Állam és Igazgatás, 1981. január-június (31. évfolyam, 1-6. szám)

1981-01-01 / 1. szám

2 DR. MÓNUS LAJOS téri bizottságot miniszter hozhat létre, hatásköre lényegében tanácsadó-vélemé­nyező jellegű, de az alapító szerv — hatáskörén belül — ettől eltérő jellegű te­vékenységgel is megbízhatja. Mint utaltam rá, a következőkben csak a kor­mánybizottságok helyével és szerepével kívánok foglalkozni, különös tekintettel arra is, hogy 1980 nyarán a Minisztertanács lényegesen újraszabályozta két kormánybizottság feladat- és hatáskörét, egyet pedig megszüntetett. I. Az Alkotmány 40. § (1) bekezdése szerint „a Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat”. Ebből a rendelkezés­ből arra is lehetne következtetni, hogy mindazok a bizottságok, amelyeket a Mi­nisztertanács hozott létre, kormánybizottságoknak tekinthetők. Hosszú ideig valóban nem is volt egyértelműen tisztázva a kormánybizottság elnevezés pon­tos tartalma. Az elmúlt évtizedek gyakorlata azonban kialakította azt az értel­mezést, hogy kormánybizottságon azokat a Minisztertanács által létrehozott tes­tületeket értjük, amelyek a Minisztertanács átruházott hatáskörében járhat­nak el.­ Az elnevezésbeli bizonytalanságra utal az is, hogy abban az időszakban, amikor még nem alakult ki egyértelműen az egyes bizottsági kategóriák pon­tosabb ismérve, ezeket a most kormánybizottságnak nevezett testületeket a ko­rábbi minisztertanácsi állásfoglalások „állandó kormánybizottság”-nak nevez­ték, szemben a többi, ugyancsak a Minisztertanács által létrehozott bizottság­gal. (Ebben az időszakban gyakori volt, hogy a tárcaközi bizottságokat is kor­mánybizottságnak nevezték, pl. Leninvárosi Beruházási Kormánybizottság.) Az „állandó” jelző ma már azért sem alkalmazható, mivel ezt az elnevezést egy más bizottsági kategória jelölésére használjuk, így nevezik ugyanis a KGST- együttműködés keretében kialakult különböző bizottságokat. A vázolt felfogásban vizsgált testületek, azaz a mai értelemben használatos kormánybizottságok kialakulása hosszú idő alatt ment végbe, s ezek még ma is elég vegyes képet mutatnak. Ennek alapján talán egyértelműen nem is lehet rögzíteni, hogy milyen igények hozták létre a különböző kormánybizottságnak nevezhető testületeket. Sok esetben konkrét, és az adott időszakra jellemző tár­sadalmi, gazdasági igények vagy központi célkitűzések kívánták vagy indokol­ták egy-egy kormánybizottság létrehozását, de arra is van példa, hogy néha szubjektív tényezők is okai voltak egy-egy testület létrehozásának.4­ 3 A jogirodalomban továbbra is elég nagy bizonytalanság uralkodik a kormánybizottságok jellegét illetően, így Sári János említett tanulmányában azt írja, hogy ,,A tulajdonképpeni ér­telemben vett kormánybizottságoknak . . . azokat nevezzük, amelyeknek a működése közvet­lenül a Minisztertanácshoz kapcsolódik”. — Az állampolgári alapismeretek c. könyv (Köz­­gazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1979.) azt írja: ,,A Minisztertanácsra háruló feladatok folya­matos ellátása végett, néhány jelentős feladatkör kiemelésével a Minisztertanács kormánybi­zottságokat hozott létre.” Ez lényegében így igaz, de a tételes felsorolásban a könyv az Atom­energia Bizottságot is ide sorolja, amely viszont nem kormánybizottság, ellenben az Országos Közművelődési Tanácsot nem sorolja a kormánybizottságok közé, noha ilyen jellegű testület. — Az egyetemi tankönyv (Berényi—Martonyi—Számos : Magyar Államigazgatási Jog Általános rész. — Tankönyvkiadó. Bp. 1978.) ugyancsak a kormánybizottságok közé sorolja az Országos Atomenergia Bizottságot, sőt, az Álami Rádió és Televízió Bizottságot is.

Next