Polgári Fiú és Leányiskola, Alsódabas, 1935
kivül az igazgatói látogatások és tanári hospitálásokká kapcsolatos dolgokat. c. ) Vallás-erkölcsös és hazafias nevelés. A vallásos nevelés szilárd otthona volt az iskola s autoktatóknak biztos támasza a tanári kar. A tanítást imával kezdtük és végeztük s minden erőnkkel azon voltunk, hogy növendékeink hitéletét kimélyítsük, cselekedeteik rugóivá az Isten dicsőségét és a haza javát tegyük. Az erkölcsi és nemzeti eszme szolgálatába állítottuk a fokozott testnevelést is. Gondoskodásunknak a hazafias nevelés is állandó tárgya volt, melynek szolgálatában céltudatosan fel is használtunk minden eszközt. Iskolai oktatásainkban, módszereinkben, eljárásainkban, számoltunk a legfontosabb és a legdöntőbb szemponttal, a magyarság faji karakterével, hajlamaival, képességeivel, ezek irányával és természetével. Beleilleszkedtünk a magyar gyermek lelkivilágába, megértéssel közeledtünk temperamentumához, vágyaihoz s igyekeztünk kifejleszteni benne azokat a hajlamokat, amelyek egyetemes értékek a nemzet számára. A nép jellemét, faji karakterét tartottuk tehát szem előtt. Minden erőnkkel azon voltunk ,hogy fokozzuk növendékeinkben a faji öntudatot. Az oktató nevelés mellett a jellemnevelésre, az egyéniség kibontakozására, magatartás nemesítésére, világnézeti tájékozódásra is ügyeltünk. Fő célunk az volt, hogy iskolánk a nemzetiműveltség műhelye legyen, hogy egyfelől az emberi kultúra szolgálatára, másfelől pedig sajátos magyar feladatok betöltésére, illetőleg a kettő együttes munkkálására készítsük elő növendékeinket. A nevelést illetőleg ápoltuk növendékeink lelkében a szülőföldhöz és az egyszerűbb ősöket képviselő néphez való ösztönös ragaszkodást. Ennek gyakorlati feladatát egyrészt abban láttuk, hogy a most felnövekvő nemzedékiben elősegítjük az emberek és osztályok egymásra találását, másrészt abban, hogy ezáltal ápoljuk a magyarság népi egységének, azonos" szellemi származásának tudatát. Kiemeltük a faji gondolatot, mert ebben gyökerezik nemcsak az egyedek, hanem az egész nép sajátos tulajdonsága is. Tanításaink folyamán kiemeltük a népi gondolatot a nemzetköziséggel szemben, amely alattomosan mérgezi meg a magyar lelkiséget. A tanítás minden fokán a »hősi gondolat« érvényesült, amely közvetlen egy »hősi világszemlélethez« vezetett, mert csak ez ad egyedül a magyar vidék ifjúságának új teret, hogy egy ellenséges világ közepette, küzdhessen, fajtájának fennmaradásáért. Az átmeneti korok heroikus lelkeket és jellemeket követelnek ld. ) Növény és állatvédelem. A növény- és állatvédelmet mindig napirenden tartottuk ,és fontosságát főként a természetrajz, mezőgazdaságtan, földrajz és a magyar nyelvi olvasmányokkal kapcsolatban hangsúlyoztuk. Május 8-án megtartottuk a »Madarak és fák napját«. A nap jelentőségét Vértes Margit tanárnő méltatta. e. ) Testnevelés. Iskola oktatásunkat a tervszerű testnevelés egészítette ki.