Alkotmány, 1905. szeptember (10. évfolyam, 210-236. szám)
1905-09-01 / 210. szám
ALKOTMÁNY. 210. szám. kezdetet a párt 1892. március 6-án tartotta. A konferencián Irányi Dániel elnökölt. Napirenden volt a párt részéről a trónbeszédre adandó válaszfelirati javaslat tárgyalása. A feliratot Eötvös Károly szövegezte és ismertette. A párt a feliratot általánosságban elfogadta. Vita csupán a válaszfelirati javaslatnak az elkeresztelési kérdésre vonatkozó pontjánál volt, miután a pont a fennálló törvény végrehajtását hangsúlyozza. Vajai István támadta különösen ezt a pontot, Eötvös Károly azonban megnyugtatta. Most aztán heves jelenet támadt. Eötvös Károly és Károlyi Gábor gróf között Károlyi Gábor gróf az általános szavazati jog behozatalát kívánta és ezt a javaslatba kéri fölvétetni. Eötvös Károly heves támadást intézett erre Károlyi gróf ellen, aki szerinte teljesen tekinteten kívül hagyja a nemzetiségi kérdést. Szavazásra került a sor. Károlyi Gábor majdnem egyedül maradt, indítványát elvetették. A koalíciós polgárság és a keresztény szocialisták. A koalíció melletti mozgalom előkészítő bizottsága tegnap este a Sas-körben ülést tartott, melyen Platthy György biz.tag amaz indítványt tette, hogy a szervező bizottság a keresztény szocialistákkal karöltve intézze a mozgalom ügyeit. Az indítvány nem talált egyhangú elfogadásra. Az indítványt ellenzők nevében Gerő Ernő dr. a bizottság titkára tiltakozott a terv ellen s mivel azt mégis elfogadták, a szervező bizottságban elfoglalt titkári állásáról lemondott és ezen elhatározását megindokolva, levélben tudatta a bizottsággal. Kilépését valószínűleg többen is követik, reméljük mindnyájan, akiket illet. Az államvasuti munkások gyűlése. Az államvasutak nyugati főműhelyének alkalmazottjai szeptember 1-én, pénteken este fél hét órakor Palota-Újfalun az állomás mellett lévő Brunovszkyvendéglőben nyilvános gyűlést tartanak, amelynek napirendje az általános választói jog. Mint értesülünk, a gyűlésen a szociáldemokrata párt is képviseltetni fogja magát Bokányi Dezső által. A vasúti munkások nagy része azonban nem híve a szocialista eszméknek és nem is hajlandó Bokányi esetleges felszólalását meghallgatni. E tárgyban különben ma este a vasutas munkásoknak tíztagú küldöttsége tisztelgett a függetlenségi pártkörben, ahonnan a holnap esti gyűlésre szónokot kértek. A vasutas munkások a gyűlésre különben is nagy előkészületeket tesznek. El vannak készülve ugyanis, hogy esetleg köztük és a felvonulni készülő újpesti szocialisták között kenyértörésre kerül a dolog. Kijelentették a küldöttség tagjai, hogy bármennyien legyenek is a szocialisták, ők magukat terrorizálni nem engedik és nem engednek elfogadni olyan határozati javaslatot a főműhely alkalmazottainak nevében, amely a koalíció ellen foglalna állást. A kormány programmja. A Berliner Tageblatt ma érkezett száma az ügyvivő kormány terveiről ezeket írja: A radikalizmussal csak játszik a kormány s minél több radikalizmust mutat a kormány, annál kellemetlenebb a koalíció helyzete. Mert ha csak ígéretről van szó, a kormány nagy előnyben van a koalícióval szemben. A koalíció többséget alkot a parlamentben s ha valamit igér, azonnal szaván lehet fogni. A kormány azonban egész bátran elígérheti akár a csillagokat az égről, mert a parlamentben nincsen pártja s igy egyáltalában nincs módja arra, hogy ígéreteit megtartsa. Különben szó sincs a radikális kormányprogramra megvalósításáról, mert nem is képzelhető, hogy akár az uralkodó, akár azok a bizonyos bécsi körök, akár pedig az egész monarchiában nagy befolyással bíró, konzervatívak hirtelen megtértek volna s most már radikálisok volnának. A kormány a radikális agitációval csak az új választást készíti elő, mert azt reméli, hogy a szabadelvű pártiak és a radikális elemek együttvéve többségre jutnak. Ha ez megtörténik, akkor a Fejérváry-kormány félrevonulhat s átveheti a kormányzást ismét a szabadelvű párt, amely mint párt nem vállalt