Magyar Közigazgatás, 1998 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1998-01-01 / 1. szám

CIKKÜK, TANULMÁNYOK: az, hogy a rendelkezései éppen a kihirdetés hiánya miatt még nem alkalmazhatók, a törvényességi ellen­őrzésnek nem akadálya, sőt kívánatos az ellenőrzés minél előbbi lefolytatása, hogy a döntésben lévő eset­leges jogszerűtlen elemek a testület által - a hivatal­­vezető felhívása nyomán - még az elfogadott rendelet kihirdetése előtt korrigálhatók, kiiktathatók legye­nek. Természetesen a testület elutasító döntése ese­tén az Alkotmánybírósághoz az indítványt nem lehet benyújtani egészen az önkormányzati rendelet kihir­detéséig. A rendeletek körében még a költségvetési és zár­­számadási rendeletek közigazgatási hivatali megítélé­sénél van némi bizonytalanság, amely abból ered, hogy az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Bár kétségtelen, hogy a költ­ségvetési és a zárszámadási rendelet gazdálkodási tar­talmú, ennek közigazgatási hivatali törvényességi el­lenőrzésétől mégsem lehet eltekinteni. Véleményünk szerint az ellenőrzést nem szabad leszűkíteni csak arra, hogy a rendeletet időben megalkották-e, meg­­volt-e a minősített többség a döntéshozatali eljárás­ban és megfelel-e a norma rendeleti forma előírásai­nak. A megalkotására vonatkozó minden pénzügyi anyagi jogi szabály megfelelőségét vizsgálni kell. Spe­ciális közgazdasági-pénzügyi ismeretekre is szükség van a jelzett szempontok elemzésekor. Ezért a törvé­nyességi ellenőrzés gyakorlatában nem a területi elv alapján célszerű elvégezni a vizsgálatot, hanem „szak­­referenseket” indokolt beállítani, erősítve a gazdasági döntések ellenőrzését. 2. A kisebbségi önkormányzatok rendeletet nem alkothatnak. Ugyanolyan kérdésekről, amelyeket a helyi önkormányzatok rendeletben szabályoznak, a kisebbségi önkormányzatok határozatban rendelkez­nek, így határozatban döntenek az SZMSZ-ről, a hatás­kör-átruházásról, a tiszteletdíj megállapításáról, a va­gyonukkal való gazdálkodás egyes kérdéseiről, a költ­ségvetés megállapításáról, a zárszámadásról, a helyi kisebbségi önkormányzat jelképeiről, a kitüntetések odaítélésének feltételeiről. Ugyanezen tárgykörökben hozott helyi önkor­mányzati döntések felülvizsgálata - mivel rendeleti formát igényelnek - az Alkotmánybíróságnál törté­nik, a kisebbségi önkormányzatok esetében mindezek a területileg illetékes megyeszékhelyi (fővárosban a PKKB) bíróságnál kerülnek felülvizsgálatra. Érdekes a differenciálás: egy adott jogszabály konkrét rendel­kezésének ugyanolyan mértékű, tartalmú megsértése esetén, ha az önkormányzati rendeletben történik, akkor indítvány esetén az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a jogsértő normát, ha határozatban a kisebbségi önkormányzatoknál, akkor bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. Példaként említhetjük a képviselői tiszteletdíjakról rendelkező törvény összeghatárbeli maximumának túllépését, amelynek a felülvizsgálata a helyi önkormányzatoknál a rendeleti szabályozás miatt alkotmánybírósági hatáskör, a kisebbségi ön­­kormányzatoknál pedig a bíróság hatáskörébe tarto­zik. Közérthetőbbé téve e megállapítást: ha a telepü­lési önkormányzat képviselő-testülete lépi túl 100 Ft­­tal a tiszteletdíj törvényes felső határát, e norma az Alkotmánybíróság elé vihető, de ha a kisebbségi ön­­kormányzat testülete, akkor a bíróság jár el. Ugyanez történik egy át nem ruházható hatáskör érvényesülé­sének vizsgálatakor vagy a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során. További elemzést végezve, még egy érdekes össze­vetést tehetünk. Az SZMSZ megalkotása kötelező feladat volt mind a helyi, mind a kisebbségi önkor­mányzatoknál a megalakulást követő 6 hónapon be­lül. Ha a helyi önkormányzat mulasztotta el e felada­tot, akkor mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítását lehet kérni az Alkotmánybíróságnál, mivel a képviselő-testület jogalkotási kötelezettségé­nek nem tett eleget. A kisebbségi önkormányzatoknál ez nem „jogalkotási” kötelezettség, így az Alkotmány­­bírósághoz mulasztás esetén indítvány nem nyújtható be. A kisebbségi önkormányzat mulasztása miatt nem kezdeményezhető a közigazgatási per, hiszen „nincs törvénysértő határozat”, amelynek hatályon kívül he­lyezését lehetne kezdeményezni. Az itt jelzett példák is mutatják, hogy ugyanazon életviszony, azonos törvényi jogsértés következménye más, az elbírálásra jogosult bírói szerv is különbözik, mégpedig nem tartalmi megfontolások, hanem pusz­tán formai okok miatt (rendeletben vagy határozat­ban jelenik-e meg a jogsértés). Az Alkotmánybíróság elé csak az alkotmánysértő rendeletek felülvizsgálatát helyes utalni, míg az „egyszerű törvénysértés” miatt rendelet esetében is a bíróság lehetne a felülvizsgálati fórum. Itt jegyezzük meg: az önkormányzati ellenőrzési rendszer teljessé tétel érdekében szükséges az orszá­gos kisebbségi önkormányzatok döntéseit érintő tör­vényességi ellenőrzési rendszer kialakítása. Javasla­tunk szerint az országos kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését azok székhelye szerinti közigazgatási hivatalok lássák el. 3. A törvényességi ellenőrzési jogkör meglétének vagy hiányának megállapítása a kontroll körébe tar­tozó önkormányzati szervek határozatainál már nem olyan egyszerű, mint a rendeleteknél. Az önkormány­zatok minden olyan kérdésben, amely egyedi közügy­nek minősül, de amelyet nem jogszabályban kell sza­bályozni, határozatokat hoznak. Az önkormányzatnak nemcsak a döntéseit, a dön­téshozatali eljárását kell törvényességi szempontból vizsgálni, hanem az önkormányzat szervezetét, műkö-

Next