Alkotmány, 1905. szeptember (10. évfolyam, 210-236. szám)

1905-09-01 / 210. szám

ALKOTMÁNY. 210. szám. kezdetet a párt 1892. március 6-án tartotta. A konferencián Irányi Dániel elnökölt. Napiren­den volt a párt részéről a trónbeszédre adandó válaszfelirati javaslat tárgyalása. A feliratot Eötvös Károly szövegezte és ismertette. A párt a feliratot általánosságban elfogadta. Vita csupán a válaszfelirati javaslatnak az elkeresztelési kérdésre vonatkozó pontjánál volt, miután a pont a fennálló törvény végrehaj­tását hangsúlyozza. Vajai­ István támadta külö­nösen ezt a pontot, Eötvös Károly azonban megnyugtatta. Most aztán heves jelenet támadt. Eötvös Károly és Károlyi Gábor gróf között Károlyi Gábor gróf az általános szavazati jog behozatalát kívánta és ezt a javaslatba kéri fölvétetni. Eötvös Károly heves támadást inté­zett erre Károlyi gróf ellen, aki szerinte telje­sen tekinteten kívül hagyja a nemzetiségi kér­dést. Szavazásra került a sor. Károlyi Gábor majdnem egyedül maradt, indítványát elve­tették. A koalíciós polgárság és a keresztény szocialisták. A koalíció melletti mozgalom előkészítő bizottsága tegnap este a Sas-körben ülést tartott, melyen Platthy György biz.­tag amaz indítványt tette, hogy a szervező bizottság a keresztény szocialistákkal kar­öltve intézze a mozgalom ügyeit. Az indítvány nem talált egyhangú elfogadásra. Az indítványt ellenzők nevében Gerő Ernő dr. a bizottság titkára tiltakozott a terv ellen s mivel azt mégis elfogadták, a szer­vező bizottságban elfoglalt titkári állásáról lemon­dott és ezen elhatározását megindokolva, levélben tudatta a bizottsággal. Kilépését valószínűleg többen is követik, reméljük mindnyájan, akiket illet. Az államvasuti munkások gyűlése. Az államvasutak nyugati főműhelyének alkalma­zottjai szeptember 1-én, pénteken este fél hét órakor Palota-Újfalun az állomás mellett lévő Brunovszky­­vendéglőben nyilvános gyűlést tartanak, amelynek napirendje az általános választói jog. Mint értesülünk, a gyűlésen a szociáldemokrata párt is képviseltetni fogja magát Bokányi Dezső által. A vasúti mun­kások nagy része azonban nem híve a szocia­lista eszméknek és nem is hajlandó Bokányi esetleges felszólalását meghallgatni. E tárgy­ban különben ma este a vasutas munkásoknak tíz­tagú küldöttsége tisztelgett a függetlenségi pártkör­­ben, ahonnan a holnap esti gyűlésre szónokot kértek. A vasutas munkások a gyűlésre különben is nagy előkészületeket tesznek. El vannak készülve ugyanis, hogy esetleg köztük és a felvonulni készülő újpesti szocialisták között kenyértörésre kerül a dolog. Ki­jelentették a küldöttség tagjai, hogy bármennyien legyenek is a szocialisták, ők magukat terrorizálni nem engedik és nem engednek elfogadni olyan határo­zati javaslatot a főműhely alkalmazottainak nevé­ben, amely a koalíció ellen foglalna állást. A kormány programmja. A Berliner Tageblatt ma érkezett száma az ügy­vivő kormány terveiről ezeket írja: A radikalizmussal csak játszik a kormány s minél több radikalizmust mutat a kormány, annál kelle­metlenebb a koalíció helyzete. Mert ha csak ígéret­ről van szó, a kormány nagy előnyben van a koalí­cióval szemben. A koalíció többséget alkot a par­­lamentben s ha valamit igér, azonnal szaván lehet fogni. A kormány azonban egész bátran elígér­heti akár a csillagokat az égről, mert a parla­mentben nincsen pártja s igy egyáltalában nincs módja arra, hogy ígéreteit megtartsa. Különben szó sincs a radikális kormányprogramra megvalósí­tásáról, mert nem is képzelhető, hogy akár az ural­kodó, akár azok a bizonyos bécsi körök, akár pedig az egész monarchiában nagy befolyással bíró, kon­zervatívak hirtelen megtértek volna s most már ra­dikálisok volnának. A kormány a radikális agitáció­­val csak az új választást készíti elő, mert azt re­méli, hogy a szabadelvű pártiak és a radikális ele­mek együttvéve többségre jutnak. Ha ez megtörté­nik, akkor a Fejérváry-kormány félrevonulhat s átveheti a kormányzást ismét a szabadelvű párt, amely mint párt nem vállalt