Alkotmány, 1905. augusztus (10. évfolyam, 183-209. szám)

1905-08-01 / 183. szám

ALKOTMÁNY. 183. szám. kormány még kormányon lesz, akkor ezt a törvényjavaslatot a képviselőház első ülésén előterjesztik. Apponyi gróf a helyzetről. Apponyi Albert gróf, aki ma reggel Eberhardról Budapestre érkezett. A mai politikai helyzetről egy újságíró előtt így nyilatkozott: — Nem politikai okból jöttem Budapestre. Ami a hatvanhetes pártok tömör­ülését illeti, a magam ré­széről az egyesülést természetesen a koalíció ke­retein belül kívánatosnak tartom. A szabadelvű pártról ugyanis nem tétele­­zem fel, hogy a nemzet letörésében bizakodnék, v­agy éppen hogy arra töre­kednék. A legkívánatosabb volna, ha a szabadelvtpártiak a disszidensekhez, vagy úz újpárthoz csatlakoznának, mert így gyarapíthatnák a koalíció erejét és közelebb hoznák kívánságait és pro­grammját a megvalósulás­hoz. Értesültem Justh gyulának, a képviselőház elnökének abbeli nyilatkozatáról, hogy az ország­gyűlésnek újra való elnaj­­olása esetében az elnapo­lást tudomásul nem venni, a Házat összehívná és együtt tartaná. Én erről a kérdésről csupán elvi álláspontomat jelzem, me­rt semmi szín alatt sem kívánok prejudikálni a vezérbizottság elhatáro­zásának. Én a Háznak exlexben való feloszla­tását is törvénytelennek tartottam és amellett foglaltam állást, hogy a Háznak a feloszlatás után is együtt kell maradnia. Természetes, hogy az országgyűlésnek exlexben való elnapolását még súlyosabb hibának, még nagyobb törvénytelenségnek tartom. Mert hiszen a feloszlatást azzal lehet meg­okolni, hogy a kormányzat a nemzetre appellál, az elnapolást azonban nem lehet megokolni semmivel sem, mert ez egyszerűen a parlamentarizmus lejjátszása. Ha tehát mégis újra elnapolnák az országgyűlést, igenis az­­én véleményem szerint is együtt kell maradnia a Háznak. Ami végül a helyze­tet­ illeti, változás nincsen. Igen sok függ a szabad­elvű párt bomlásának processzusától. Kossuth az új pártalakulásról. Kossuth Ferenc egyik cikkében az új pártalaku­lásról nyilatkozik. Szerinte a kibontakozáshoz nem új többséggel jutni, hanem a koalíció nemzeti pro­gram­jának a vállalásával. Minthogy a 67-es ellen­zéki pártok a «Tisza által felszabadított» szabadelvű párti képviselőket csak a koalíció keretén belül fo­gadnák magukba, a hatvanhetes pártok megerősö­dése használ a nemzeti ügynek. A szabadelvű párt bomlása. Politikai körökben ma az a hír volt elterjedve, hogy szerdán a szabadelvű párt értekezletet tart, mely után a pártban a bomlás nagy méretekben fog megindulni. Tagjai majd egyik, "majd a másik pártba fognak belépni.­­ Bizalmatlanság Bauer ellen. A nagymartoni választókerületben élénk visz­­szatetszést kelt Bauer Mihály orsz. képviselőnek magatartása, ki nem esik hiven kitart a Fejér­­váry-párt mellett, hanem még cikket is ír a Pester Lloydba és ebben a legintranzigensebb álláspontra helyezkedik. A kerületben, mint érte­sülünk, máris mozgalom van keletkezőben, hogy az intelligencia népgyűlést hívjon egybe és azon jelentse ki, hogy képviselőjének labanc-poli­tikáját nem helyesli és­ emiatt neki bizalmatlan­ságot szavaz. A nemzeti ellenállást Makóról táviratozzák: Csanád megye törvényha­tósági bizottsága tegnap rendkívüli közgyűlést tar­tott, amelyen az ellenállás szervezésére kiküldött bizottság előterjesztette azt a választ, amelylyel a megye a kormány intő szózatára felel. A választ, amelyet Návay Lajos országgyűlési képviselő szer­kesztett, a közgyűlés egyhangúan elfogadta s ezzel fentartotta az adó és újonc megtagadására vo­natkozó határozatát. Szegedről jelentik: A második honvédkerületi pa­rancsnokság néhány nappal ezelőtt hatezer behívót küldött szét a kerülethez tartozó Csanád-, Csongrád-, Bács-Bodrog- és Torontá­l megyébe. Ezekkel a behí­vókkal a tartalékosokat beszólítják a szokásos har­mincöt napi gyakorlatra. A polgári hatóságokhoz küldött behívók közül ma több mint négyezer visszaérkezett a kerületi parancsnoksághoz. A pa­rancsnokság irodájában nagy sürgés-forgás volt, be­­szántották az összes írni tudó katonákat, akik most borítékokat címeznek a behívók számára. Minthogy a polgári hatóságok megtagadták a kézbesítést, a ka­tonai hatóság most úgy segít magán, hogy ajánlva küldi szét a behívókat. A