Állam és Igazgatás, 1981. január-június (31. évfolyam, 1-6. szám)
1981-01-01 / 1. szám
2 DR. MÓNUS LAJOS téri bizottságot miniszter hozhat létre, hatásköre lényegében tanácsadó-véleményező jellegű, de az alapító szerv — hatáskörén belül — ettől eltérő jellegű tevékenységgel is megbízhatja. Mint utaltam rá, a következőkben csak a kormánybizottságok helyével és szerepével kívánok foglalkozni, különös tekintettel arra is, hogy 1980 nyarán a Minisztertanács lényegesen újraszabályozta két kormánybizottság feladat- és hatáskörét, egyet pedig megszüntetett. I. Az Alkotmány 40. § (1) bekezdése szerint „a Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat”. Ebből a rendelkezésből arra is lehetne következtetni, hogy mindazok a bizottságok, amelyeket a Minisztertanács hozott létre, kormánybizottságoknak tekinthetők. Hosszú ideig valóban nem is volt egyértelműen tisztázva a kormánybizottság elnevezés pontos tartalma. Az elmúlt évtizedek gyakorlata azonban kialakította azt az értelmezést, hogy kormánybizottságon azokat a Minisztertanács által létrehozott testületeket értjük, amelyek a Minisztertanács átruházott hatáskörében járhatnak el. Az elnevezésbeli bizonytalanságra utal az is, hogy abban az időszakban, amikor még nem alakult ki egyértelműen az egyes bizottsági kategóriák pontosabb ismérve, ezeket a most kormánybizottságnak nevezett testületeket a korábbi minisztertanácsi állásfoglalások „állandó kormánybizottság”-nak nevezték, szemben a többi, ugyancsak a Minisztertanács által létrehozott bizottsággal. (Ebben az időszakban gyakori volt, hogy a tárcaközi bizottságokat is kormánybizottságnak nevezték, pl. Leninvárosi Beruházási Kormánybizottság.) Az „állandó” jelző ma már azért sem alkalmazható, mivel ezt az elnevezést egy más bizottsági kategória jelölésére használjuk, így nevezik ugyanis a KGST- együttműködés keretében kialakult különböző bizottságokat. A vázolt felfogásban vizsgált testületek, azaz a mai értelemben használatos kormánybizottságok kialakulása hosszú idő alatt ment végbe, s ezek még ma is elég vegyes képet mutatnak. Ennek alapján talán egyértelműen nem is lehet rögzíteni, hogy milyen igények hozták létre a különböző kormánybizottságnak nevezhető testületeket. Sok esetben konkrét, és az adott időszakra jellemző társadalmi, gazdasági igények vagy központi célkitűzések kívánták vagy indokolták egy-egy kormánybizottság létrehozását, de arra is van példa, hogy néha szubjektív tényezők is okai voltak egy-egy testület létrehozásának.4 3 A jogirodalomban továbbra is elég nagy bizonytalanság uralkodik a kormánybizottságok jellegét illetően, így Sári János említett tanulmányában azt írja, hogy ,,A tulajdonképpeni értelemben vett kormánybizottságoknak . . . azokat nevezzük, amelyeknek a működése közvetlenül a Minisztertanácshoz kapcsolódik”. — Az állampolgári alapismeretek c. könyv (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1979.) azt írja: ,,A Minisztertanácsra háruló feladatok folyamatos ellátása végett, néhány jelentős feladatkör kiemelésével a Minisztertanács kormánybizottságokat hozott létre.” Ez lényegében így igaz, de a tételes felsorolásban a könyv az Atomenergia Bizottságot is ide sorolja, amely viszont nem kormánybizottság, ellenben az Országos Közművelődési Tanácsot nem sorolja a kormánybizottságok közé, noha ilyen jellegű testület. — Az egyetemi tankönyv (Berényi—Martonyi—Számos : Magyar Államigazgatási Jog Általános rész. — Tankönyvkiadó. Bp. 1978.) ugyancsak a kormánybizottságok közé sorolja az Országos Atomenergia Bizottságot, sőt, az Álami Rádió és Televízió Bizottságot is.