Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1977. április (19. évfolyam, 13-17. szám)

1977-04-02 / 13. szám

1977.április 2. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 3. oldal Annak idején nagyon sok állat elpusztult és a tehenészetek jelentős károkat szenvedtek. Napjainkban, négy év után, a PBB-nek még mindig nyoma van a malomban. A tulajdonos mindent megtesz a kiküszöbölésére, de úgy látszik, hogy a méreg parányi porszemekben még mindig ott lebeg a környék levegőjében. . CARTER ELNÖK AZ UN-BAN Carter elnök március 17.-i beszéde az UN- ban tagadhatatlan siker volt. Nemcsak Carter elnök, de az egész nyugati világ sikere. Azé a nyugati világé, amely eddig még nem állt ki nyíltan az emberi szabadságjogok védelmére. Megértjük a nyugat-európai kormányok aggodalmait a détente politika romlásával kapcsolatban. Ők azok, akik az orosz medve közvetlen szomszédságában élnek. Tévednek azonban, ha azt hiszik, hogy a szovjet világhódítási vágyait a détente politikával csökkenteni lehet. Carter elnök bátor kiállása védekezésre szorította az eddig támadó szovjet propagandát. Igaz, hogy az Egyesült Államok elvesztette Brazíliát, mint katonai szövetségesét, de ez­ a veszteség csak papír­­veszteség. Brazíliára, mint katonai szövetségesre sohasem volt szükségünk. Argentína, Uruguay, újabban Guatemala és El Salvador lemondása az US katonai segítségről az US és a világ előnyére szolgál. A Dél- Amerikába irányuló fegyverszállítások csak helyi vérontásokhoz vezettek volna. Az Egyesült Államok szempontjából a dél­amerikai államoknak szállított fegyverekkel kapcsolatos kiadások pénzpazarlásnak tekinthetők. Régi tanulság, hogy pénzen és fegyverszállításokkal nem lehet tartós és őszinte barátokat szerezni. Az emberi szabadságjogok feláldozása a Szovjetunió népelnyomó politikáját támasztaná alá. Itt az ideje, hogy szabaduljunk olyan “szövetségesektől”, akiket pénzzel tömünk és akiktől kritikán és ellenségeskedésen kívül semmit sem kapunk. RÓNÁL REGAN AFRIKA MAI PROBLÉMÁIRÓL. Mint tudjuk, Regant nem sok választotta el attól, hogy ma Amerika elnökeként tisztelhetnénk. Sokan úgy vélik, ha ő lett volna Carter ellenfele, könnyedén győzött volna a választási küzdelemben. Írásaiban ma is páratlan éleslátásról tesz tanúságot a világ bonyolult kérdéseiben, s azt hiszem, senki sem vitatja, hogy ma ezek egyike Afrika problémája. A szovjet “felszabadító harcnak”, ahogy ők gyarmatosító törekvéseiket nevezik, ma legfőbb célja Afrika. A fehér ember jövője Afrikában ma nagyon sötét. Különösen, amióta a szovjet tervezi azt. FELEDVE VAN A SOK áldás, amit a fehér ember vitt, csupán a szélsőséges esetekre emlékeznek, amit az egyes fekete-lelküs fehérek műveltek. A szovjet bár bőr­szín tekintetében a fehér fajhoz tartozik, sajá­t fajtája legyilkolására bujtogatja sötétbőrű ügynökeit. Jellemző a háttérben álló pokoli hatalomra, hogy elsősorban védtelen istenhívőkre támad, itt is, miként tette azt mindenütt a földtekén, ahol befolyását érvényesíteni tudta. Az első cél a vallás megsemmisítése, s utána jön minden más. Március 16.-án, egy keskeny hegyi utón, gerillák megtámadták Kamal Jumblatt drúz vezér autóját. Őt magát, soffőrjét és testőrét gépfegyvertűzzel megölték. Másnap a drúz hegyi lakók vérbosszút álltak és sok keresztényt lemészároltak. Az áldozatok számáról különböző hírek keringenek. Mindenesetre több mint 10 és talán több mint 100 keresztényt megöltek. Szíria katonai egységek későn érkeztek a drúzok és a keresztények által vegyesen lakott vidékre. A távoleső községekben nem akadályozhatták meg a vérontást. Jumblattot március 17.