Alkotmány, 1905. március (10. évfolyam, 52-78. szám)

1905-03-31 / 78. szám

ALKOTMÁNY. 78. szám. — — - , - ■ ■ |- —|i i ,|H "T* és hossz­u időre nyúló kijavításinak egy részét ké­pezi. Az­ említett hírlapi közleményben foglalt adatok: 200 ágyúnak Dél-Tirolba való szállítására vonatko­zólag ennélfogva önkényes és minden alapot nélkü­löző túlzások». A Katholikus Tanügyi Tanács ülése, Budapest, március 30. Hazai katholikus oktatásunk ezen éltető szerve ma délelőtt 10 órakor a Szent­ István­ Társulat üléstermében ismét eredményekben gazdag mun­kát végzett. A tanácsülést megelőzőleg a ké­­pezdei szakosztály tartott ülést, amelyben egy­hangúlag kimondották, hogy mivel Berzeviczy­­nek legutóbbi rendelete a képezdei szakfelügye­letről semmiféle törvényben gyökerező jogalap­pal nem bír, azért azt nem ismerik el. Úgyszintén a polgári iskolai szakfelügyelők irányítási szán­déka is visszautasítandó, mert katholikus szel­lemű intézetet nem irányíthat felekezetien állam kiküldöttje, tehát a tantestületekkel való érte­kezlet tartása nem jogos és meg sem engedhető. A törvények keretén belül minden ellenőrző jo­gát az államnak elismerik, mert a katholikus iskoláknak nincs mitől félni. Az ülés másik ne­vezetes mozzanata volt Jordán Károly dr. új egyházi elnöknek magasröptű, a lelkesedés tűze­től megihletett beszéde, mit a jelen voltak nagy figyelemmel hallgattak. Az ülésen jelen volt: Jordán Károly dr. egyházi ■elnök, lovag Ember Károly világi elnök, Dreisziger Ferenc (Kalocsa), Augusztin Imre (Budapest) tit­károk, Csávolszkij József püspök (Vác), G­iesswein Sándor a Szent­ István­ Társulat alelnöke, Balogh Péter egyházmegyei főtanfelügyelő (Győr), Ge­rely József szerkesztő, Guzsvenitz Vilmos (Esz­tergom), Bilinszkij Lajos dr. (Nagy-Szeben), Haller József (Győr), Számord Ignác (Esztergom), Kovács Gyula dr. (Szatmár), Barabás Béla (Sárvár), Bertalan Vince (Esztergom), G­yörfy János (Buda­pest), Obert Ágost (Esztergom), Keményfy Kálmán (E­stergom­), Bulin Nándor (Sopron), Sim­e György dr. Ember Károly az ülést megnyitja, szívből üdvözli a tanács tagjait, különösen a megjelent főtanfelügye­lőket. Ezután áttért a tanács gyászára. Fájó szívvel jelenti, hogy a legutóbbi tanácsülés óta az isteni Gondviselés az egyh­ázi elnököt Steinberger Ferenc dr.-t magához szólította. Kéri, hogy mély részvétét fejezi ki a tanács jegyzőkönyvben, valamint a leg­közelebbi Országos bizottság ülésén mondassék a kiváló férfiú emlékéhez méltó emlékbeszéd. Helyes­léssel vette a tanács ez indítványt. Bende Imre püspököt és Fehér Ipoly főapátot üdvözölte a tanács, mit azok meleghangú levélben köszöntek meg. Csernoch János, ki a keresztény és hazafias tanügy, valamint a tanítók anyagi érdekei­nek védelmére kelt az országgyűlésen, üdvözölte a világi elnök vezetésével Guzsvenitz Vilmos, Szá­­mord Ignác és Bertalan Vince. Gsemoch János továbbra is ígérte a hazafias katholikus oktatásügy támogatását. Továbbá jelentette a tanács elnöke, hogy Jordán Károly dr. szaniszlói apát-plébánost nevezte ki a bíboros hercegprímás a tanács egyházi elnökévé, kit az ülésre Guzsvenitz Vilmos, Rohn Nándor és Karácson Imre hívott meg. Ember Károly üdvözölte a megjelent új elnököt. Jordán Károly dr. apát pedig hálás szívvel meghatóban köszönte meg az üdvözlést s rövid vonásokban vázolta elnöki pro­­grammját. Barabás Béla megköszönte a tanács ne­vében a szép szavakat, amelyből a jövőre lelkese­dést merítenek. A tanügyi tanács végleges szervezése tárgyában a világi elnök tesz előterjesztést, mit örömmel vet­tek tudomásul. Bertalan Vince szerint a munkálko­dás legfőbb szükségletét képezi, hogy biztos sta­tisztikát kell készíteni. Tudnunk kell anyagi helyze­tünk állását, valamint személyi adatok összegyűjt­­hetésének eszközölhetésére is felkérendő a püspöki kar. Csávolszkij József c. püspök megjegyzi, hogy nem a püspöki karhoz kell fordulni, hanem minden egyes püspökhöz, az anyagi dolgok pedig nagyon sokféle irányúak, azért hiszi jobb volna, ha az el­nökség készítene e tárgyban előterjesztést. Az indítványt ily értelemben fogadták el. Ezután jelenti Ember Károly, hogy a püspöki kar az Országos Magyar Katholikus Iskolaegyesület alapszabálytervezetét