Állam és Igazgatás, 1961. július-december (11. évfolyam, 7-12. szám)
1961-07-01 / 7. szám
DR. BEER JÁNOS keményezte és irányította. Az elhatározó lépést a Központi Vezetőség 1953. június 27-én és 28-án tartott ülése tette meg. Ezen az ülésen a Központi Vezetőség feltárta a párt- és az állami vezetés által elkövetett hibák lényegét és nyomban megindította a munkát a hibák kijavítására, meghatározta a szükséges intézkedések irányvonalát és ütemét. E párthatározat a népi demokrácia egész fejlődésében nagy fontosságú állomást jelentett és ennek megfelelően igen nagy jelentőségű volt az állami mechanizmus és a tanácsi szervezet továbbfejlődése érdekében megteendő intézkedéseket illetően is. A párthatározat alapján és értelmében született meg az 1953. évi kormányprogram, amelyet az 1953. május 17-én megválasztott országgyűlés 1953. július 4-én megtárgyalt és elfogadott.23 A tanácsi szervezet 1953—54. évi problémáit, a második tanácstörvényt és az ennek végrehajtása érdekében kiadott jogszabályokat, valamint az új tanácstörvénynek és a jogszabályoknak az életbe való átviteléért folytatott harcot csak mint ennek az egész összefüggő folyamatnak egy részét— kétségtelenül igen jelentős részét— tekinthetjük át eredményesen. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a helyi szervek munkájában történt előrehaladás a helyi tanácsok demokratizmusának növekedése, önállóságuknak megerősítése, szorosan összekapcsolódott az országgyűlési munka jelentőségének növekedésével, a szocialista törvényesség megszilárdításával (e körben különösen az alkotmány végrehajtásaként az ügyészi szervezet létrehozásával, az új bírói szervezeti törvény elfogadásával) és egy sor más intézkedéssel is. Mindezek együtthatottak a gazdaságpolitika terén megvalósított ugyanilyen irányú lépésekkel és együttesen (egymást feltételezve-kiegészítve) elhárították a szocializmus építését ez időben fékező akadályokat. A júniusi párthatározatok megadták a szilárd elvi alapokat ahhoz, hogy a helyes gazdaságpolitikai koncepció érvényesítésével olyan gazdasági, politikai és kulturális feladatok kerüljenek előtérbe, melyek egybeestek a legszélesebb tömegek érdekeivel. Így vált lehetővé, hogy a szocialista demokratizmus erősítésével mozgósíthassuk a dolgozó tömegeket a szocializmus építésének céljaira. Olyan értelemben hatottak, hogy a párt vezetésével megerősödjön a dolgozók többségét átfogó népi egység, megteremtették tehát a szükséges előfeltételeket ahhoz is, hogy a helyi tanácsok, mint a dolgozók által helyileg választott testületi szervek, az eddiginél szélesebb keretekben, nagyobb hatásfokkal és eredményesebben oldják meg államhatalmi és tömegszervezeti feladataikat. Ez egyben azt is magával hozta, hogy a fejlődés egybeessék a burzsoá államszervezet még meglevő maradványainak felszámolásával, az államszervezetnek és ezen belül a helyi tanácsoknak következetes szocialista fejlődésével. 2 L. Szabad Nép, 1953. július 5-i szám. 3 Vö. a budapesti pártaktíva anyagával. L. Szabad Nép 1953. július 12-i szám. 4 Vö. Kovács István: Tanácsaink továbbfejlesztésének elméleti alapjairól. (Különlenyomat) Budapest, 1955. 3—7. oldal. 5 Az 1953. évi 13. sz. tvr.: A Magyar Népköztársaság ügyészségéről (Magyar Közlöny 1953. július 30-i szám). 6 Az 1954. évi II. tv.: A Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről (Magyar Közlöny 1954. január 24-i szám). 7 L. többek között: 1034/1953. Mt. sz. határozat: a rendőrhatósági őrizet alá helyezés (internálás) intézményének megszüntetéséről, valamint a kitiltások feloldásáról (Magyar Közlöny 1953. július 26-i szám); 1953. évi 16. sz. tvr.: a rendőrségi kihágási bíráskodás megszüntetéséről és a kihágási eljárásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról (Magyar Közlöny 1953. augusztus 28-i szám); 1954. évi I. tv.: a lakosság bejelentésének intézéséről (Magyar Közlöny 1954. január 24-i szám). 482