posta a tartalékosok cí­mének közlése végett a város katonai ügyosztá­lyához fordult, amely a kívánt címeket közölte is a postával. Szegeden élesen elítélik a katonai ügyosztály eljárását. Újvidékről táviratozzák, hogy Dungyevszky Ge­deon ellen, aki a törvény ellenére Újvidéken és Zom­­borban is élt a törvényhatósági bizottsági tagsági jogokkal, az újvidéki ügyészségnél bűnvádi feljelen­tést tettek. Zalaegerszegről jelentik, hogy a zalánlegyei 60 tagú jóléti bizottság ma gyűlést tartott Batthyány Pál gróf elnöklete alatt. A bizottság kimondotta, hogy a megyei pótadókat csak szedje be a vármegyei hiva­tal, de a bejött adópénzeket ne helyezzék el állami pénztárakban. Erre nézve véglegesen a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés határoz, amely elé eb­­en az ügyben az alispán javaslatot fog terjeszteni. Gyöngyösről Írják: Zrubka Ferenc és Csépány József városi képviselők önálló indítványt adtak be a városi képviselőtestülethez, amelyben az alkot­mányellenes állapot következtében követendő eljárásra nézve tesznek javaslatot. Udvarhely megye: Hinléder Fels Ernő orsz. kép­viselő nyílt levelet intézett Holiaky Arthurhoz, Ud­varhely megye főispánjához a vármegyei közgyűlés összehívása tárgyában. Az ujpárt Budán. A III. kerületi újpárt megalakítása tárgyában ez év augusztus he­l-jén, kedden esti 8 órakor a Csá­­szárfürdő külön éttermében értekezlet lesz, amelyen az új párt vezére, Bánffy Dezső báró és Hock János országgyűlési képviselő is jelen lesz. A katonai behívók kézbesítése. Esztergomból jelentik, hogy a katonai hatóság a városban és a megyében lakó tartalékosok és pót­tartalékosok behívóit a közigazgatási hatóság meg­kerülésével postán, ajánlott levélben és az eszter­gomi rendőrség útján kézbesíti. 5 Csáky gróf püspök és a válság. Budapest, július 31. Hazafias püspökeink is aggódó lélekkel nézik a válságos állapotot, melynek vége egyelőre bi­zony még beláthatatlan. Felszólalnak tehát s hí­veiket a hazáért való imádkozásra serkentik. Ezt teszi most Csáky Károly Emánuel gróf, Vác nagy szeretetben álló püspöke. Imára hívja fel papságát és híveit, hogy a válság a király és a nemzet között teljes harmónia helyreállításá­val és a bizalom állandósításával oldassék meg. A hazafias főpásztor körlevele így hangzik: Krisztusban szeretett testvéreim és híveim! Apostoli küldetésünk gondjai között sem terül­hette el figyelmünket, de sőt azt kiválóan felhívja és lefoglalja édes hazánknak ama különös állapota, melyben sajnos­­ immár huzamos idő óta sínylődik! A gondjainkra bízott hívekkel együtt bizonyára mi is élénken fájlaljuk a dolgok ilyetén alakulását, mi­dőn a társadalmi és közbékét látjuk veszélyben fo­rogni, s midőn aggodalommal sejtve a k­özkormányzat zavart menetének beállható következményeit, minden igaz honszerető szívben szinte követeléssé érvelődön a vágy: vajha a megingott kölcsönös bizalom úgy a társadalmi téren, mint kivált a korona és nemzet között ismét s mihamarább helyreállittatnék! Mely üdvös célra együttmunkálni kötelesek va­gyunk mindannyian, laki saját hatáskörében, adott körülményei szerint. Első­sorban a nemzet vezér­­tárfiai, egyébként pedig minden fia egyaránt. Hazánknak egy nagynevű főpapjáról írják, hogy hasonló válságos idők közepett házi kápolnájában az oltárhoz járult, hogy erdő áldozatot mutasson be a hazáért. Szent miséjét elvégezvén letérdelt az oltár lépcsőjére s kezdetben halkan, majd meghatóban s mind hangosabban imádkozott a haza jólétéért. Mellette térdelt szolgája, ki szinte önkénytelenül, szó szóra együtt imádkozott a főpappal. A főpap ezáltal zavarva lévén áhitatos könyörgésében, hallgatásra intette szolgáját: Nem te reád van hízva a haza sorsa! S mégis­ kötelmeinek hűséges teljesítésével, ese­dező imával, mindenki közremunkálhat a haza ja­vára, sőt kötelessége is ezt megtenni! Mert romlás és szerencsétlenség van azok útjain és a békesség útját nem ismerik, kiknek nincs az Isten félelme szemeik előtt. (Zsolt. 18, 3.) Áldozzátok az igazság áldozatát és bízzatok az Urban ! (Zsolt. 