jóváhagyólag visszaküldte vég­leges szövegezés céljából. Ajánlja a tanácsnak, hogy a mozgalmat készítse elő egy bizottság, Csávolszkij József püspök elnöklete mellett Zelliger Vilmos dr.,­­Gerely József és a világi elnök. Az alakuló ülés megtartására legalkalmasabb lenne május 24-ike, mert méltóbban nem ünnepelhetnék a bíboros her­cegprímás jubileumát, mintha ily életbevágó, orszá­gos mozgalmat akkor indítanánk meg. Az egylet célja tisztán kulturális és így kizár köréből minden politikai irányzatot; feladata: a keresztény magyar népnevelés előmozdítása, iskolák alapítása és segélyezése, valamint a keresztény mű­veltség terjesztése által a családban és az életben. A fent vázolt cél elérésére szolgálnak: katholikus óvodák, menedékházak, elemi iskolák, tanító és tanítónőképzők alapítása és segélyezése; az ifjú­ság hazafias nevelésével foglalkozó férfi és női szerzetek támogatása. Katholikus gazdasági és ipari ismétlő iskolák alapítása és támogatása. Ifjú­sági egyesületek , felnőttek oktatásának előmozdítá­sára tanfolyamok szervezése. Az egyesület feladatá­val összefüggő gyűlések tartása Budapesten és ván­dorgyűlések a vidéken. Folyóiratok, röpiratok, külö­nösen hazafias és vallásos közhasznú ifjúsági iratok kiadása, iskolai könyvtárak alapítása vagy a meg­levők támogatása. A hazafias és vallásos szellemben működő kiváló tanférfiak jutalmazása. Az egyesület és az elnökség székhelye Budapest. A vidéki tagok egyházmegyei köröket és plébániális csoportokat képeznek. Az egyesület tagjai: fővédnök a nagy­­m­éltóságú püspöki kar, a pannonhalmi főapát mint védnök, tiszteletbeli, alapító és rendes tagok. Felosz­lás esetén az egyesület vagyona a Katholikus Tan­ügyi Tanácsra, másodsorban a katholikus tanítói segélyalapra és árvákra száll vagy pedig az eszter­gomi főkáptalant illeti, hogy azt a 2. és 3. §­-ok szerint fölhasználhatja. Az általános helyesléssel fogadott tervezethez hozzászólt az előadó elnökön kívül Csávolszkij József, Balogh Péter, Giesswein Sándor dr., Gerely József, Dreisziger Ferenc, Bertalan Vince és Bilinszky Lajos dr. A részletes előkészítést a má­jus 24-én tartandó közgyűlésre a Katholikus Tan­ügyi Tanács kebeléből kiküldött bizottság végzi majd. A latin és görög szertartásu katholikus tanítókép­zők tanítástervét a püspöki kar elfogadta s annak kinyomattatását rendelte el. Ha a tanterv hittani ré­szében netán változások történnek, azok annak ide­jén kiigazittatnak. A népiskolai tanítás tervét is elfogadta a püspöki kar. Bertalan Vince szerint a tanítástervek a Kath­o­­likus Tanügyi Tanács tulajdonát képezik, azért óhajtaná, hogy a Szent­ István­ Társulat percentet adjon. Helyeslésre talált Gerely József fölfogása, mely szerint a tanítástervek s egyéb hivatalos nyomtatvá­nyok a tanács kiadványai legyenek, melyeket­­ a Szent­ István­ Társulat bizományban kezeljen. Dreisziger Ferenc véleménye, hogy arra kell tö­rekedni, a tanterv minél olcsóbb legyen. Bilinszky Lajos dr. hozzászólása után Giesswein Sándor dr. felhívja a figyelmet azon püspöki leiratra, mely sze­rint a tankönyvbíráló bizottságnak csak katholikus iskoláknál működő tanférfiak vehetnek részt, sze­rinte például a főváros iskoláinál is működnek meg­győződéses katholikus férfiak, kiket nem kellene kizárni a jogfolytonosság elvénél fogva. Csávolszkij püspök ellenkező véleményen van, míg Györffy Bá­rány példáját idézi a más iskoláknál működők jogo­sultságát a bizottságban. A tanács felterjesztést intéz a püspöki karhoz, melyben kéri a tankönyvbírálók teljes névjegyzékének jóváhagyását. Guzsvenitz Vilmos kéri a tanácsot, hogy tanké­­pesítői vizsgálatok szabályzattervezet jóváhagyását sürgesse meg. Ezzel a tanács ülése véget ért, időre visszatérnek és semmi sem marad meg belő­lük. A béke akkor fog létre jönni, ha majd Orosz­ország kívánja, másképp nem. Ami a békeföl­tétele­ket illeti, a japán kormány közölni fogja azokat, mi­helyt Oroszország hivatalosan kívánja. Páris, március 30 Bazanov tábornok, az újonnan kinevezett parancs­nok, a Figaro szentpétervári tudósítójának a követ­kezőket mondta: — Hogyan köthetnénk most békét, amikor még egyetlen csatát sem nyertünk­? Hogy lesz-e hadsere­günk? Sokkal nagyobb az