Alkotmány, 1904. május (9. évfolyam, 105-130. szám)

1904-05-01 / 105. szám

ALKOTMÁNY 105. szám. 3 Vasárnap, 1904. május 11 Új állami népiskolák. Budapest, április 30. A folyó év őszén megnyitandó uj állami elemi népiskolák szervezésére vonatkozó rendeletet most adta ki Berzeviczi­ Albert kultuszminisz­ter. Ebből megtudjuk, hogy 1904. évben 133 községben szerveztetett állami elemi népiskola. Az új állami iskolák javarésze egész új iskola, de mégis 33 hitvallásos iskola lett államo­sítva. Sajnos, hogy ebben a tényben nagy része van a szegénységnek, de a vallási közömbösség­nek is. A hitvallásos iskolákért való áldozathozatal már ismeretlen dolog. Pedig valahány hitvallá­sos iskola megszűnik, annyi őrtüze alszik ki a vallásos erkölcsi életnek. Az új állami iskolákról szóló hivatalos nyilat­kozatból adjuk a következőket: Az új állami iskolák szervezésénél első­sorban figyelembe jöttek a teljesen iskola nélküli községek, amelyekben 30-nál több mindennapi (6—12 éves) tanköteles minden oktatás nélkül van. 21 ilyen köz­ségben szerveztetik most állami iskola. Azután sorra jöttek a kincstári telepes községek, mint amelyekben a telepítési törvény szerint az állam köteles a nép­oktatás felől gondoskodni. 14 kincstári telepes köz­ségben kerül a népoktatás ez év őszén állami keze­lésbe. Az ország északkeleti részén a folyó év őszén Zemplén vármegye kerül sorra, ahol 22 községben nyílik meg az állami iskola, Sáros vármegyében megnyitandó 7 új állami iskola. A hitvallásos iskolák közül 33 népiskola további fönnállása az egyházak nagy szegénysége miatt lehetetlen volt. Ezek az illetél­es egyházi főható­ságok beleegyezésével állami kezelésbe vesznek. Államosítás fog még eszközöltetni Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. Az 1904. évben 133 községben szerveztetett állami elemi népiskola (három csatlakozva). Ezek közül : a) tiszta magyar lakosságú 35 község; b) vegyes és részben tiszta nemzetiségű 98 község; c) eddig iskolával nem birt 21 község; d) a községek közül 14 telepes község; e) szerveztetett e községek­ben összesen 153 is­ola és pedig 25 fiú-, 24 leány-, 104 vegyes iskola; ez utóbbiak közül egytanítói osztatlan iskola 63; f) rendszeresít­­tetett ezen iskoláknál 327 tanítói (tanítónői) ál­lás; g) a 153 iskola közül 126-nak törvény­szerű elhelyezését az illető községek biztosították­, 27 iskolát a kincstár építtet, részben pedig bér­helyiségben helyez el; h) az államosított iskolák közül 18 községi, 33 felekezeti volt; i) a 153 állami iskola közül megnyílt már az 1903—4. tanévben 12 iskola 24 állással, az 19­14—5. tanévben 141 állami iskola nyílik meg 303 tanítói állással. A 141 állami elemi népiskola közül nyolc már a megelőző tan­években szerveztetett, megnyitásuk azonban építke­zési, vagy más nehézségek miatt nem volt megvaló­sítható. Ezen isko­ák 25 tanítói állást foglalnak le. Az állami elemi iskolák fentartásához a községek, vagy más testületek által biztosított hozzájárulások összege 61.101 koronát tesz ki. Eddig a miniszteri kimutatás. Ebből azt is megtudjuk, hogy míg 1903—4-ben csak 12 új állami iskola nyílott meg 24 állással, addig 1904—5-ben 141 állami iskola nyílik meg 303 tanítóval. A miniszteri kimutatás szerint az egyes tör­vényhatóságokban a következő katholikus nép­iskolákat államosították az egyházi hatóságok beleegyezésével: Abaúj-Torna megye: Jánok, Miszloka. Bars megye: Berzence, Felső-Apáti, Simony és Kis-Ugróc. Csik megye: Csik-Szent-György, Gy.