Állam és Igazgatás, 1963. január-június (13. évfolyam, 1-6. szám)

1963-01-01 / 1. szám

HUBER LAJOS legközvetlenebbül a szakszervezetek szervező tevékenységével valósulhat meg. A dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos kérdések is főleg a munkahelyeken jelentkeznek, melyek megoldását a szakszervezeteknek a dol­gozókra támaszkodva kell segíteniük. A munkahelyeken együtt találhatók a dolgozók haladó és elmaradott rétegei; azok, akik a mezőgazdaságból vagy a háztartásból kerültek a munkába, a szervezett dolgozók soraiba, akikben korábbi kistulajdonosi helyzetük folytán még élnek a polgári és kispolgári szemlélet maradványai, amely ellen a politikai és kulturális nevelés eszközeivel kell har­colni és segíteni a szocialista tudat kialakítását. A szakszervezetek tehát olyan sajátos szervezetei a munkásosztálynak, a dolgozóknak, amelyek helyzetük és feladataik alapján nélkülözhetetlen tömeg­bázisai a szocialista demokratizmus fejlesztésének és az állami munkának. A kongresszusi határozat ennek megfelelően utal arra, hogyan kell tovább fejleszteni a szakszervezetek hatáskörét a dolgozókat közvetlenül érintő kér­désekben és a gazdasági feladatok megoldásában. 1. A szakszervezetek részvétele az állami feladatok megoldásában, a gazda­sági vezetésben elsősorban attól függ, hogy miként vannak biztosítva ennek előfeltételei. Szocialista államunkban erre a szakszervezetek politikai és jogi helyzetéből következően adva vannak a lehetőségek, oly módon, ahogy ez kapitalista társadalmi körülmények között megvalósíthatatlan. A szakszerve­zeteknek ezt a helyzetét a munkásosztály hatalma határozza meg — „amely társadalmi céljait forradalmi pártja vezetésével valósítja meg”­ —, amely azért harcolt ennek megszerzéséért és megtartásáért, hogy ennek birtokában meg­valósítsa a szocializmust, a kommunizmust. A szakszervezeteknek, mint a hatalmon levő osztály legnagyobb tömegszervezeteinek transzmissziós szerepük­nek megfelelően minden területen, minden erejükkel segíteniük kell a munkás­­osztály, a dolgozó nép hatalmának megtestesítőjét, a szocialista államot és a szocialista társadalom felépítését.­ A szakszervezetek tehát ennek megfelelően vannak kapcsolatban az állam­mal, annak igazgatási és gazdasági szerveivel. A szakszervezeti tagok és vezető szervek funkcionáriusai, mint választott küldöttek minden szinten részt vesznek az államhatalmi szervek munkájában, az országgyűlésben, az Elnöki Tanács­ban, a tanácsokban. A szakszervezeti mozgalom vezetői közül többen egyben tagjai az állami, a gazdasági vezető szerveknek. A szakszervezetek vezetőit minden esetben meghívják a minisztériumok kollégiumi üléseire, képviselve vannak a Munkaügyi Tanácsban stb. — hogy csak a legfontosabb területeket említsük, de ott láthatjuk képviselőiket, meg­bízottaikat a szociális, az egészségügyi, a munkásvédelmi, a kulturális és sport kérdésekkel foglalkozó vezető szervekben is. A szakszervezetek megyei taná­csainak vezetői közül szintén többen tagjai a megyei tanácsnak és a társa­dalmi, gazdasági, kulturális és egészségügyi feladatok kialakításában képviselik a megyei szakszervezeti mozgalmat. 3 MSZMP VIII. kongresszusának határozata.­­ Alkotmány 56. §. 2

Next