kötelezettséget a radikális reformokra, sőt Tisza István gróf határozottan a radikális irány ellen foglalt állást. Ez azonban persze nem zárja ki azt, hogy a választási harcban tagjai egyenként ne a legradikálisabb reformokat ígérjék — korteskedés céljából. A nemzeti ellenállás, Pest megye jóléti bizottsága ma délelőtt ülést tartott Prónay Dezső báró elnöklése mellett. A bizottság elfogadta Abaúj-Torna vármegyének azt a javaslatát, amely arra vonatkozik, hogy az önkéntesen befizetett közvetett adókat miként kezeljék, illetőleg miként helyezzék el. Erre nézve abban állapodtak meg, hogy a Pest megyénél befolyó ilyen pénzösszegek egy részét a fővárosi, más részét a nagyobb vidéki pénzintézeteknél helyezik el cheque-rendszer szerint. A keresztülvitellel az elnökséget bízták meg. Elhatározták továbbá, hogy a szeptember 18-ikára kitűzött pest megyei rendes közgyűlés elé a jóléti bizottság eddigi működéséről részletes jelentést terjesztenek. Végül Bellaágh Imre és Révész Béla indítványára köszönetet mondott a bizottság Károlyi Sándor grófnak a 25,000 koronás és Prónay Dezső bárónak a 10,000 koronás adományáért,amelyet esetleg a tisztviselők segélyezésére fognak fordítani-Déváról jelentik, hogy Hunyad vármegye jóléti bizottsága tegnap ülést tartott Pogány alispán elnöklésével. Szeged város átiratát, hogy a Gotterhaltot templomi ünnepek alatt ne játszszák, tudomásul vették és hasonló értelemben átírtak az egyházi hatóságokhoz. A tisztviselők, anyagi támogatásának kérdését megoldandó, albizottságot küldtek ki. A vármegye elhatározta, hogy minden hónap 10-én közgyűlést tart a jóléti bizottság határozatainak előterjesztése végett. Bács vármegye Kazy János főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elhatározta, hogy a belügyminiszter leiratát, amelylyel a vármegye törvényhatóságának az adók és újoncok megtagadására vonatkozó határozatát megsemmisítette, figyelembe nem veszi és ennek következtében máris utasította a hatóságokat, hogy a hozott határozathoz szigorúan ragaszkodjanak. A közgyűlés az önkéntesek folyamodványainak okmányolására vonatkozólag elhatározta, hogy a kormány ebbeli rendeletét sem veszi figyelembe. Az önként befizetett adóknak a vármegyebeli pénzintézetekben való elhelyezését és e pénzeknek ellenőrző kezelését szintén elhatározták. Sopronból táviratozzák. A város mai közgyűlése elé Berecz Abel orsz. képviselő indítványt terjesztett, mondja ki a törvényhatóság, hogy a befolyt állami adóknak az állampénztárba való utalása tilos és hogy ezen adóösszegek pénzintézetnél helyezendők el. A jogügyi bizottság az indítvány tudomásulvételét javasolta, minthogy a város közgyűlése a pártok kompromisszuma eredményeként június 28-ikán már kimondta, hogy csak a meg nem szavazott adók behajtását mellőzi. Berecz hoszszabb beszédben védte indítványát, melyet Kovács István is támogatott, hangsúlyozva, hogy június 28-dika óta a helyzet nagyon változott és ez teszi szükségessé az önként befizetett adóknak a kormány rendelkezése alól való elvonását. Szilvássy Márton ezzel szemben a kompromisszum sérelmét látná az indítvány elfogadásában. Rosenfeld dr. a törvényesség alapján való megmaradás szükségét hangsúlyozta, mondván, hogy az adózók szabad akaratát tisztelni kell. A közgyűlés nagy szótöbbséggel egyszerűen tudomásul vette Berecz indítványát. Szabadkáról jelentik: A városi közgyűlés Bezerédy István főispán elnöklete alatt ma tárgyalta a miniszternek az ellentállást megsemmisítő határozatát és a közgyűlés a tanács javaslatára a leirat felett egyhangúlag napirendre tért. A béke. Budapest, aug. 31. Természetes, hogy úgy Japánban, mint Oroszországban ellentétes vélemények vannak a portsmouthi békére vonatkozólag. A japán lapok között akadnak megfontoltak is, — de ezek kevesen vannak — melyek kiszámított bölcsességnek tartják Komura eljárását, viszont a legtöbben a harakirit ajánlják neki és Takahirának is. Oroszországban hasonló a helyzet. A háborús párt orgánumai — s ezek