4, 6.) Akik az Urban biznak, megértik az igazságot és a hívek szeretőiben engedelmeskednek Neki, mert ajándék és béke jut az ő választottainak. (Bölcs, 3, 9.) Senki se bízzék azonban kizárólag saját erejében, tevékenysége biztos sikerében, de esedező imával forduljon a mindenek Urához, kitől minden jó és tökéletes adomány származik s hazánk Nagyasszo­nyához, hogy emlékezzék meg örökségéről, melyet dicső királyunk: Szent István neki fölajánlott, oltal­mára bízott. Midőn Heródes király szent Péter apostolt bör­tönbe vettette, az anyaszentegyház szüntelen könyö­rög vala Istenhez Péterért. (Ap. cs. 12, 5.) A mi jóságos királyunkat is a kormányzásnak fél­századon túl felhalmozódott gondjai, a fönséges családját ért csapások és veszteségek keservei s kiváltképpen a jövő aggodalmai foglalják el. Mennyire helyes tehát az együttérzés és hazafias az elhatározás, hogy mi is, az ő hűséges alattvalói és hívei, szüntelenül könyörögjünk ő érette! Hogy bírván a kormányzás bölcseségét, a vezetésére bízott nemzetet minden erényben és állandó békes­ségben igazgathassa ! Egy napon beszállt Jézus a hajóba. Nagy vihar támadt, úgy hogy a hajó majd el­merült. Az Úr pedig aluvék. Hozzája ménének tehát a tanítványok s fölkelték őt, mondván: Mester, elveszünk! Ő pedig fölkelvén, letiltá a vihart és hullámokat és csendes­ség jön. De megfedde a tanítványokat is: Hol vagyon a ti hitetek! (Lukács 8, 24.) Az Úr most is, midőn édes hazánk a válság hul­lámain veszélyek között lebeg, mintha aludnék, mintha nem is figyelne bajainkra, melyek bennün­ket fenyegetők" sanyargatnak. Járuljunk tehát Hozzá késedelem nélkül, bizalommal: Szabadíts meg Uram, hogy el ne veszszünk! S ő bizonyára meg fogja hallgatni esedezésünket, elsimítani a feltornyosult vészes hullámokat. Igen, szeretett híveim, ez a mi hitünk, ez a mi bizalmunk! Erdő szívvel kérjük azért szeretetteljes mennyei gondviselő Istenünket: áraszsza ki kegyelmeinek bőségét szeretett királyunkra, az isteni félelem és kötelesség­teljesítés érzületét mindnyájunkra. Szün­tesse meg a visszavonás és egyenetlenség átkát s adja meg a kölcsönös bizalom és egyetértő jóakarat áldását, végtelen érdemei üdvözítő Urunknak s hat­hatós közbenjárása által a szent Szűznek, hazánk Nagyasszonyának! További intézkedésig ezennel elrendeljük, hogy papságunk a szentmisében, midőn a rubrikák meg­engedik, naponkint felvegye a Pro Rege imát, a vasárnapokon és ünnepeken pedig az ünnepélyes szentmise után minden plébániai templomban, térden állva három Miatyánk és Üdvözlet mondassák el a hívekkel együtt fönhangon s Esterházy nádor rövi­­debb szövegű imája. Hogy a mindenható irgalmas Úristen boldogságos szűz Anyánk közbenjárására annál inkább hajlandó legyen drága Hazánk jólétére irányuló esedezésein­­ket legkegyesebben meghallgatni, ajánljuk fel a Nagy- Boldogasszonyról nevezett közelgő ünnepnek vigiliai böjtjét kegyeletes szándékunkra. Az Úr békéje velünk! Kelt Vácon, 1905. julius 22. Kedd, 1605. augusztus 1. A keresztény szocializmusról, Hozzászólás, Budapest, fúl. 31. Két közlemény jelent meg rövid időn belül a ke­resztény szocializmusról ezen lap hasábjain. Az egyik e hó 12-én, a másik 16-án. A közlemények írói, szerintem, elvesztették a suly­kot, mert míg az első közlemény írója a keresztény társadalomra akarja a szociális mozgalom költségeit áthárítani, a másik éppen ellenkezőleg minden ter­het a keresztény-szociális munkások vállaira kíván rárakni s ezzel a munkásokat rogyásig megterhelni. (Nem egészen úgy áll. Szerk.) Ha fontolóra veszszük e közlemények tartalmát, úgy önkéntelenül az arany középutat kell keresnünk, hogy helyes ítéletet mondhassunk a keresztényszo­ciális mozgalom költségeinek viselését illetőleg. Szerintem is, de még a legtöbb keresztény szo­ciális munkás véleménye szerint is, a költségek vi­selése első­sorban azokat terheli, akiknek érdeké­ben a mozgalom létesült. Kérdés most már az, hogy kinek az érdeke kívánta, hogy létrejöjjön ez a moz­galom ? Világos és elvitazhatatlan, hogy első­sorban azok érdeke, akik anyagilag és szellemileg el vannak nyomva és ki vannak zsákmányolva. Ez pedig nem más, mint a magyar munkásnép. Tehát ezek érde­kében jött létre első­sorban a keresztény szociális mozgalom, mint akik a társadalom hatalmas törzsét képezik. Valamint a rész része az egésznek, úgy a munkások is részei egyenként és összesen a keresz­tény magyar társadalomnak. Minthogy pedig az egyik a másikért van, egyik a másik nélkül meg

Next