kötelezettséget a radi­kális reformokra, sőt Tisza István gróf határozottan a radikális irány ellen foglalt állást. Ez azonban persze nem zárja ki azt, hogy a választási harcban tagjai egyenként ne a legradikálisabb reformokat ígérjék — korteskedés céljából. A nemzeti ellenállás, Pest megye jóléti bizottsága ma délelőtt ülést tar­tott Prónay Dezső báró elnöklése mellett. A bizott­ság elfogadta Abaúj-Torna vármegyének azt a javas­latát, amely arra vonatkozik, hogy az önkéntesen befizetett közvetett adókat miként kezeljék, illetőleg miként helyezzék el. Erre nézve abban állapodtak meg, hogy a Pest megyénél befolyó ilyen pénzössze­gek egy részét a fővárosi, más részét a nagyobb vidéki pénzintézeteknél helyezik el cheque-rendszer szerint. A keresztülvitellel az elnökséget bízták meg. Elhatározták továbbá, hogy a szeptember 18-ikára kitűzött pest megyei rendes közgyűlés elé a jóléti bizottság eddigi működéséről részletes jelentést ter­jesztenek. Végül Bellaágh Imre és Révész Béla in­dítványára köszönetet mondott a bizottság Károlyi Sándor grófnak a 25,000 koronás és Prónay Dezső bárónak a 10,000 koronás adományáért,­­amelyet esetleg a tisztviselők segélyezésére fognak fordítani-Déváról jelentik, hogy Hunyad vármegye jóléti bizottsága tegnap ülést tartott Pogány alispán elnök­lésével. Szeged város átiratát, hogy a Gotterhaltot templomi ünnepek alatt ne játszszák, tudomásul vették és hasonló értelemben átírtak az egyházi ha­tóságokhoz. A tisztviselők, anyagi támogatásának kérdését megoldandó, albizottságot küldtek ki. A vármegye elhatározta, hogy minden hónap 10-én közgyűlést tart a jóléti bizottság határozatainak elő­terjesztése végett. Bács vármegye Kazy János főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elhatározta, hogy a belügyminiszter leiratát, amelylyel a vár­megye törvényhatóságának az adók és újoncok meg­tagadására vonatkozó határozatát megsemmisítette, figyelembe nem veszi és ennek következtében máris utasította a hatóságokat, hogy a hozott hatá­rozathoz szigorúan ragaszkodjanak. A közgyűlés az önkéntesek folyamodványainak okmányolására vo­natkozólag elhatározta, hogy a kormány ebbeli ren­deletét sem veszi figyelembe. Az önként befizetett adóknak a vármegyebeli pénzintézetekben való elhe­lyezését és e pénzeknek ellenőrző kezelését szintén elhatározták. Sopronból táviratozzák. A város mai közgyűlése elé Berecz Abel orsz. képviselő indítványt terjesz­tett, mondja ki a törvényhatóság, hogy a befolyt állami adóknak az állampénztárba való utalása tilos és hogy ezen adóösszegek pénzintézetnél helyezen­­dők el. A jogügyi bizottság az indítvány tudomásul­vételét javasolta, minthogy a város közgyűlése a pártok kompromisszuma eredményeként június 28-ikán már kimondta, hogy csak a meg nem szavazott adók behajtását mellőzi. Berecz hosz­­szabb beszédben védte indítványát, melyet Ko­vács István is támogatott, hangsúlyozva, hogy jú­nius 28-dika óta a helyzet nagyon változott és ez teszi szükségessé az önként befizetett adók­nak a kormány rendelkezése alól való elvonását. Szilvássy Márton ezzel szemben a kompromisszum sérelmét látná az indítvány elfogadásában. Rosen­­feld dr. a törvényesség alapján való megmaradás szükségét hangsúlyozta, mondván, hogy az adózók szabad akaratát tisztelni kell. A közgyűlés nagy szótöbbséggel egyszerűen tudomásul vette Berecz indítványát. Szabadkáról jelentik: A városi közgyűlés Bezerédy István főispán elnöklete alatt ma tárgyalta a minisz­ternek az ellentállást megsemmisítő határozatát és a közgyűlés a tanács javaslatára a leirat felett egy­hangúlag napirendre tért.