szintén kevesen vannak— kigyót-békát kiáltanak Witte fejére, ellenben a lapok túlnyomó része el van telve az örömtől, hogy Oroszország, ha a háborúban nem is, de a diplomáciában mégis győzött. Vagyis újból az a híres Bismarck-féle mondás, hogy: Oroszországot megverni lehet, de legyőzni nem. Ma különben még csak egy bizonyos, hogy a béke megvan. Hogy milyenek lesznek azonban a részletkérdések, — Mandzsúria, a vasút, Korea kérdése, — azt majd a szerződés végleges szövegezésénél látjuk majd. S csakis akkor tudjuk meg, mennyiben győzött az egyik s menynyiben vesztett a másik fél. Távirataink a következők: Péntek 1605. szeptemberi Fegyverszünet, London, augusztus 31. Newyorkból jelentik, hogy a fegyverszünetre vonatkozó megállapodást Witte és Komura már aláírták. A fegyverszünet tényleges megkötése az orosz és japán vezérkar között fog megtörténni és ünnepélyes módon fogják azt a két seregnek tudtára adni. A békeszerződés megszövegezése: Páris, augusztus 31. A békeszerződés megfogalmazását szerdán reggel megkezdték. Több pont már írásban is le van diktálva és ezeket Dennison japáni külügyminiszteri tanácsos még szerdán délután átadta Martens tanárnak. Martens tanár azt mondja, hogy a szerződésen kívül semmiféle titkos záradékra nézve meg nem egyeztek. A békeszerződést még e héten közzéteszik és akkor mindenki meg fogja tudni, hogy a konferencián mit határoztak. Mindazonáltal nincs kizárva, hogy a szerződésnek még egy titkos záradéka is van, amelyről azonban Martens nem tud. Szentpétervár, aug. 31. A «Russ» című lap fel van hatalmazva annak a kijelentésére, hogy teljesen alaptalan az a Párisban elterjedt hír, hogy a békeszerződésnek van egy titkos pontja, melynek értelmében Oroszország 300 milliót fizet Japánnak hadikárpótlás címén. Oroszország csak azt adja át Japánnak, ami tényleg Japán kezében van és az orosz hadifoglyok tartási díját téríti meg. Berlin, augusztus 31. A Berliner Tageblatt jelenti Newyorkból. A békeszerződést előbb francia és aztán angol nyelven fogják megfogalmazni. A szerződés 16 pontból fog állani és előreláthatólag 10 nap alatt készen lesz. A japánok szeptember 20-án San Franciscon át fognak hazautazni. A békeszerződést Washingtonban fogják alárni, bárha többen Roosevelt elnökre való tekintettel azt ajánlják, hogy a szerződést Oysterbayban írják alá. A szerződés részletei: Páris, augusztus 31. Egy távirat, melyet a Matin Oysterbayból kapott, azt mondja, hogy a japániak magatartása távolról sem volt oly engedékeny, mint amilyennek látszik. A japániak Roosevelt elnök közbenjárására olyan engedményt kaptak, mely sokkal többet ér, mintha nekik a kért hadikárpótlási összeget megfizették volna. Eszerint Oroszország átadja Japánnak azt a vasutat, melyet a kínai kormánytól nagy áldozatok árán szerzett. Ez a vasút Japánra nézve óriási kereskedelmi előnyöket biztosít, mert Japán ilyen módon a kihal vasutak üzemét saját ellenőrzése alá helyezheti. Witte a cárhoz. Szentpétervár, augusztus 31. Witte miniszter 29-én a következő táviratot intézte Miklós cárhoz Portsmouthból : «Van szerencsém cári felségednek jelenteni, hogy Japán elfogadta felséged békeföltételeit és igy a béke, hála felséged bölcs és szilárd elhatározásának, helyre van állítva, még pedig felséged utasításainak szigorú betartásával. Oroszország továbbra is ugyanaz a nagyhatalom marad a szélső Keleten, amely eddig volt és ez marad minden időben. Felséged megbízásának végrehajtására minden szellemi erőnket kifejtettük és bocsássa meg felséged, hogy nem tehettünk többet. Witte.» A hangulat Japánban. London, aug. 31 Hogy mint fogadják a békekötést Japánban, még nem lehet megítélni, mert a legutolsó onnan érkezett tudósítások még a béke megkötése előtti időből keltek. A hírek teljes hiánya Japánból különben nagyon feltűnő, mert bárha Angliában a japáni közvélemény hatalmát még nagyon kevésre becsülik is a Komura és Kaneko közti csaknem szenzációs ellentét azt bizonyítja, hogy Japánban még a mérve