Alkotmány, 1903. június (8. évfolyam, 130-154. szám)
1903-06-02 / 130. szám
ALKOTMÁNY. 130. szám. Úgy vagyunk ezzel a bajjal, hogy azt kell mondanunk, ami akadályozza azegyénnek lélekben és testben való erősödését, ugyanaz idézi elő a fajpusztulást is. A fentebbi okokon kívül még számtalan oly jelenséggel találkozunk, melyek közvetve a faj pusztulását eredményezik. Ilyen, hogy többet ne említsünk, az a körülmény, hogy az anyák kényelmi szempontból nem akarják gyermekeiket szoptatni. A fő vezérelv tehát az legyen, hogy az egyént kell lélekben és testben erősíteni. Azért nem is szabad sem a gyermekrendszert, sem a gyermekhalandóságot pusztán a gazdasági mérleg szempontjából vizsgálni, mert ez elsőrangú erkölcsi kérdés, s mint ilyen az egyház erkölcsi befolyása nélkül meg nem oldható. Egyház, társadalom és államnak karöltve kell eljárnia ennek a kérdésnek a megoldásában. Quo usque tandem? Budapest, június 1. Az ódiózus nagyváradi esetre vonatkozólag kaptuk Somló Bódog dr. tanárnak egyik helyi hallgatójától a következő jellemző és a kérdést tárgyilagos világításba helyező levelet: Nagyvárad, május 31. Nagy port vert fel a nagyváradi kir. katholikus jogakadémia tanári karának felterjesztése Wlassics miniszterhez. Hát hogynem. Láttunk-e már árverést, melyre a véletlen egy úriembert becsal, láttuk-e, hogyan támadják meg az árverés hiénái, hogyan törekszenek karöltve arra, hogy elmenjen a kedve árverésen még egyszer megjelenni.? ! Nem újság tehát az a gezeresz sem, amit a nagyváradi eset után csapott a zsidó sajtó. Nem lep meg senkit az a nagy műfelháborodás, amit csinálnak; szomorú tény, de már ez nálunk a dolgok természetes rendje. De lássuk hát, mi az eset? A nagyváradi kir. kath. jogakadémiára f. év januárjában nevezték ki Somló Bódog urat, kinek lelkéből azonban a rövid pár évvel ezelőtt ráöntött keresztvíz nem tudta kiirtani azon elveket, melyekben született és neveltetett. Felolvasást tartott tehát, melyben mindennek nekimegy, ami előttünk szent, nekimegy mosdatlan kezekkel s nem csinál belőle lelkiismereti kérdést, hogy megtapossa azt a kenyeret, melynek eléréséért régi Istenét már egyszer megtagadta. Nagyon ismeretesek lettek pár nap alatt az ő tanításai, mégis kiemelek közülök hármat: 1. Miután kijelenti, hogy «a jog megváltoztatására való törekvésnek csak egyik és kevésbbé hathatós eszközei a tudós értekezések, minden komoly változtató szándéknak nélkülözhetetlen fegyvere az izgatás», így folytatja: «A házasság és tulajdon intézményeire vonatkozólag a törvény olyan ártatlan természetességgel mondja ki a két évi államfogházat, mintha magától érthetőtén dolog volna, hogy ez a két intézmény kivétel az általános fejlődés törvénye alól.» 2. Miután a történelemtanítást «borzalmasának s «minden irodalomtörténészt hivatásos reakcionáriusnak, ki régi lomnak dicsőségét zengi» — nevez, így folytatja: «Hogy a régi koncepció még mekkora tért hódít, azt legvilágosabban mutatja az ósdiság esztétikája és etikája, amelyet még ma is saját jobb tudásunk ellenére és saját kárunkra ápolni meg nem szűnünk.» 3. «A meglevőhöz ragaszkodni, annak valami szentséget tulajdonítani mindig tudománytalan, sőt egyenesen barbár koncepció. Eszerint tehát minden, ami létezik, már ipso facto rossz, vagyis rossz azáltal, mert létezik. Mivel pedig rossz, megváltoztatására kell törekedni, és pedig nemcsak tudós értekezéssel, mert ez kevés, de izgatással, erőszakkal. A forradalom nemcsak jogosult, de kötelesség. Ez az állítás nemcsak megbotránkoztat minden gondolkodó embert, de alkalmas arra, hogy írójának józan esze felül jogos kételyeket támaszszon. Nem idézek többet. Ennyi tökéletesen elég, de ezt kellett