-én temetik el. A jeges eső ellenére többezer drúz jelent meg e temetésen. Amikor a koporsóját a földbe süllyesztették, fülsiketítő gépfegyverkattogás tört ki. A tömeg ütemesen bosszúért kiáltozott. (A vérbosszú a drúzoknál még mindig tradíció.) Jumblatt temetésén Salim el Hoss, libanoni miniszterelnök, képviselte a kormányt. A külföldi diplomaták közül Nyugat Németország és Franciaország követei jelentek meg a temetésen. Jumblatt fiát, Walid-ot, a temetés után kikiáltották a kb. 150.000 főnyi drúzok vezérévé. A nyugati világ, aki olyan kényes egyébként minden terrorra, mi­­sutt ebben az esetben csak asszisztál. Ahogy Regan írja: “a többségi uralom nagyon megnyugtatóan hangzik az angol, vagy amerikai fülnek. Lelki szemeik előtt megjelennek a komoly parlamenti viták, a Congresszusban a szabadon választott képviselők között. Jó ötlet Rhodézia számára gondolják elvégre a feketék tízszer többen vannak, mint a fehérek, s illő, hogy joguk legyen hallatni hangukat. (Milyen sok baj forrása volt szerte a világon ez a bárgyú nézet sematikusan alkalmazva.) Egy ember - egy szavazat. Nem mindenki látja azonban ezt így. A szovjet szerint a “többségi uralom” egy diktátor többsége. Eszerint egy marxista Rhodéziát egyik vagy másik lehetséges báb vezetné, akik ma a gerilla-harcokat vezetik. (Védtelen apácák és papok ellen.) A Kreml számára nagyon kényelmes lenne egy másik Angola, vagy Mozambik, ami lehetővé tenné Rhodézia természeti kincseinek megszerzését (AMIT A FEHérek tettek hozzáférhetővé) és nagyban megkönnyítené a végső cél, Délafrika lerohanását, s két óceán közötti stratégiailag fontos hajózási útvonal teljes ellenőrzését. A leghangosabb nacionalisták számára a többségi uralom azonban a személyes hatalommal, vagy egy szűk klikk hatalmával (lásd hazánk, és a többi keleteurópai gyarmatok) vagy esetleg egy törzs hatalmával (mint ma Idi (Idi­ota) Amin vérengző törzsi uralma). Azonnali hatalom a céljuk, ezért utasítják el a fehér Smith kormány minden józan ajánlatát. Ivor Richard az angol, aki elnöke volt a genfi tárgyalásoknak, aki röpdösött ide oda a nacionalisták és a Smith kormány között, úgy tekinti az egész játékot, mint egy jó lehetőséget KAMAL JUMBLATT HALÁLA arra, hogy otthon egy magas hivatalhoz jusson. A szomszéd afrikai államok vezetői egy lojális, vagy joviális szomszédot várnak egy derék feudális urat, aki hozzájuk hasonló,­­ akivel jól lehet kereskedni. Ezek a szomszédos fekete államfők egy csöppet sem zavartatják magukat azzal, hogy a saját államaikban a demokratikus többségi uralmat megvalósítsák - feltehetően azt sem tudják, mi fán terem, s csupán a Kreml jelszavát szajkózzák) s ez olyan tény, amit az amerikai liberálisok sohasem emlegetnek. A jószomszédság szellemében ezek az államok adnak menedéket a terroristáknak, apácák és papok gyilkosainak. Miután ezek a “hazafiak” semmi építő javaslattal nem tudtak előállni, Smith javasolt sok messzeható reformot, ami valóban a valóságos demokratikus többségi uralomhoz vezetne. “Regan itt elismeri Kissinger érdemeit és a kétéves átmeneti periódus kidolgozása körül, amibe a nacionalisták és az angolok is beleegyeztek,,­ de egy érdekes dolog történt a Genfbe vezető úton- folytatja Regan-a szovjet rádöbbent a tényre, hogy ez tényleg egy demokratikus többségi uralomhoz vezetne, ami megakadályozná őket a dél felé irányuló törekvéseikben. Így aztán felerősítették félelmetes propaganda-apparátusukat, s szórták a pénzt. (könnyen tehetik a 40 billióból, amit Amerika kölcsönzött nekik.) És mindent elkövettek, hogy kisiklassák a tárgyalásokat. Meg is történt. A nacionalisták, akik előzőleg beleegyeztek a fokozatos hatalomátvételbe, hirtelen megmakacsolták magukat. Sem Smith, sem Richard nem tudott ezentúl olyat ajánlani, amit elfogadtak volna. A tárgyalások összeomlottak. Most az idővel futnak versenyt. A kérdés vajon Smith által kezdeményezett reformok meg tudják-e nyerni a nagyszámú mérsékelt feketét, s saját fehér kisebbségét is, s elérni az igazi demokráciát, mielőtt még a marxista terroristák rájuk gyújtják a házat, vagy sem? A nyugat jószándéka lehet, hogy nem sok eredménnyel jár, de semmi esetre sem árt. Jobb és találóbb összefoglalót Afrika mai igen bonyolult problémáiról, s a fehér nyugat kezét tördelő buta bábáskodásról nehezen lehetne adni. Foglein István Koma­ Jumblatt ■ ........................................................... | MAGYAR BETŰS, ! | ! vagy angol szövegű ■ ■ ! nyomtatványok ! ! elk­észítését vállaljuk. ■ | KÖNYVEK, | | FOLYÓIRATOK, ! ■ ÚJSÁGOK, ■ | KERESKEDELMI [ ! nyomtatványok ; GYORS PRECÍZ, GAZDASÁGOS ELŐÁLLÍTÁSÁT. ■ AMERIKAI-KANADAI ! ! MAGYAR ÉLET I ■ :hicago } ■3636 North, PARIS A VE | ILL.60634. } TELEFON :625-8774 •!n ipaunm ■■■ m jj

Next