Alkotmány, 1904. március (9. évfolyam, 52-78. szám)
1904-03-01 / 52. szám
ALKOTMÁNY 52. szám. 3 Kedd, 1904. március 1. bíráskodást egész gyökeresen reformálják és azokat az eshetőségeket kirekesztik, amelyek főként a tőzsdebiráskodást majdnem illuzóriussá teszik. Döntés előtt, A politikai helyzet. Budapest, febr. 29. A hosszú, egy hónapig tartó fegyverszünet után holnapba képviselőház megnyitásával újra fölvonulnak egymás ellen a hadviselő felek, körülbelül ugyanazon viszonyokkal, melyek között a harcot abbanhagyták. Igaz, hogy a képviselőház határozata szerint a holnapi első ülés csak formális lesz, mely tisztán a további teendők megállapítására fog szorítkozni, mindazáltal annyi mindenféle gyűlt meg a hosszú szünet alatt a politikusokban, hogy a holnapi ülés aligha fog felszólalások nélkül elmúlni. A napirend megállapításához négyen szólhatnak, de lehet napirend előtt is felszólalni, valamint sürgős interpellációkat előadni, kevesen tartják valószínűnek, hogy a holnapi ülésen minden incidens nélkül keresztülessék a képviselőház. A pártok élete természetesen hirtelen megélénkült s mindenütt, kormánypárton és ellenzéken találgatják a jövendőt. Az ellenzéki pártok közül a Szederkényi-párt ma délután értekezletet tartott, melyen a delegáció eseményeivel foglalkoztak, köszönetet szavaztak Ugron Gábornak és Okolicsányi Lászlónak a delegációban kifejtett tevékenységükért. Egyebekben pedig elhatározták, hogy a parlamenti harcot a legerélyesebben folytatják. A Kossuth-párton még egyre küzd egymással a harcias és a békés áramlat. Az utóbbinak megerősítésére Kossuth Ferenc hírlapi cikkben szól a helyzetről s ellene fordul az obstrukciónak (melyet pedig saját pártja kezdeményezett) többek között ilyen módon: — A kápráztató jelszavak, melyek a magyar nyelv jogai körül repkednek, jóllehet elvakítanak sokakat, de nem nyugtathatják meg azoknak a lelkiismeretét, akik nem akarhatják sajátkezűlen lerombolni a parlamenti intézményt. Az obstruálok vessenek számot lelkiismeretükkel, mi pedig lelkünk egész erejével vágyódunk az után, hogy teljesíthessük kötelességünket, mint függetlenségi és mint éber, erős, elvhű ellenzék. (!!) Annyi bizonyos, hogy a pártvezér hírlapi nyilatkozatainak nincsen nagy hatásuk magában a pártban, melyben szembetűnően kezd erősödni és mozogni a harci párt. A delegációs szünet alatt a képviselők nagy része érintkezésbe lépett a választókerületekkel s legnagyobb részt azzal a meggyőződéssel tértek vissza most a fővárosba a képviselők, hogy valóságos öngyilkossága lesz a pártnak, ha eddigi kétes s nemcsak félremagyarázható, hanem félre is magyarázott magatartását sürgősen fel nem adja. A pártnak egyébként holnap értekezlete lesz, melyen esetleg nyíltan is össze fognak ütközni a már régen észrevehető belső ellentétek. Apponyiék sincsenek nyugodtan. Apponyi Albertnek a delegációban Tisza István gróffal való erős összetűzése mély hatást tett a disszidensekre s a kormány ellen való harcias indulatot erősen lángra lobbantotta. Ma este is politikai beszélgetésre jöttek össze a kilépettek s ezen az összejövetelen Ivánka Oszkár nyílt indítványt tett, hogy a disszidensek csatlakozzanak a kormány ellen való harchoz. Apponyi Albert gróf nem volt jelen, de mindenesetre ellene szólt volna ennek az indítványnak, ha jelen lett volna s igy helyette Szentiványi Árpád csitította a kedélyeket, kijelentve, hogy magának Apponyi Albertnek volna nagyon kellemetlen, ha a delegációban feltámadt ellentétet e veszedelmes napokban a képviselőházban — csakis az obstrukciónak javára — még inkább kiélesítenék. Szentiványi Árpádnak e kijelentései teljesen fedik Apponyi Albert gróf felfogását, kiről ismeretes, hogy mindenekelőtt az obstrukció megszüntetésére törekszik, hogy