eddiginél. Van-e flottánk? Után van és oly hatalmas, hogy a legjobb reménye­ket fűzzük hozzá. Több pénzünk van, mint Japán­­országnak. Csak várnunk kell s elvárunk akár két esztendeig is. Mi nem sietünk s addig várunk, amig tisztességes békét köthetünk. Páris, március 30 Szentpétervárról jelentik: Lamsdorff gróf egy újságírónak kijelentette, hogy általános vonások­ban közölte Delcasséval azokat a feltételeket, amelyek mellett Oroszország hajlandó volna bé­két kötni. Newyork, márc. 30. Az Associated Press szentpétervári képvise­lője táviratozza, hogy már megtették az első lépést a békekötésre. Oroszország Japánország-­­gal közvetve közölt néhány negatív feltételt, ame­lyeknek alapján megtörténhetnék a békekötés. Azt kívánja, hogy ne legyen területtámadás és ne követeljenek hadikárpótlást. Oroszország Japánországra bízta a döntést, hogy ezen az ala­pon megkezdhető-e a tárgyalás. Japánországból nem érkezett felelet. A cár akarata: Páris, március 30. A Newyork Herald-nak jelentik Szentpéter­várról. A cár határozottan követeli a há­lom folytatását s több nagyhercegnek, aki rá akarta bírni a béke megkötésére, ezt felelte: — Ha arra kényszerítenek, hogy a békeszer­ződést aláírjam, akkor egy napig sem maradha­tok meg cárnak. E szavak értelmét sokféleképpen kommentál­ják. Némelyek úgy magyarázzák, hogy a cár esetleg le akar mondani a trónról, mások pedig úgy, hogy a cár föl akar hagyni az autokráciá­val és a kormányzás felelősségét meg akarja osztani a népképviselettel. London, március 30. Szentpétervárott, Washingtonban és Párisban ha­tározottan kijelentik, hogy Oroszország engedékeny­ségéről egyelőre szó sem lehet és hogy a cár ma épp oly kevéssé akar hallani a békéről, mint azelőtt. Még mindig bízik abban, hogy a háború folytatásá­val Japánországot kimerítheti és oly békefeltételekre kényszerítheti, amelyeket Oroszország elfogadhat, de hadikárpótlás fizetéséről, vagy területátengedésről szó sem lehet. A cár kijelentette továbbá, hogy semmiféle semleges hatalom beavatkozását nem fogadja el. Az oroszok visszavonulása. Berlin, márc. 30. A japánok gyorsan nyomulnak előre, semmint hitték és most ismét megkerülő mozdulatokat tesznek. Már legközelebb várják az egész had­sereg előnyomulását. Itt azt hiszik, hogy az oro­szok a szungari völgybe vonulnak vissza és hogy Karbin közelében fognak koncentrálódni. Szentpétervár, március 30. A Russnak Karbinból azt táviratozzék, hogy onnan már csak harminc versztnyire vannak a japá­nok s támadásukat mindennap várják Karbinban. Az orosz-ellenes csunguzok egyre sűrűbben mutatkoz­nak a környéken. Oyama tábornok a néphez prokla­­mációt intézett, amelyben jelenti, hogy április 10-én be fog vonulni Karbinba. Az orosz hadsereg számadatai: London, március 33. A Morning Post katonai szakértők véleménye alapján rendkívül érdekes megjegyzéseket fűz az orosz hadügyminisztérium hivatalos kimutatásához, amely pontos adatokat tartalmaz a harctérre küldött orosz haderő nagyságáról. Sohasem történt eddigelé — írja a lap — hogy a hadviselő felek valamelyike még a háború alatt leplezetlenül közhírré tette volna . Péntek, 1905. márc­us 31. A háború. Budapest, március 30. A mandzsuriai harctéren és a tengeren tör­ténteket most háttérbe szorítja a béke kérdése. Különösen az Egyesült­ Államok és Franciaor­szág fáradozik azon, hogy véget vessenek az áldatlan háborúnak s valamelyes egyezségre bírják a két hadakozó felet. És ugy látszik, hogy katonai és diplomáciai körökben is meg­volna a hajlandóság a béketárgyalásokra, de a cár nem enged. Makacsul, mereven ragaszkodik a háború folytatásához, Japán pedig nem­ haj­landó addig béketárgyalásokba bocsátkozni, amíg a hivatalos Oroszország részéről nem lát komoly szándékot a béke megkötése iránt. A béke tehát megakad a cár akaratán — akit két­ségtelenül befolyásolnak ebbeli elhatározásában az udvari titkos körök s igy kilátás lehet arra nézve, hogy a háború tovább fog folyni a maga borzalmaival. Mai távirataink a következők: Békehírek, Pária, március 30. A Matin mai száma Hajasi londoni japán követ­nek következő nyilatkozatát közli: Nem érdeklődöm már a békehírek iránt, amelyek­nek semmi fontosságuk sincs. Ezek a hírek időről-

Next