem törölhet ki. A Gaulois azt tartja, hogy a hármasszövetség ma már nem egyéb formalitásnál, melyet megnyítanak, hogy a szokásból ki ne jöjjön. A Petit Parisien ezt írja: Bár a szerződés záradékai változatlanok, a hármasszövetségnek még sincs meg az a har­cias jellege, mint azelőtt. A Petit Republique megjegyzi, hogy a hármas szövetség lényege szük­ségképpen módosul. Olaszország most aligha fog támogatni francia­ellenes politikát. Az Auborite azt mondja, hogy nem lehet komolyan venni azt az állí­tást, hogy a hármas szövetség pusztán formális egyezménynyé vált minden jelentőség nélkül. Olasz­ország tudja, hogy Franciaország más eredményt várt a francia-olasz közeledéstől. A temps így i­s A szerződés lényege és szelleme nem lehet többé olyan, amilyen a kettős szövetség alakítása, az osz­trák s magyar-orosz és francia-olasz közeledés és a hármas szövetségi hatalmak közt felmerült kereske­delmi politikai nehézségek előtt volt. Hasonlóan nyi-

Next