azután egységes tömegben vezesse az ellenzéket a kormány ellen való harcra, melytől ilyen feltételek mellett sikereket vár. Ivánka Oszkár el is állott indítványától, de kijelentette, hogy az első érdemleges ülésen Tisza delegációs támadásának megtorlására kíméletlen beszédet fog mondani a miniszterelnök ellen s erről a szándékáról akkor sem mondott le, mikor többen is legalább a beszédnek elhalasztására igyekeztek rávenni a harcias képviselőt. Ilyen viszonyok között méltó érdeklődéssel tekint a politikai világ Tisza István miniszterelnöknek tervei elé. A miniszterelnök tegnap hosszabb kihallgatáson volt a király előtt s a kormányujságok is elismerik, hogy ez a kihallgatás a parlamenti helyzettel függ össze. Mint értesülünk, Tisza István gróf a csütörtöki ülésen újra egy «utolsó intelem»-mel fog az obstrukcióhoz fordulni s beterjeszti azokat a javaslatokat, melyekkel híres nemzeti vívmányait akarja megvalósítani. Ezek közé tartozik a katonai alapítványokról való javaslaton kívül több más, nem a nemzeti vívmányok kategóriájából való törvényjavaslat, mint amilyen pl. a beruházási javaslat, a megyei tisztviselők egy részének fizetésjavítására vonatkozó javaslat stb. Ha azutolsó intelemére a harcos párt nem adja be a derekát, jön az erős kéz, a döntő harc az obstrukció ellen. Tisza terveiről még nagyon kevesen tudnak, csakis legbizalmasabb barátai, de a N. Sz. Pr. máris tudja, hogy ezek között többen e tervek terjedelmét nem helyeslik. Nagyon is feleletre vár tehát az a kérdés, hogy ilyen körülmények között és tekintettel a pártközi, a kormánynak éppen nem kedvező hangulatra, miként és főleg kikkel akarja a miniszterelnök már Karácsony előtt hirdetett, de még mindig meg nem valósított terveit végrehajtani ?! Egy kivándorlási botrány? Budapest, február 29. Annak idején erősen, kézenfekvő érvekkel kifogásoltuk a magyar kormány azon intézkedését, amely az Óceánon túlra való kivándorlást Fiumén át tereli. Kiemeltük többek között, hogy a szegény kivándorlóknak sem áll érdekükben például a felvidékről vagy Erdélyből megtenni a hosszú utat Fiuméig s onnan a még nagyobb kerülőt a Földközi tengeren át, hanem hogy a legpraktikusabb, mert legolcsóbb és legrövidebb út a Németországon keresztül a Nyugati tenger nagy kikötőihez vezető út. Hanem persze, a magyar kormány, amely többet gondol holmi Adria-hajózási külföldi társaságok hizlalásával magyar pénzen, mint a magyar kivándorlók érdekeivel, ezúttal is a Cunard Line angol hajózási társaságnak ment lépre, erre bízván a magyarországi kivándorlás lebonyolítását Fiumén át. A kormány szigorú szerződést kötött ezzel az angol társasággal , hogy ez a társaság ime mennyire respektálja ezt a szerződést, bizonyítja a P. N. szerint ez az eset. A Cunard Line havonta egy hajót szokott Amerikába útnak indítani. A hajók nagyok és tágasak és igen nagyszámú utas befogadására alkalmasak Legutóbb egy ily hajónak egy 1900 emberből álló kivándorló csapatot kellett volna felvennie. Ám az 1900-ból csak 600 embert vettek föl és pedig azért, hogy hely maradjon a hajón amaz idegen utasok számára, akiket a társaság útközben, különösen Olaszországban szokott, valószínűleg magasabb szállítási tarifa alapján felszedni. Ezerháromszáz szegény ember maradt tehát a csoportból vissza Fiuméban, akiknek most egy teljes hónapot kellett volna várniuk az új hajó indulásáig. Természetes, hogy az összefogdoso, szánandó emberek nem nyugodtak bele, hogy az útra szánt kis pénzecskéjüket a kikötőben vesztegelve, egy hónap alatt feléljék. Valóságos zavargás támadt köztük és erélyesen követelték elszállításukat. A nyugtalanság oly nagyfokúvá vált, hogy a kereskedelmi kormány kénytelen volt közbelépni és utasította az Adria-társaság igazgatóját, hogy a