Alkotmány, 1904. május (9. évfolyam, 105-130. szám)
1904-05-01 / 105. szám
ALKOTMÁNY 105. szám. 3 Vasárnap, 1904. május 11 Új állami népiskolák. Budapest, április 30. A folyó év őszén megnyitandó uj állami elemi népiskolák szervezésére vonatkozó rendeletet most adta ki Berzeviczi Albert kultuszminiszter. Ebből megtudjuk, hogy 1904. évben 133 községben szerveztetett állami elemi népiskola. Az új állami iskolák javarésze egész új iskola, de mégis 33 hitvallásos iskola lett államosítva. Sajnos, hogy ebben a tényben nagy része van a szegénységnek, de a vallási közömbösségnek is. A hitvallásos iskolákért való áldozathozatal már ismeretlen dolog. Pedig valahány hitvallásos iskola megszűnik, annyi őrtüze alszik ki a vallásos erkölcsi életnek. Az új állami iskolákról szóló hivatalos nyilatkozatból adjuk a következőket: Az új állami iskolák szervezésénél elsősorban figyelembe jöttek a teljesen iskola nélküli községek, amelyekben 30-nál több mindennapi (6—12 éves) tanköteles minden oktatás nélkül van. 21 ilyen községben szerveztetik most állami iskola. Azután sorra jöttek a kincstári telepes községek, mint amelyekben a telepítési törvény szerint az állam köteles a népoktatás felől gondoskodni. 14 kincstári telepes községben kerül a népoktatás ez év őszén állami kezelésbe. Az ország északkeleti részén a folyó év őszén Zemplén vármegye kerül sorra, ahol 22 községben nyílik meg az állami iskola, Sáros vármegyében megnyitandó 7 új állami iskola. A hitvallásos iskolák közül 33 népiskola további fönnállása az egyházak nagy szegénysége miatt lehetetlen volt. Ezek az illetéles egyházi főhatóságok beleegyezésével állami kezelésbe vesznek. Államosítás fog még eszközöltetni Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. Az 1904. évben 133 községben szerveztetett állami elemi népiskola (három csatlakozva). Ezek közül : a) tiszta magyar lakosságú 35 község; b) vegyes és részben tiszta nemzetiségű 98 község; c) eddig iskolával nem birt 21 község; d) a községek közül 14 telepes község; e) szerveztetett e községekben összesen 153 isola és pedig 25 fiú-, 24 leány-, 104 vegyes iskola; ez utóbbiak közül egytanítói osztatlan iskola 63; f) rendszeresíttetett ezen iskoláknál 327 tanítói (tanítónői) állás; g) a 153 iskola közül 126-nak törvényszerű elhelyezését az illető községek biztosították, 27 iskolát a kincstár építtet, részben pedig bérhelyiségben helyez el; h) az államosított iskolák közül 18 községi, 33 felekezeti volt; i) a 153 állami iskola közül megnyílt már az 1903—4. tanévben 12 iskola 24 állással, az 1914—5. tanévben 141 állami iskola nyílik meg 303 tanítói állással. A 141 állami elemi népiskola közül nyolc már a megelőző tanévekben szerveztetett, megnyitásuk azonban építkezési, vagy más nehézségek miatt nem volt megvalósítható. Ezen iskoák 25 tanítói állást foglalnak le. Az állami elemi iskolák fentartásához a községek, vagy más testületek által biztosított hozzájárulások összege 61.101 koronát tesz ki. Eddig a miniszteri kimutatás. Ebből azt is megtudjuk, hogy míg 1903—4-ben csak 12 új állami iskola nyílott meg 24 állással, addig 1904—5-ben 141 állami iskola nyílik meg 303 tanítóval. A miniszteri kimutatás szerint az egyes törvényhatóságokban a következő katholikus népiskolákat államosították az egyházi hatóságok beleegyezésével: Abaúj-Torna megye: Jánok, Miszloka. Bars megye: Berzence, Felső-Apáti, Simony és Kis-Ugróc. Csik megye: Csik-Szent-György, Gy.