idéznem, mert erről hallgattak Somló úr dicső védelmezői. S a nagyváradi jogakadémia hazafias tanári kara erre azt mondta: ilyesmit nem lehet a fogékony ifjú lélekbe csepegtetni, ennek orvoslására felhívjuk a vallás és közoktatásügy hivatott védőjét, felettes hatóságunkat, a minisztert. Egyéb sem kellett! Egyszerre ott termett az árverési hiénák harmadik kiadása s újra verklizni kezdte a régi nótát: középkori sötétség, felekezeti elfogultság, agytompító butaság stb. Bizengi, hogy a huhogó baglyok hogyan igyekszenek lerántani a nap körül szállongó sast, a fiatal tudóst, kit nemcsak az országban, hanem a külföldön is, mint a szociális evolúció leghivatottabb művelőjét ismernek. S így szeretnének belőle nagy embert csinálni. Mindenki tudja, hogy Somlóról egyetlen új eszme sem került a cikkbe, hogy az mind Spencernek, Marxnak, Lassallenak egyszerű fordítása, de hát Somlóból nagy embernek kell lenni, mert igy határozta el a nagyváradi szabadkőmives páholy, mely az ügynek nyilvánosságra jötte óta permanenten ülésezik s készíti a csatatervet. Hogy pedig a reakciós tanári kar végleg megriadjon. Várady Zsigmond dr. azzal fenyegetőzik a «Nagyváradi Napló»-ban, hogy a reakció ilyen kísérlete után jár nekünk, majd feltámad végre az a közszellem, mely Franciaországban a kongregációs iskolákat és szerzetesrendeket megsemmisítette. Eléggé illusztrálja ez, mennyire tótágast áll még okos emberekben is a józan ész, valahányszor vallási kérdésekről jön szó. Elvakult zsidóság, Magyarország lakosságának nem egészen 5 százaléka! Quo usque tandem?! Antimimikri. 2 Kedd, 1903. junius 2. Budapest, junius 1. A kis kínálkozó. Andrássy Gyula gróf ismeretes parlamenti beszéde óta, úgy látszik, éjjelnappal azon töri a fejét, hogyan vétesse magát észre a legfelsőbb helyen. Mivel még mindig nem bízták meg az uj kabinet megalakításával, kezébe vette a tollat és rálicitált önmagára abban a hosszabb közleményben, amely a szabadkőműves zsidóság bécsi főközlönyében, a «Neue Freie Presse»-ben látott napvilágot. Újat semmit se mondott a nemes gróf, hacsak azt nem tekintjük új dolognak, hogy a sárgafekete eszejárását most legújabban egy kis nemzeti színű patinával szeretné bevonni. Elmondja ugyanis, hogy határozott híve a német szolgálati nyelvnek, ami azonban nem zárja ki, hogy a magyar hadseregben a magyar nemzeti székemet, érzést és nevelést követelje. Valóságos fából vaskarika a nemes gróf okoskodása, ami fölött nem érdemes a tintát pazarolni, mert hiába akarta, egyáltalán nem sikerült neki a feltűnés, bármilyen logikaellenesen is hajította el a sulykot. Mert hát német nyelv és magyar hadsereg épp úgy kizárják egymást, mint az olaj és víz. Szylgyakorlatnak azonban megjárja a nemes gróf cikke, ennyit készséggel elismerünk róla. A nógrádi választás. A Scitovszky János elhunytéval megüresedett nógrádi kerületi választást szombaton tartották meg, amely, mint Balassa-Gyarmatról táviratozzák, csak a késő éjjeli órákban ért véget. Az első szavazatszedő bizottságnál a kormánypárti Prónay Mihályra szavazott 563, Kálosy József függetlenségire 450, a második bizottságnál Prónayra 366, Kálosyra 560. Tehát Kálosy József függetlenségi 81 szótöbbséggel lett megválasztva. A szavazás rendben folyt le, AUSZTRIA. Lengyel nemzeti gyűlés. Mint Bécsből táviratozzák, ma nyílt meg Lembergben a lengyel nemzeti gyűlés. Malachowski polgármester üdvözlő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti gyűlés tisztán védekező jellegű és nem szándéka más nemzettel támadólag fellépni. A gyűlés alosztályai ma és holnap tartják meg a nemzeti szervezkedésre és nemzeti önvédelemre vonatkozó üléseiket. A lengyel nemzeti kongresszus, amely