Zárszámadás, 1925-1926

Jelentés az 1925-1926. évi zárszámadásról

125. eln. 1928. Az 1925/26. költségvetési évről szerkesztett állami zárszámadás elké­szülvén, azt alkotmányos tárgyalás végett tisztelettel előterjesztem. Az állami zárszámadás, valamint a különböző összehasonlítások és kimutatások, de főleg jelentésemnek a kezelési eredményeket feltüntető része kimerítő adatokkal szolgálnak arról, miképen alakultak az államháztartás kiadásai és bevételei az 1926 : XV. t.-cikkel megszavazott 1925/26. évi költség­vetés keretében, ezért itt csupán a zárszámadás főbb eredményeinek és adatai­nak ismertetésére szorítkozom. Előre kell bocsátanom, hogy az 1925/26. évi állami költségvetés és annak alapján az erről az évről szerkesztett állami zárszámadás is, ellentétben az 1924/25. évi állami költségvetéssel és zárszámadással, amelyek aranykorona értékben állapíttattak meg, ismét papírkorona értékben készült. A papír­koronára történt visszatérést — az 1925/26. évi állami költségvetés általános indokolása szerint — az a körülmény tette indokolttá, hogy egyrészt az arany­korona valójában csak átszámítási alap volt, de nem valóságos érték, másrészt, hogy a papírkorona értékének az angol fonthoz való viszonylatban történt állandósulása és az angol fontnak az aranyparitást megközelítő színvonalra emelkedése folytán a papírkorona értékének ingadozásától tartani nem kellett és a gyakorlati életben amúgy is tényleg a papírkorona volt a fizetési eszköz. Az állami zárszámadásban az aranykoronáról a papírkoronára történt átmenet nehézségeket nem okozott, mert bár az egyes évek zárszámadásai között szorosabb is az összefüggés és kapcsolat, mint az egyes évek költség­vetései között, az 1924/25. év valódi és átfutó kezelése cselekvő és terhelő hátralékainak, továbbá az állami leltár egyes részeinél kimutatott érték­álladékok évvégi összegeinek aranykoronáról papírkoronára való átszámításá­nál csupán az 1925. év junius havában érvényben volt 17.000-es szorzószámot kellett alkalmazni, hogy megkapjuk azt a papírkorona értéket, amely kezdő­leges hátralékként, illetve értékálladékként volt kimutatandó. Segédeszközül szolgáltak itt az 1924/25. évi pénzkezelési kimutatások is, amelyek papír­koronában is kimutatták az egész kezelést s így az említett adatokat is. Ezenkívül reá kell mutatnom arra is, hogy a jelen zárszámadás, amely a törvényhozás zárszámadási joga gyakorlásának alapjául szolgál, mint ilyen, a fennálló törvényes rendelkezések szerint az utalványozási jog gyakorlására.

Next