Magyar Közigazgatás, 1998 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
CIKKÜK, TANULMÁNYOK: az, hogy a rendelkezései éppen a kihirdetés hiánya miatt még nem alkalmazhatók, a törvényességi ellenőrzésnek nem akadálya, sőt kívánatos az ellenőrzés minél előbbi lefolytatása, hogy a döntésben lévő esetleges jogszerűtlen elemek a testület által - a hivatalvezető felhívása nyomán - még az elfogadott rendelet kihirdetése előtt korrigálhatók, kiiktathatók legyenek. Természetesen a testület elutasító döntése esetén az Alkotmánybírósághoz az indítványt nem lehet benyújtani egészen az önkormányzati rendelet kihirdetéséig. A rendeletek körében még a költségvetési és zárszámadási rendeletek közigazgatási hivatali megítélésénél van némi bizonytalanság, amely abból ered, hogy az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Bár kétségtelen, hogy a költségvetési és a zárszámadási rendelet gazdálkodási tartalmú, ennek közigazgatási hivatali törvényességi ellenőrzésétől mégsem lehet eltekinteni. Véleményünk szerint az ellenőrzést nem szabad leszűkíteni csak arra, hogy a rendeletet időben megalkották-e, megvolt-e a minősített többség a döntéshozatali eljárásban és megfelel-e a norma rendeleti forma előírásainak. A megalkotására vonatkozó minden pénzügyi anyagi jogi szabály megfelelőségét vizsgálni kell. Speciális közgazdasági-pénzügyi ismeretekre is szükség van a jelzett szempontok elemzésekor. Ezért a törvényességi ellenőrzés gyakorlatában nem a területi elv alapján célszerű elvégezni a vizsgálatot, hanem „szakreferenseket” indokolt beállítani, erősítve a gazdasági döntések ellenőrzését. 2. A kisebbségi önkormányzatok rendeletet nem alkothatnak. Ugyanolyan kérdésekről, amelyeket a helyi önkormányzatok rendeletben szabályoznak, a kisebbségi önkormányzatok határozatban rendelkeznek, így határozatban döntenek az SZMSZ-ről, a hatáskör-átruházásról, a tiszteletdíj megállapításáról, a vagyonukkal való gazdálkodás egyes kérdéseiről, a költségvetés megállapításáról, a zárszámadásról, a helyi kisebbségi önkormányzat jelképeiről, a kitüntetések odaítélésének feltételeiről. Ugyanezen tárgykörökben hozott helyi önkormányzati döntések felülvizsgálata - mivel rendeleti formát igényelnek - az Alkotmánybíróságnál történik, a kisebbségi önkormányzatok esetében mindezek a területileg illetékes megyeszékhelyi (fővárosban a PKKB) bíróságnál kerülnek felülvizsgálatra. Érdekes a differenciálás: egy adott jogszabály konkrét rendelkezésének ugyanolyan mértékű, tartalmú megsértése esetén, ha az önkormányzati rendeletben történik, akkor indítvány esetén az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a jogsértő normát, ha határozatban a kisebbségi önkormányzatoknál, akkor bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. Példaként említhetjük a képviselői tiszteletdíjakról rendelkező törvény összeghatárbeli maximumának túllépését, amelynek a felülvizsgálata a helyi önkormányzatoknál a rendeleti szabályozás miatt alkotmánybírósági hatáskör, a kisebbségi önkormányzatoknál pedig a bíróság hatáskörébe tartozik. Közérthetőbbé téve e megállapítást: ha a települési önkormányzat képviselő-testülete lépi túl 100 Fttal a tiszteletdíj törvényes felső határát, e norma az Alkotmánybíróság elé vihető, de ha a kisebbségi önkormányzat testülete, akkor a bíróság jár el. Ugyanez történik egy át nem ruházható hatáskör érvényesülésének vizsgálatakor vagy a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során. További elemzést végezve, még egy érdekes összevetést tehetünk. Az SZMSZ megalkotása kötelező feladat volt mind a helyi, mind a kisebbségi önkormányzatoknál a megalakulást követő 6 hónapon belül. Ha a helyi önkormányzat mulasztotta el e feladatot, akkor mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítását lehet kérni az Alkotmánybíróságnál, mivel a képviselő-testület jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget. A kisebbségi önkormányzatoknál ez nem „jogalkotási” kötelezettség, így az Alkotmánybírósághoz mulasztás esetén indítvány nem nyújtható be. A kisebbségi önkormányzat mulasztása miatt nem kezdeményezhető a közigazgatási per, hiszen „nincs törvénysértő határozat”, amelynek hatályon kívül helyezését lehetne kezdeményezni. Az itt jelzett példák is mutatják, hogy ugyanazon életviszony, azonos törvényi jogsértés következménye más, az elbírálásra jogosult bírói szerv is különbözik, mégpedig nem tartalmi megfontolások, hanem pusztán formai okok miatt (rendeletben vagy határozatban jelenik-e meg a jogsértés). Az Alkotmánybíróság elé csak az alkotmánysértő rendeletek felülvizsgálatát helyes utalni, míg az „egyszerű törvénysértés” miatt rendelet esetében is a bíróság lehetne a felülvizsgálati fórum. Itt jegyezzük meg: az önkormányzati ellenőrzési rendszer teljessé tétel érdekében szükséges az országos kisebbségi önkormányzatok döntéseit érintő törvényességi ellenőrzési rendszer kialakítása. Javaslatunk szerint az országos kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését azok székhelye szerinti közigazgatási hivatalok lássák el. 3. A törvényességi ellenőrzési jogkör meglétének vagy hiányának megállapítása a kontroll körébe tartozó önkormányzati szervek határozatainál már nem olyan egyszerű, mint a rendeleteknél. Az önkormányzatok minden olyan kérdésben, amely egyedi közügynek minősül, de amelyet nem jogszabályban kell szabályozni, határozatokat hoznak. Az önkormányzatnak nemcsak a döntéseit, a döntéshozatali eljárását kell törvényességi szempontból vizsgálni, hanem az önkormányzat szervezetét, műkö-