Polgári Fiú és Leányiskola, Alsódabas, 1935

kivül az igazgatói látogatások­ és tanári hospitálásokká kapcso­latos dolgokat.­­ c. ) Vallás-erkölcsös és hazafias nevelés. A vallásos nevelés szilárd otthona volt az iskola s a­­utok­­­tatóknak biztos támasza a tanári kar. A tanítást imával kezd­tük és végeztük s minden erőnkkel azon voltunk, hogy növen­dékeink hitéletét kimélyítsük, cselekedeteik rugóivá az Isten di­csőségét és a haza javát tegyük. Az erkölcsi és nemzeti eszme szolgálatába állítottuk a foko­zott testnevelést is. Gondoskodásunknak a hazafias nevelés is állandó tárgya volt, melynek szolgálatában céltudatosan fel is használtunk min­den eszközt. Iskolai oktatásainkban, módszereinkben, eljárása­inkban, számoltunk a legfontosabb és a legdöntőbb szempont­tal, a magyarság faji karakterével, hajlamaival, képességeivel, ezek irányával és természetével. Beleilleszkedtünk a magyar gyermek lelkivilágába, megértéssel közeledtünk temperamentu­mához, vágyaihoz s igyekeztünk kifejleszteni benne azokat a haj­lamokat, amelyek egyetemes értékek a nemzet számára. A nép jellemét, faji karakterét tartottuk tehát szem elő­tt. Minden erőnk­kel azon voltunk ,hogy fokozzuk növendékeinkben a faji öntu­datot. Az oktató nevelés mellett a jellemnevelésre, az egyéni­ség kibontakozására, magatartás nemesítésére, világnézeti tájé­kozódásra is ügyeltünk. Fő célunk az volt, hogy iskolánk a nem­zeti­­műveltség műhelye legyen, hogy egyfelől az emberi kultúra szolgálatára, másfelől pedig sajátos magyar feladatok betölté­sére, illetőleg a kettő együttes munkkálására készítsük elő növen­dékeinket. A nevelést illetőleg ápoltuk növendékeink lelkében a szülőföldhöz és az egyszerűbb ősöket képviselő néphez való ösztönös ragaszkodást. Ennek gyakorlati feladatát egyrészt ab­ban láttuk, hogy a most felnövekvő nemzedékiben elősegítjük az emberek és osztályok egymásra találását, másrészt abban, hogy ezáltal ápoljuk a magyarság népi egységének, azonos" szellemi származásának tudatát. Kiemeltük a faji gondolatot, mert ebben gyökerezik nemcsak az egyedek, hanem az egész nép sajátos tulajdonsága is. Tanításaink folyamán kiemeltük a népi gondo­latot a nemzetköziséggel szemben, amely alattomosan mérgezi meg a magyar lelkiséget. A tanítás minden fokán a »hősi gon­dolat« érvényesült,­­ amely közvetlen egy »hősi világszemlé­lethez« vezetett, mert csak ez ad egyedül a magyar vidék ifjú­ságának új teret, hogy egy ellenséges világ közepette, küzd­­hessen, fajtájának fennmaradásáért. Az átmeneti korok heroikus lelkeket és jellemeket köve­telnek l­d. ) Növény és állatvédelem. A növény- és állatvédelmet mindig napirenden tartottuk ,és fontosságát főként a természetrajz, m­ezőgazdaságtan, földrajz és a magyar nyelvi olvasmányokkal kapcsolatban hangsúlyoztuk. Máj­us 8-án megtartottuk a »Madarak és fák napját«. A nap jelentőségét Vértes Margit tanárnő méltatta. e. ) Testnevelés. Iskola oktatásunkat a tervszerű testnevelés egészítette ki.

Next