Állam és Igazgatás, 1971. január-június (21. évfolyam, 1-6. szám)

1971-01-01 / 1. szám

1971. JANUÁR áram ÉS IGAZGATÁS A hatáskörök decentralizálásának tapasztalatai a Pest megyei tanácsok működésében DR. MONDOK PÁL A hatáskörök decentralizálását az állami munka korszerűsítésének igénye tűzte napirendre. A korszerűsítés praktikus volta mellett nem hanyagolható el a másik oldala, a demokratizmus sem. A demokratikus tartalom elmélyítése nélkül nem lehet szó a mi társadalmunkban korszerű állami munkáról. Mind­ezek szempontjából különös jelentősége van a községi hatáskörök bővítésének. A korszerűsítés szolgálatában a hatáskörök leadása azt eredményezi, hogy: — az ügyek intézése közelebb kerül az állampolgárokhoz, nagyobb a lehe­tőség az egyszerű, gyors, olcsó és megalapozott ügyintézésre; — a községbe leadott I. fokú hatáskör gyakorlásánál reálisabb feltétele van a testületek ellenőrző tevékenységének és a helyi szükségletekhez szabott hatósági politika kialakításának; — a lakossági igények kielégítésének előtérbe kerülése a tanácsi munká­ban már önmagában hordozza a demokratizmus erősödését, az ehhez szükséges anyagi eszközök feletti rendelkezési jog pedig növeli a társadalmi aktivitást, felélénkíti a közéletet. A tanulmány a hatásköri decentralizáció két területével foglalkozik : a hatósági, valamint a gazdasági hatáskörök leadásának Pest megyei tapaszta­lataival. I. 1. A hatáskörök leadásának többféle eszköze és feltétele van. Ilyenek a kormányintézkedések által lehetővé tett hatáskörleadások, a településhálózat­fejlesztés, az államigazgatási munka egyszerűsítése. Az új irányítási viszonyok­ból fakadó kormányintézkedések, megyei döntések számos hatáskört adtak alsóbb szintre építési, igazgatási, ipari, kereskedelmi, pénzügyi vonalon egy­aránt. Decentralizálás folyt a településhálózat-fejlesztés útján is. Községeink A MINISZTERTANÁCS TANÁCSI HIVATALÁNAK ELMÉLETI FOLYÓIRATA 1

Next