kivándorlókat elszállítsa. Ez azután meg is történt, amennyiben az 1300 embert tehervonatokon vitték el Antwerpenbe, ahol azután hajóra szánhattak. Hát ez az eset, ha tény, valóban felháborító. Felháborító az angol társaság packázó eljárása a magyar állammal és a magyar kivándorlókkal, de még felháborítóbb, szinte tragikomikus a magyar kormány siralmas felsülése, amely a rövidebb és egyenes úttól el akarván terelni a magyar kivándorlást, most, hogy az angol társaság fittyet hány neki, mégis csak kénytelen a rövidebb és egyenes utat választani, a Németországon, Németalföldön keresztül vivőt Nem ártana ezen esetnek szóvátétele a parlamentben. A háború. Budapest, február 29. A mai nap legfontosabb híre, hogy a japán flotta Vladivosztok alatt van, sőt hogy már csütörtök óta blokád alá vette a kikötőt. Az orosz hatóságokat már áttették a 640 kilométerrel hátrább fekvő Kabarovszkba. A japánok pedig úgy látszik nemcsak az orosz flottát akarják fogva tartani, de a Possiet öbölben való partraszállásuk arra vall, hogy magát a várost is el akarják foglalni — ami természetesen óriási erkölcsi hatással volna, mert az orosz anyaországnak képezi részét. A másik fontosabb hír az, hogy a Jalu folyón túl koreai területen orosz csapatokat kergettek vissza a japánok. Ebből látható, hogy az oroszok átlépték a Jalu folyót. Nagy ütközet azonban még alig lesz, mert a számítások szerint Oroszországnak még három hét is kell ahhoz, hogy seregeit teljesen koncentrálhassa. Távirati jelentések: Hol a japán flotta. London, február 29. A Togo parancsnoksága alatt levő japán hajóhadról semmi hír sem érkezett. Úgy látszik, hogy ez a hajóhad nem is vett részt abban a kísérletben, hogy Port Arthurt körülzárják. Vladivosztok veszélyben. London, február 29. A Daily Mail jelenti Hakodateból. Hír szerint Vladivosztok múlt csütörtök óta blokád alatt áll. London, febr. 29. A Daily Expressnek jelentik Nagaszakiból. A japán hajóhadat, mely délfelé vitorlázott el, szombaton Moko közelében látták. Hakodateból azt sürgönyzik, hogy ez a hajóhad Fukujoma mellett tegnap a Cugari-szoroson át észak felé ment. Ez a hír összefüggésben van azzal a hakodatei távirattal, hogy a japánok csütörtökön megkezdték Vladivosztok körülzárását. Páris, febr. 29 • Az utolsó Szentpétervárról érkezett hírek szerint a harctéren semmi sem változott. Most a japáni flotta támadását várták Vladivosztoknál, amely ostromzár alatt van. Port-Arthur, Szent-Pétervár, február 29. Pflug vezérőrnagy táviratozza mai kelettel. Az e hó 25-ére virradó éj Port-Arthurban nyugodtan folyt le. Az ellenséges hajóraj Port-Arthur közelében tartózkodik. Jelentések érkeznek a loinai csapatoknak a Liau folyótól nyugatra végrehajtott mozdulatairól. Híresztelések szerint 10.000 ember Ma tábornok vezetése alatt, a Tungsu és Csaoja közötti úton van. A Saimitiu vasút mentén megerősítették az őrséget. Minden állomáson 40—50 kínai katona van elhelyezve. Niucsiang, febr. 29. A japánok legutóbbi kísérletének, hogy Port Arthurt blokkozzák, több szemtanúja azt mondja, hogy a japánok közül vagy 19 ember, akik a japán gőzösökön voltak, polgári öltözetben partra ért, de nyomban elfogták őket. Az Askold és Báján cirkálók először közeledtek a japán flottához, de azután ismét visszatértek. Ennek a manővernek nyilván az volt a céla, hogy a japánokat közelebbi lőtávolba csalják, de ez nem sikerült. Két gránát, melyet japánok lőttek ki, a városba esett. A Retinzán páncélos némiképpen támaszpontul szolgál. Az idegen mérnök, akit megbíztak, hogy a hajót kiszabadítsa, feladott minden reményt a sikerre. Az a darab, amelyet betettek, hogy a torpedo által szakított léket betömje, ismét kiesett. A Növik cirkálót ismét kijavították. A Pallada cirkáló a száraz dokkban van.