Állam és Igazgatás, 1961. július-december (11. évfolyam, 7-12. szám)

1961-07-01 / 7. szám

DR. BEER JÁNOS keményezte és irányította. Az elhatározó lépést a Központi Vezetőség 1953. június 27-én és 28-án tartott ülése tette meg. Ezen az ülésen a Központi Veze­tőség feltárta a párt- és az állami vezetés által elkövetett hibák lényegét és nyomban megindította a munkát a hibák kijavítására, meghatározta a szüksé­ges intézkedések irányvonalát és ütemét. E párthatározat a népi demokrácia egész fejlődésében nagy fontosságú állomást jelentett és ennek megfelelően igen nagy jelentőségű volt az állami mechanizmus és a tanácsi szervezet to­vábbfejlődése érdekében megteendő intézkedéseket illetően is. A párthatározat alapján és értelmében született meg az 1953. évi kormányprogram, amelyet az 1953. május 17-én megválasztott országgyűlés 1953. július 4-én megtárgyalt és elfogadott.2­­3 A tanácsi szervezet 1953—54. évi problémáit, a második tanácstörvényt és az ennek végrehajtása érdekében kiadott jogszabályokat, valamint az új tanács­­törvénynek és a jogszabályoknak az életbe való átviteléért folytatott harcot csak mint ennek az egész összefüggő folyamatnak egy részét­­— kétségtelenül igen jelentős részét—­ tekinthetjük át eredményesen.­ Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a helyi szervek munkájában történt előrehaladás a helyi tanácsok demokratizmusának növekedése, önállóságuknak megerősítése, szoro­san összekapcsolódott az országgyűlési munka jelentőségének növekedésével, a szocialista törvényesség megszilárdításával (e körben különösen az alkot­mány végrehajtásaként az ügyészi szervezet létrehozásával,­ az új bírói szer­vezeti törvény elfogadásával­) és egy sor más intézkedéssel is.­ Mindezek együtthatottak a gazdaságpolitika terén megvalósított ugyanilyen irányú lépé­sekkel és együttesen (egymást feltételezve-kiegészítve) elhárították a szocia­lizmus építését ez időben fékező akadályokat. A júniusi párthatározatok meg­adták a szilárd elvi alapokat ahhoz, hogy a helyes gazdaságpolitikai koncepció érvényesítésével olyan gazdasági, politikai és kulturális feladatok kerüljenek előtérbe, melyek egybeestek a legszélesebb tömegek érdekeivel. Így vált lehe­tővé, hogy a szocialista demokratizmus erősítésével mozgósíthassuk a dolgozó tömegeket a szocializmus építésének céljaira. Olyan értelemben hatottak, hogy a párt vezetésével megerősödjön a dolgozók többségét átfogó népi egység, megteremtették tehát a szükséges előfeltételeket ahhoz is, hogy a helyi taná­csok, mint a dolgozók által helyileg választott testületi szervek, az eddiginél szélesebb keretekben, nagyobb hatásfokkal és eredményesebben oldják meg államhatalmi és tömegszervezeti feladataikat. Ez egyben azt is magával hozta, hogy a fejlődés egybeessék a burzsoá államszervezet még meglevő maradvá­nyainak felszámolásával, az államszervezetnek és ezen belül a helyi tanácsok­nak következetes szocialista fejlődésével. 2 L. Szabad Nép, 1953. július 5-i szám. 3 Vö. a budapesti pártaktíva anyagával. L. Szabad Nép 1953. július 12-i szám. 4 Vö. Kovács István: Tanácsaink továbbfejlesztésének elméleti alapjairól. (Különlenyo­mat) Budapest, 1955. 3—7. oldal. 5 Az 1953. évi 13. sz. tvr.: A Magyar Népköztársaság ügyészségéről (Magyar Közlöny 1953. július 30-i szám). 6 Az 1954. évi II. tv.: A Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről (Magyar Közlöny 1954. január 24-i szám). 7 L. többek között: 1034/1953. Mt. sz. határozat: a rendőrhatósági őrizet alá helyezés (internálás) intézményének megszüntetéséről, valamint a kitiltások feloldásáról (Magyar Köz­löny 1953. július 26-i szám); 1953. évi 16. sz. tvr.: a rendőrségi kihágási bíráskodás megszünte­téséről és a kihágási eljárásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról (Magyar Közlöny 1953. augusztus 28-i szám); 1954. évi I. tv.: a lakosság bejelentésének intézéséről (Magyar Köz­löny 1954. január 24-i szám). 482

Next