-Remete. Gömör megye: Helpa, Pohorek­a, Polonka, Zavadka. Krestó-Szörény megye: Csukás. Nagyküküllő megye: Szentágota, Bajmóc. Sáros megye: Alsó-Komornik, Bányavölgy, Hunkóc, Mesztiszkó, Plavnica, Szorocsin. Szepes megye: Krompach. Ugocsa megye: Tiszaujhely. Zemplén megye : Jeszenő, Koskóc, Szinna, Ublya. Íme ennyi ponton vesztette el a katholikus egyház a maga igazi befolyását. Ennyi helyen fog megcsökkenni idővel a katholikus hitélet s ez szomorú kilátás. S mindez nem volna, ha autonómiánk volna ... A háború, Budapest, április 30. Minden jel arra mutat, hogy a napokban már kemény összeütközések lesznek a falu mellett. A japánoknak már mintegy 50 ezer embere kelt át a falun s úgy látszik, a hajórajjai is fentar­­tották az összeköttetést. Eddig még csak kisebb csatározásokról s kölcsönös tüzelésről jött je­lentés. Távirati jelentések: Port-Arthur, Szentpétervár, ápr. 30. Port-Arthurból jelentik. A japán torpedóhajók április 28-án liolitgránátokkal bombázták a várat. Egy ilyen bomba egy tengerész közelében robbant szét s a tengerész akut gázmérgezés tünetei között betegedett meg. A japánok által rakott aknák egy részét az áradat kétszáz mérföldnyire délre vitte. Ha ez igaz, úgy a posta- és teherszállító hajókat ezen a vidéken nagy veszedelem fenyegeti. A japán flotta Vladivosztok előtt. Pária, ápr. 30. Szentpétervárról táviratozzák, hogy egy japán flotta Vladivosztok előtt mutatkozott. Vladivosz­­tokban támadást várnak. Vladivosztok, ápr. 30. Ma reggel a 10 hadihajóból és 6 torpedóból álló japán flottát teljes gőzzel Askoldi mellett látták elhaladni. A japán hajóraj Vladivosztok felé vette útját. A falunál, London, április 30. A mai reggeli lapok szöuli táviratot közölnek, amely hírül adja, hogy szerdán és csütörtökön 80 000 főnyi japán sereg átlépte a Jalu-fokot. Valószínű, hogy a haderő maradéka, 20.000 ember, pénteken kel át a falun, mert a ponton­­hidak készek. Az orosz csapatok visszavonultak, minthogy csekélyebb számuknál fogva amúgy sem akadályozhatták volna meg az átkelést. Szentpétervár, ápr. 30. A folytonos esőzés és a hóolvadás következtében a Jalu folyó erősen megáradt és sok helyütt kilépett medréből. Egy portronhidat, amek­et a japánok Sa­­malin közelében vettek, elragadta ez ár és sok japán a vízbe fúlt. Liaojang, április 30. A japán hajóhadat a Csienbien­cseng ellen intézett támadás óta nem látták s újabb előnyomulás sem készül a japánok részéről. A legutolsó két napon Vicsuval szemközt két szigetet szállottak meg és a szárazfölddel pontonokon összeköttetést létesítet­­t­­. Bildigelé a japánok nem kísérlettét­ meg a csator­nán át való kelést a partra s Vicsutól északra nem mutatkoztak. Az orosz haderő lövöldözött a szige­tekre, amelyeket a japánok megszállottak. A japánok viszonozták a tüzet s 18 katonát megöltek. Erre az orosz csapat visszavonult. Szentpétervár, április 30. Kuropatkin tábornok ma a következő táviratot in­tézte Miklós cárhoz: Szaszuk­cs tábornok jelenti, hogy 28-ára virradó éjjel jelentéktelen japán csapato­k keltek át a Jaln-folyón, amelynek torkolatába hajók jutottak be. 28-ára virradó éjfél 2 órakor japán csapatok voltak láthatók Jouhamphóltól Vilsh­ur felé Sindiagaientől délre fekvő hegyen. Ugyanitt egy japán felderítő csapatot is láttak. A japánok eddig aktív hadműveleteket nem végeztek. A Varjag és a Korejec menekültjei Szentpétervár, ápr. 30. Ma délelőtt azok, akik a Varjag és Korejec nevű orosz hajók tisztjei és legénysége közül még életben maradtak, ide érkeztek. Óriási közönség nagy lelke­sedéssel fogadta őket. A tiszteket és a legénységet a téli palotában bemutatták a cárnak. Délután a városi házán ünnepies ülés volt, amelyen Szentpétervár városa üdvözlő iratot nyújtott át a visszatért kato­náknak és ajándékokat osztott ki közöttük. A két hajó tisztjeit és legénységét hír szerint újból Keletázsiába, a harctérre küldik, mert hiszen — úgy mondják — még a háború kitörése előtt és semleges kikötőben ütöttek rajtuk. AUSZTRIA: Az osztrák helyzet. Bécsből jelentik, hogy a len­­gyelek klubjának végrehajtó bizottsága a németek négyes bizottságával tanácskozott. Javorszki lovag ki­elentette, hogy ő a helyzet kibonyolítására