a lengyeleknek az egyes kerületekben való szolidaritása mellett nyilatkozott, mai teljes ülésén elfogadott számos határozatot, amelyek közül a legfontosabbak a következő tárgyakra vonatkoznak: Az összes lengyel pártokat és csoportokat magába foglaló nemzeti szervezet alakítása, amely nyíltan és törvényesen működik; lengyel tudósító iroda felállítása a külföldi sajtónak a lengyel ügyekről való értesítése céljából; a lengyel nép nemzeti törekvéseinek támogatása Kelet-Galíciában, Sziléziában és Bukovinában; a kivándorlási ügy szabályozása; az ország iparának fejlesztése; a galíciai tartományi iskolatanács újjászervezése; kisebbségi iskolák felállítása a vegyes nyelvű járásokban; a középiskolai ügy reformja és a galíciai főiskolák kiegészítése; a lengyel nyelvtanítás intenzívebb ápolása a galíciai nép- és középiskolákban és a felsőbb intézetekben; a lengyel hivatalos nyelv behozatala az államvasutaknál, a posta- és távíró hivataloknál, az államügyészségnél, a pénzügyigazgatóságnál, az államjószágok igazgatóságánál és a csendőrségnél. Az elnök összefoglaló beszéde után a kongresszust berekesztették. TÁVIRATOK Az algíri kormányzó megtámadása. Páris, június 1. Az Agence Havas Djemnan Eddarból következőket jelenti: Jonnart, Algír új főkormányzója ma délelőtt O’Connor hadosztálytábornok kíséretében egy vadászkülöníteény fedezete alatt a határra ment, hogy ott szemlét tartson. A figurgi sejk csatlakozott a hadosztálytábornokhoz, hogy őt a város felé elkísérje. Jonnart 600 méternyire közeledett Figuighoz, ott megállott és néhány percig szemlélte a várost, melynek falain sűrűn álltak az emberek. Ezután visszavonult Jonnart a sejk kíséretében. Alig távozott 300 méternyire, amikor Figuigból hevesen kezdtek tüzelni. A főkormányzót körülvevő vadászok viszonozták a fegyvertüzet, miközben Jennart folytonos puskalövések között folytatta útját Djeman Eddar felé. Fele után elbúcsúzott a sejk a főkormányzótól és visszatért Figuigba. Eddig még nem tudható, hogy a vadászok közül megsérült-e valaki. Órán, június 1. Jennart algíri főkormányzó tegnap este utazása célpontjához Benjunirba érkezett. Hir szerint a legközelebbi napokban felhívást intéznek Figuig lakóihoz, adjanak garanciát a rend fentartásáért. Ha a válasz nem volna kedvező, Figuigot azonnal ágyuostrom alá vennék. Páris, jun. 1. Az Agence Havas Béni Unióból a következőket jelenti: Mielőtt Jonnart főkormányzó Figuig vidékére indult, tanácskozást tartott a figuigi amellel, amelyben ez utóbbi őt biztosította a Franciaországgal szemben uralkodó általánosan kedvező hangulatról, miközben azonban utalt arra, hogy Figuiában e pillanatban kedvezőtlenek a körülmények és hozzátette, hogy a marokkói kormány hajlandó támogatni a francia érdekek üldözését. Jonnart azt válaszolta, hogy sajnálja azt, hogy ez a jóakarat nem tud kézzelfogható eredményt felmutatni és nem lehet majd azon csodálkozni, ha a francia kormány indíttatva érzi magát arra, hogy Marokkó integritásának tekintetbe vételével a határon ellenőrző szolgálatot létesítsen. A Figurg mellett történt támadás után a főkormányzóval szemben azt hangsúlyozta az amel, hogy ez az esemény igazolja, hogy ő helyesen jellemezte a figurai hangulatot. Jonnart kíséretéhez tartozó tizenhárom nem igen súlyosan megsebesült vadászt szállítottak Beni-Unifba, Páris, jun. 1. Az Agence Havas Ain Sefrából a következőket jelenti: Az idegen légiónak két századában, melyet a figuigi benszülöttek megtámadtak, 17 sebesült van, köztük 4 súlyosan megsebesült. A sebesültek Beninnuisba érkeztek. A támadás megkezdői, akiknek számát 600-ra becsülik, óriási veszteséggel tértek vissza Figuigba. Jonnart főkormányzó