­ ­ A béke. Budapest, aug. 31. Természetes, hogy úgy Japánban, mint Orosz­országban ellentétes vélemények vannak a ports­­mouthi békére vonatkozólag. A japán lapok kö­zött akadnak megfontoltak is, — de ezek keve­sen vannak — melyek kiszámított bölcsességnek tartják Komura eljárását, viszont a legtöbben a harakirit ajánlják neki és Takahirának is. Oroszországban hasonló a helyzet. A háborús párt orgánumai — s ezek szintén kevesen van­nak— kigyót-békát kiáltanak Witte fejére, ellen­ben a lapok túlnyomó része el van telve az örömtől, hogy Oroszország, ha a háborúban nem is, de a diplomáciában mégis győzött. Vagyis újból az a híres Bismarck-féle mondás, hogy: Oroszországot megverni lehet, de legyőzni nem. Ma különben még csak egy bizonyos, hogy a béke megvan. Hogy milyenek lesznek azonban a részletkérdések, — Mandzsúria, a vasút, Korea kérdése, — azt majd a szerződés végleges szö­vegezésénél látjuk majd. S csakis akkor tudjuk meg, mennyiben győzött az egyik s meny­nyiben vesztett a másik fél. Távirataink a következők: Péntek 1605. szeptember­­i Fegyverszünet, London, augusztus 31. Newyorkból jelentik, hogy a fegyverszünetre vonatkozó megállapodást Witte és Komura már aláírták. A fegyverszünet tényleges meg­kötése az orosz és japán vezérkar között fog megtörténni és ünnepélyes módon fogják azt a két seregnek tudtára adni. A békeszerződés megszövegezése: Páris, augusztus 31. A békeszerződés megfogalmazását szerdán reggel megkezdték. Több pont már írásban is le van diktálva és ezeket Dennison japáni kül­ügyminiszteri tanácsos még szerdán délután átadta Martens tanárnak. Martens tanár azt mondja, hogy a szerződésen kívül semmiféle titkos záradékra nézve meg nem egyeztek. A békeszerződést még e héten közzéteszik és akkor mindenki meg fogja tudni, hogy a kon­ferencián mit határoztak. Mindazonáltal nincs kizárva, hogy a szerződésnek még egy titkos záradéka is van, amelyről azonban Martens nem tud. Szentpétervár, aug. 31. A «Russ» című lap fel van hatalmazva annak a kijelentésére, hogy teljesen alaptalan az a Párisban elterjedt hír, hogy a békeszerződésnek van egy titkos pontja, melynek értelmében Oroszország 300 milliót fizet Japánnak hadikár­pótlás címén. Oroszország csak azt adja át Ja­pánnak, ami tényleg Japán kezében van és az orosz hadifoglyok tartási díját téríti meg. Berlin, augusztus 31. A Berliner Tageblatt jelenti Newyorkból. A békeszerződést előbb francia és aztán angol nyelven fogják megfogalmazni. A szerződés 16 pontból fog állani és előreláthatólag 10 nap alatt készen lesz. A japánok szeptember 20-án San­ Franciscon át fognak hazautazni. A béke­­szerződést Washingtonban fogják alárni, bárha többen Roosevelt elnökre való tekintettel azt ajánlják, hogy a szerződést Oysterbayban ír­ják alá. A szerződés részletei: Páris, augusztus 31. Egy távirat, melyet a Matin Oysterbayból ka­pott, azt mondja, hogy a japániak magatartása távolról sem volt oly engedékeny, mint amilyen­nek látszik. A japániak Roosevelt elnök közben­járására olyan engedményt kaptak, mely sokkal többet ér, mintha nekik a kért hadikárpótlási összeget megfizették volna. Eszerint Oroszor­szág átadja Japánnak azt a vasutat, melyet a kínai kormánytól nagy áldozatok árán szerzett. Ez a vasút Japánra nézve óriási keres­kedelmi előnyöket biztosít, mert Japán ilyen módon a kihal vasutak üzemét saját ellenőrzése alá helyezheti. Witte a cárhoz. Szentpétervár, augusztus 31. Witte miniszter 29-én a következő táviratot intézte Miklós cárhoz Portsmouthból : «Van szerencsém cári felségednek jelenteni, hogy Japán elfogadta felséged békeföltételeit és igy a béke, hála felséged bölcs és szilárd elha­tározásának, helyre van állítva, még pedig fel­séged utasításainak szigorú betartásával. Orosz­ország továbbra is ugyanaz a nagyhatalom ma­rad a szélső Keleten, amely eddig volt és ez marad minden időben. Felséged megbízásának végrehajtására minden szellemi erőnket kifejtet­tük és bocsássa meg felséged, hogy nem tehet­tünk többet. Witte.» A hangulat Japánban. London, aug. 31 Hogy mint fogadják a békekötést Japánban, még nem lehet megítélni, mert a legutolsó onnan érke­zett tudósítások még a béke megkötése előtti időből keltek. A hírek teljes hiánya Japánból különben na­gyon feltűnő, mert bárha Angliában a japáni köz­vélemény hatalmát még nagyon kevésre becsülik is a Komura és Kaneko közti csaknem szenzációs el­lentét azt bizonyítja, hogy Japánban még a mérve

Next