pozitív javaslatokat nem tehet, de a lengyelek tovább is érintkezésben maradnak a csehekkel és igyekezni fognak őket rábírni arra, hogy követeléseiket a leg­csekélyebb mérvre szállítsák le. Mihelyt ez sikerül, a lengyelek új értekezletre fogják a németeket meg­hívni. A helyzet ugyan nehéz, de Javorszki még nem adta fel a reményt arra nézve, hogy végre mégis csak sikerülni fog a jelenlegi parlamenti hely­zetet, mely a Reichsrathban képviselt összes népek­nek nagy kárára van, orvosolni. Ezután a napirend kérdéséről és a házszabályreformról vitatkoztak, amivel a közös értekezlet véget ért és úgy a len­gyelek, mint a németek külön értekezletre gyűltek össze. KÜLFÖLD: Az orosz belgrádi követ bemutatkozása. Gubás­záv orosz követ megbízó levelét ma nyújtotta át Péter királynak. Ez alkalommal a következő beszé­det intézte Péter királyhoz: Sir!­0 felsége, az én felséges uram, kegyes volt engem felségednek képviselőjévé kinevezni és attól az óhajtól áthatva, hogy ez alkalommal haj­landóságának bizonyítékát adja, utasított engem, hogy haladéktalanul foglaljam el új állásomat. Sire ! Midőn ma azt a levelet, amely engem önnél rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszteri minősé­gemben igazol, valamint az ön trónralépésének no­­tifikációjára adott válaszlevelet leteszem felséged kezeibe, boldognak érzem magam, hogy küldeté­semet ama bátor szerb hős unokájánál teljesítem, akinek emlékezete a szerb nép előtt mindig drága hősi költemény emlékeit idézi fel. Az évszázados kötelékek, amelyek Oroszországot és Szerbiát egybefűzik, feladatomat, hogy e két ország közt a legjobb viszonyt ápoljam, igen kellemessé teszik és merem hozzátenni, hogy feladatom könnyű lesz, ha felséged jóindulatú bizalmára fog méltatni. Pet­r király így válaszolt: Miniszter úr ! Igaz örömmel hallottam azokat a biztosításokat, amelyeket ön ő császári Felsége nevében közölt velem és mélyen meghat és hálára indít ő Felsége személyem iránti barátságos érzel­meinek ez újabb bizonyítéka. Midőn átvettem az ön kezeiből azt a dekrétumot, amelylye­ ő Felsége, a minden oroszok cárja önt mint rendkívüli köve­tet és meghatalmazott minisztert nálam akkredi­tálja, valamint a trónralépésem notifikációjára adott válaszlevelet, biztosítom önt, hogy különös megelégedésemre fog szolgálni, hogy önt ő Felsége képviselőjeként fogadjam, akinek ősei mindenkor a rokonszenv és jóindulat hasonló érzelmeit táp­lálták a szerb nemzet iránt. Az a korszak, amely­ben nagyatyám a felszabadítás szent művében közreműködött, ennek eklatáns bizonyítékát nyújtja. Ami önt illeti, miniszter úr, örömmel mondhatom, hogy kellemesen érint engem, hogy ő felsége a császár az ön személyét választotta ki és hogy ez a választás jóindulatomnak biztosítéka. Ön szá­míthat kormányom támogatására és én nem kétel­kedem, hogy ön közös egyetértésben abban az irányban fog működni, hogy a barátság hagyomá­­nyos és benső kötelékei, melyek Szerbia és Orosz­ország között mindig fennállottak, még inkább megszilárduljanak. A német tőzsde­novella bukófélben. A né­met birodalmi ülésen most tárgyalják a tőzsde­novellát, mely a gabona-határidőüzletekre vo­natkozó tilalmat akarja enyhíteni. Nagyarányú vita folyik a birodalmi gyűlésen, de a novella alighanem megbukik, mert a centrum, a konzer­vat­vok, az agráriusok és a nemzeti szabad­elvűek nagy része nem akarják elfogadni a pót­törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot csak a szocialisták és a szabad liberálisok vagyis a nemzetközi pénzemberek támogatják. Pedig a magyar börzelapok már ujongtak örömükben, hogy a határidő üzleti tilalomnak vége szakad Németországban. Ez az öröm tehát korai volt, sőt valószínű, hogy a németországi események még hatással lesznek a franciaországi állapo­tokra is s a francia tőzsdeellenes mozgalmak is erősödni fognak.

Next