Állattenyésztés és Takarmányozás, 2004 (53. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 1. szám

1 ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2004. 53. 1. HORN ARTÚR 1911-2003 Életének 93. esztendejében elhunyt Horn Artúr egyetemi tanár, akadémikus. Úgy emlékezünk rá, mint aki a huszadik században a magyar állattenyésztés és genetika tanára és megha­tározó egyénisége volt, és akinek hatása a huszon­egyedik századra is kiterjed. Kairóban született, 1911-ben. Édesapja, Horn Al­bert, művelt, hat nyelven beszélő nemzetközi gazdasági szakértő volt. Édesanyja Beöthy Kata, Beöthy Zsolt irodalomtörténész professzor leánya. A genetikai adott­ságok és a családi környezet határozta meg életútját, és egyéniségének kialakulását. Kitűnő osztrák, svájci és magyar iskolákba járt, beleértve a Nobel-díjas diákok­kal is büszkélkedhető Fasori Evangélikus Főgimnáziumot. Egész életén át rendkívül fontosnak tartotta a középiskolai éveket, amelyek, többek között, a nyelvtudása bizonyult kifejlesztésében pótolhatatlannak. Gyakran mondta: „egy magyarnak há­rom idegen nyelvet kell húsz éves kora előtt megtanulnia”. Németül, franciául és angolul kitűnően beszélt, nemzetközi konferenciákon gyakran több nyelven is tol­mácsolt. A Budapesti Közgazdasági Egyetem Mezőgazdasági Osztályán szerzett dip­lomát, 1934-ben. Már harmadéves korában előadást tartott az ivarhoz kötött öröklés jelentőségéről a baromfitenyésztésben. Ebben megnyilvánult a genetika iránti ér­deklődése mellett az is, hogy az elméleti tudomány gyakorlati hasznát sem tévesz­tette szem elől. Summa cum laude minősítéssel doktorált, 1935-ben. Tanárai közül Konkoly-Thege Sándor professzor volt nagy hatással szakmai fejlődésére. Doktori disszertációját saját, galambász tapasztalataira is alapozva a postagalamb küllemé­nek és teljesítményének összefüggéseiről írta. 32­ éves korában magántanárrá habilitálta az Alma Mater. Az Országos Törzskönyvezési bizottság titkára volt több éven keresztül Weltmann Oszkár mellett. Ekkorra, közvetlenül a második világháború kitörése előtti időre esik amerikai útja, ahonnan magával hozta a baromfitenyésztés fejlesztésére az amerikaiak jelmondatát „Million dollars for the billion industry”. Ez a jelszó magá­ba foglalta a baromfitenyésztés világméretű fejlődésének előre­jelzése mellett azt a gondolatot is, hogy csak komoly befektetéssel lehet jó eredményeket elérni. Hazaté­rése után készült nagyszerű munkája az „Újabb irányzatok a szarvasmarha­tenyésztésben” c. könyv. Ebben mára is érvényes elveket és szabályokat írt le és bizonyított, a formalizmussal szemben, az Európában akkoriban még új, populáció­genetikai elvek alapján. Rövid ideig tartó keszthelyi tanári időszak (1946-1949) után, a Gödöllőre köl­töztetett Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani tanszékének lett vezető pro­fesszora (1949-1957). 1957-ben politikai okokból, néhány kitűnő tanártársával együtt, távoznia kellett az egyetemről, nagy kárára a következő állattenyésztő gene­rációknak. Ekkor az Állattenyésztési Kutató Intézetben kapott munkát, és kialakult körülötte az a kis munkacsoport, amelyik „Jersey Klub” néven írta be nevét a ma­gyar állattenyésztés történetébe. Ebben az időben folytak azok a keresztezési mun­kák, amelyek Horn Artúr nevét az egész világon összekötötték a heterózis tenyész-

Next