-Remete. Gömör megye: Helpa, Pohoreka, Polonka, Zavadka. Krestó-Szörény megye: Csukás. Nagyküküllő megye: Szentágota, Bajmóc. Sáros megye: Alsó-Komornik, Bányavölgy, Hunkóc, Mesztiszkó, Plavnica, Szorocsin. Szepes megye: Krompach. Ugocsa megye: Tiszaujhely. Zemplén megye : Jeszenő, Koskóc, Szinna, Ublya. Íme ennyi ponton vesztette el a katholikus egyház a maga igazi befolyását. Ennyi helyen fog megcsökkenni idővel a katholikus hitélet s ez szomorú kilátás. S mindez nem volna, ha autonómiánk volna ... A háború, Budapest, április 30. Minden jel arra mutat, hogy a napokban már kemény összeütközések lesznek a falu mellett. A japánoknak már mintegy 50 ezer embere kelt át a falun s úgy látszik, a hajórajjai is fentartották az összeköttetést. Eddig még csak kisebb csatározásokról s kölcsönös tüzelésről jött jelentés. Távirati jelentések: Port-Arthur, Szentpétervár, ápr. 30. Port-Arthurból jelentik. A japán torpedóhajók április 28-án liolitgránátokkal bombázták a várat. Egy ilyen bomba egy tengerész közelében robbant szét s a tengerész akut gázmérgezés tünetei között betegedett meg. A japánok által rakott aknák egy részét az áradat kétszáz mérföldnyire délre vitte. Ha ez igaz, úgy a posta- és teherszállító hajókat ezen a vidéken nagy veszedelem fenyegeti. A japán flotta Vladivosztok előtt. Pária, ápr. 30. Szentpétervárról táviratozzák, hogy egy japán flotta Vladivosztok előtt mutatkozott. Vladivosztokban támadást várnak. Vladivosztok, ápr. 30. Ma reggel a 10 hadihajóból és 6 torpedóból álló japán flottát teljes gőzzel Askoldi mellett látták elhaladni. A japán hajóraj Vladivosztok felé vette útját. A falunál, London, április 30. A mai reggeli lapok szöuli táviratot közölnek, amely hírül adja, hogy szerdán és csütörtökön 80 000 főnyi japán sereg átlépte a Jalu-fokot. Valószínű, hogy a haderő maradéka, 20.000 ember, pénteken kel át a falun, mert a pontonhidak készek. Az orosz csapatok visszavonultak, minthogy csekélyebb számuknál fogva amúgy sem akadályozhatták volna meg az átkelést. Szentpétervár, ápr. 30. A folytonos esőzés és a hóolvadás következtében a Jalu folyó erősen megáradt és sok helyütt kilépett medréből. Egy portronhidat, ameket a japánok Samalin közelében vettek, elragadta ez ár és sok japán a vízbe fúlt. Liaojang, április 30. A japán hajóhadat a Csienbiencseng ellen intézett támadás óta nem látták s újabb előnyomulás sem készül a japánok részéről. A legutolsó két napon Vicsuval szemközt két szigetet szállottak meg és a szárazfölddel pontonokon összeköttetést létesített. Bildigelé a japánok nem kísérlettét meg a csatornán át való kelést a partra s Vicsutól északra nem mutatkoztak. Az orosz haderő lövöldözött a szigetekre, amelyeket a japánok megszállottak. A japánok viszonozták a tüzet s 18 katonát megöltek. Erre az orosz csapat visszavonult. Szentpétervár, április 30. Kuropatkin tábornok ma a következő táviratot intézte Miklós cárhoz: Szaszukcs tábornok jelenti, hogy 28-ára virradó éjjel jelentéktelen japán csapatok keltek át a Jaln-folyón, amelynek torkolatába hajók jutottak be. 28-ára virradó éjfél 2 órakor japán csapatok voltak láthatók Jouhamphóltól Vilshur felé Sindiagaientől délre fekvő hegyen. Ugyanitt egy japán felderítő csapatot is láttak. A japánok eddig aktív hadműveleteket nem végeztek. A Varjag és a Korejec menekültjei Szentpétervár, ápr. 30. Ma délelőtt azok, akik a Varjag és Korejec nevű orosz hajók tisztjei és legénysége közül még életben maradtak, ide érkeztek. Óriási közönség nagy lelkesedéssel fogadta őket. A tiszteket és a legénységet a téli palotában bemutatták a cárnak. Délután a városi házán ünnepies ülés volt, amelyen Szentpétervár városa üdvözlő iratot nyújtott át a visszatért katonáknak és ajándékokat osztott ki közöttük. A két hajó tisztjeit és legénységét hír szerint újból Keletázsiába, a harctérre küldik, mert hiszen — úgy mondják — még a háború kitörése előtt és semleges kikötőben ütöttek rajtuk. AUSZTRIA: Az osztrák helyzet. Bécsből jelentik, hogy a lengyelek klubjának végrehajtó bizottsága a németek négyes bizottságával tanácskozott. Javorszki lovag kielentette, hogy ő a helyzet