Állam és Közigazgatás, 1951 (3. évfolyam, 1-12. szám)

PÁRTI­NK II. KONGRESSZUSA ELŐTT első alaptörvénye“, „A Magyar Népköztársaság Alkotmánya“ és a „Népi demokratikus államok osztálytermészete“ címekkel közöltünk. Az Alkotmány kihirdetését követő munkánkat illetően Rákosi elvtárs előadói beszéde világos és félreérthetetlen elemzését adta azoknak a felada­toknak, amit el kellett végeznünk az államszervezet területén , amelyek Alkotmányunkból kiindulva, az államszervezet átalakulásával kapcsolatosan jelentkeztek. Az államapparátus­ felső szerveiben, az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a minisztertanács tekintetében a szervezeti átalakulás lényegében nyomon követte az Alkotmány kihirdetését. Sokkal szélesebb munkát jelen­tett azonban az államhatalom országos szervezetének átalakítása, a régi önkormányzati szervezet felszámolása és ennek nyomán a helyi tanácsokra épülő, az egész országot átfogó egységes államhatalmi és államigazgatási szervezet kiépítése. Egyidejűleg kíméletlen harcot kellett folytatni azok ellen a szervezeti maradványok ellen, amelyek gátolták munkánkat és a bürokrácia búvóhelyeként az ellenség céljait szolgálták. A munkának ebben a szakaszában is elsőrendű kötelességünk volt a Szovjetunió tapasztalatain keresztül mutatni az utat, a példát, ismertetni a népi demokráciák gyakorlatát. Ezt támasztották alá azok a közlemé­nyeink, amelyekben a legfejlettebb államszervek, a Szovjetunió szovjetjei szerepét, feladatait és működését ismertettük, továbbá azok a cikkeink, amelyek a szomszédos népi demokráciák államigazgatásával foglalkoztak, már a mi tanácsszervezetünk kiépítését megelőzően. Emeljük ki ezek közül A. A. Aszkerov: Az államhatalom helyi szovjet szervei, továbbá I. P. Traj­in: A szovjetek a szocialista forradalom politikai alapja címmel foly­tatólagosan közölt szovjet munkákat, valamint „Államigazgatásunk átszer­vezésének alapelveiről“, „A szovjetek a Szovjetunió politikai alapja“ címmel megjelent tanulmányokat és a román néptanácsokról, a csehszlovák köz­­igazgatás reformjáról közölt különböző ismertetéseket. Az átalakulás csakhamar valósággá lett. Döntő változások követ­keztek szinte napról-napra. Ezeket tudatosítani az állami dolgozók között, az Állam és Közigazgatás egyik alapvető feladata volt. Ebbe a tárgykörbe estek az államigazgatás különböző területeiről közölt tanulmányok, mint pl. Az állami ellenőrzés új feladatai és módszerei, A közületi gazdálkodás ipari szervezete, Az inkasszó az államigazgatásban, Igazságügyi szervezetünk átalakulása, A megyei területrendezésről, A városi ügyintézés átszervezésé­ről stb., stb. A tanácstörvény elfogadása után a tanácsi szervezet gyakorlati meg­valósítása került napirendre. Lapunk úgyszólván teljes egészében ennek a feladatnak minél jobb teljesítését kívánta szolgálni. Sorozatosan közöltünk tanulmányokat, cikkeket, ismertetéseket úgyszólván a tanácsapparátus egész munkaterületére kiterjedően. Igyekeztünk alátámasztani azt, hogy az új szervezet mindjárt megalakulásától kezdve újabb eredményeket hozzon, soron következő döntő feladataink végrehajtásában, ötéves tervünk sikeres teljesítésében, mezőgazdaságunk szocialista fejlesztésében és a békéért foly­tatott küzdelemben. Ezek közül csak a legjelentősebbeket emeljük ki itt, mint pl. A taná­csok gazdasági feladatairól, A termelőszövetkezeteink és a tanácsok, A mező­­gazdaság adóztatása stb. címmel közölt tanulmányok. Feladatunknak kellett tekintenünk azt, hogy a lap körül kifejlődjenek azok a munkatársak, akik képesek arra, hogy tudományos színvonalon és ugyanakkor a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban önálló cikkek és tanul­

Next