kibonyolítására pozitív javaslatokat nem tehet, de a lengyelek tovább is érintkezésben maradnak a csehekkel és igyekezni fognak őket rábírni arra, hogy követeléseiket a legcsekélyebb mérvre szállítsák le. Mihelyt ez sikerül, a lengyelek új értekezletre fogják a németeket meghívni. A helyzet ugyan nehéz, de Javorszki még nem adta fel a reményt arra nézve, hogy végre mégis csak sikerülni fog a jelenlegi parlamenti helyzetet, mely a Reichsrathban képviselt összes népeknek nagy kárára van, orvosolni. Ezután a napirend kérdéséről és a házszabályreformról vitatkoztak, amivel a közös értekezlet véget ért és úgy a lengyelek, mint a németek külön értekezletre gyűltek össze. KÜLFÖLD: Az orosz belgrádi követ bemutatkozása. Gubászáv orosz követ megbízó levelét ma nyújtotta át Péter királynak. Ez alkalommal a következő beszédet intézte Péter királyhoz: Sir!0 felsége, az én felséges uram, kegyes volt engem felségednek képviselőjévé kinevezni és attól az óhajtól áthatva, hogy ez alkalommal hajlandóságának bizonyítékát adja, utasított engem, hogy haladéktalanul foglaljam el új állásomat. Sire ! Midőn ma azt a levelet, amely engem önnél rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri minőségemben igazol, valamint az ön trónralépésének notifikációjára adott válaszlevelet leteszem felséged kezeibe, boldognak érzem magam, hogy küldetésemet ama bátor szerb hős unokájánál teljesítem, akinek emlékezete a szerb nép előtt mindig drága hősi költemény emlékeit idézi fel. Az évszázados kötelékek, amelyek Oroszországot és Szerbiát egybefűzik, feladatomat, hogy e két ország közt a legjobb viszonyt ápoljam, igen kellemessé teszik és merem hozzátenni, hogy feladatom könnyű lesz, ha felséged jóindulatú bizalmára fog méltatni. Petr király így válaszolt: Miniszter úr ! Igaz örömmel hallottam azokat a biztosításokat, amelyeket ön ő császári Felsége nevében közölt velem és mélyen meghat és hálára indít ő Felsége személyem iránti barátságos érzelmeinek ez újabb bizonyítéka. Midőn átvettem az ön kezeiből azt a dekrétumot, amelylye ő Felsége, a minden oroszok cárja önt mint rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert nálam akkreditálja, valamint a trónralépésem notifikációjára adott válaszlevelet, biztosítom önt, hogy különös megelégedésemre fog szolgálni, hogy önt ő Felsége képviselőjeként fogadjam, akinek ősei mindenkor a rokonszenv és jóindulat hasonló érzelmeit táplálták a szerb nemzet iránt. Az a korszak, amelyben nagyatyám a felszabadítás szent művében közreműködött, ennek eklatáns bizonyítékát nyújtja. Ami önt illeti, miniszter úr, örömmel mondhatom, hogy kellemesen érint engem, hogy ő felsége a császár az ön személyét választotta ki és hogy ez a választás jóindulatomnak biztosítéka. Ön számíthat kormányom támogatására és én nem kételkedem, hogy ön közös egyetértésben abban az irányban fog működni, hogy a barátság hagyományos és benső kötelékei, melyek Szerbia és Oroszország között mindig fennállottak, még inkább megszilárduljanak. A német tőzsdenovella bukófélben. A német birodalmi ülésen most tárgyalják a tőzsdenovellát, mely a gabona-határidőüzletekre vonatkozó tilalmat akarja enyhíteni. Nagyarányú vita folyik a birodalmi gyűlésen, de a novella alighanem megbukik, mert a centrum, a konzervatvok, az agráriusok és a nemzeti szabadelvűek nagy része nem akarják elfogadni a póttörvényjavaslatot. A törvényjavaslatot csak a szocialisták és a szabad liberálisok vagyis a nemzetközi pénzemberek támogatják. Pedig a magyar börzelapok már ujongtak örömükben, hogy a határidő üzleti tilalomnak vége szakad Németországban. Ez az öröm tehát korai volt, sőt valószínű, hogy a németországi események még hatással lesznek a franciaországi állapotokra is s a francia tőzsdeellenes mozgalmak is erősödni fognak.