Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1977. augusztus (19. évfolyam, 30-33. szám)

1977-08-06 / 30. szám

2. oldal A Szövetségi Kormány autóállománya kb. 100.000, amelynek egyhatodát selejtezik ki, illetve pótolják újjal, évente. Egyidejűleg Carter elnök elrendelte, hogy a szövetségi szervek épületeinek energiafogyasztását 20-45%-al csökkentsék. Ez a rendelet előreláthatólag évi 350 millió dolláros megtakarítást jelent. MAKACS MÉREG A KEPONE Két évvel ezelőtt lezárták a Hopewell-i Kepone Üzemet Virginiában. (Lásd az ábrát.) A kepone, amely a DDT-hez hasonló rovarirtó por, megmérgezte az üzem munkásait, majd a James folyó vizét, később a Chesapeake-öböl nagy részét. A kepone megtámadja az ember központi idegrendszerét és rákos megbetegedést okoz halakban, állatokban. Két éven át a Szövetségi Kormány hatóságai és magánvállalatok mindent elkövettek, hogy megtisztítsák a James folyó vizét és a Chesapeake-öböl környékét. Minden méreg még mindig a megengedettnél magasabb színvonal felett található a vidék vízterében, az öböl rakodó és raktártelepein, a halak és a víziállatok szervezetében, valamint az érintett emberek vérében. Virginia kormányzója, Mills Godwin, ezekben a napokban kijelentette, hogy nincs kilátás javulásra és senki sem tudja megmondani, hogy hány év fog elmúlni, amíg a Chesapeake-öböl környéke megtisztul ettől a méregtől. Az idősebb korosztályhoz tartozó olvasóink bizonyára még emlékeznek Tobrukra. A második világháborúban, Tobruk város határában ide-oda hullámzó csatát vívtak Rommel német és Montgomery angol tábornok tankjai. Tobruk Líbia és Egyiptom határán fekszik. (Lásd a térképet). Az elmúlt napokban líbiai és egyiptomi csapatok törtek egymásra Tobruk vidékén. Nemcsak tankokkal, de repülőgépekkel is. Ez még nem háború, csak hetek óta tartó határvillongás. Ez is úgy kezdődött, mint minden határincidens. A “másik” visszalőtt. Ezt bizonyítja az egyiptomi elnök, Anvar Szadat, egyik kijelentése is: “Istenem, ha ő kezd, mi is kezdünk”. Majd hozzátette: “Ezt a leckét nem fogom elfelejteni!”. Szadát nevet nem említett, de az “ő” alatt Moammar Khadafy-t, Líbia vezérét, értette, akivel évek óta személyes ellenségeskedésben áll. A “lecke” pedig az volt, hogy egyiptomi repülőgépek, július 21.-én, bombáztak egy líbiai légi támpontot, Tobruktól 72 mérföldre, délre. Szadát szerint megtorlásként, a líbiaiak által előzőleg elkövetett határsértésekért. A veszteségeket nehéz megállapítani, mert mind a két fél eltúlozza az ellenfélnek okozott károkat, ugyanakkor szépíti a saját veszteségeit. Szadát szerint, július 21.-én, az egyiptomi erők 40 líbiai tankot és két repülőgépet pusztítottak el. Ha ennek csak a fele is igaz, komoly összecsapásokról és veszteségekről van szó. A helyzet tragikus iróniája, hogy az egyiptomiak a Szovjetunió által szállított tank és légelhárító rakétákkal pusztítják az ugyancsak a Szovjetunió által szállított líbiai tankokat és repülőgépeket. Ez fordítva is igaz. Szadát már a múltban is “a líbiai őrült”-nek nevezte Khadafy-t, akit azzal vádol, hogy terroristákat küldözget Egyiptomba, hogy ott bombamerényleteket kövessenek el. Szdát és Khadafy között most Yasser Arafát, a PLO vezére, közvetít. Arafát úgy látja, hogy a két arab vezér közötti viszálykodás gyengíti az arab államok, és így a PLO ügyét is, Izraellel szemben, villongások politikailag rossz időpontban robbantak ki. (Lehet, hogy Khadafy tervezte így. A bizonyatalan légkör megnehezíti az US külügyminiszter, Mr. Vance augusztus 1.-re tervezett közel-keleti békeközvetítő útját. E sorok írásakor nehéz lenne előrelátni a további fejleményeket. Annyi bizonyos, hogy a két arab vezér közötti ellentéteket nem lehet néhány nap, vagy hónap alatt elsimítani. Khadafy ellenzi Szadat békeolitikáját Izraellel szemben, ugyanakkor azonban a két államfő viszálya Izrael helyzetét erősíti. Kahdafy szerint a líbiai erők, július 6.-án, Tobruk felett, lelőttek egy pilóta nélküli US felderítő gépet, amely a Földközi-tengeren állomásozó 6. US hadiflotta egyik hajójáról szállt fel. Erre vonatkozó részletek egyelőre hiányzanak. ÚJ KORMÁNY TÖRÖKORSZÁGBAN Július 21.-én Süleyman Demirelt, a volt miniszterelnököt, újra beiktatták hivatalába. A júniusi választásokon pártja csak a második lett, de a győztes Köztársasági Néppárt vezére, Bulent Ecevit, más pártoknál nem talált elég támogatást ahhoz, hogy kormányt alakítson. Az új török kormánykoalíció Demirel pártjából, az Igazság Pártból, a szélsőségesen mohamedán Nemzeti Megváltás Pártjából és a szélsőségesen jobboldali Nemzeti Akció Pártból tevődik össze. Az új kormány úgy bel, mint külpolitikailag nagy nehézségekkel áll szemben. A külföldi adósságok 6 milliárd dollárra rúgnak, amelyekkel szemben a valutatartalék mindössze 600 millió dollár. Az US-török viszony javulására és a ciprusi kérdés megoldására egyelőre nincs kilátás. A Megváltás Párt vezére, Necmettin Erbakan, véglegesnek tekinti a ciprusi helyzetet és a sziget északi felében “független” török államot akar létesíteni. Az Akció Párt vezére, Alpaslan Turkesh, a pán-török eszme megszállotta. Az álma Nagy-Törökország, amely magában foglalja a Szovjetunióban és a Kínában élő török származású népeket is. Ezeknek a száma több mint egy millió. Demirel kormányában az Igazság Pártnak Pártnak 5 miniszteri tárcája van. TÖRÖK FIGYELMEZTETÉS AZ USANAK Az új török miniszterelnök, Süleyman Demirel, egy sajtóértekezlet alkalmával kijelentette, hogy a ciprusi kérdés kizárólag Törökország és Görögország problémája. Ha az USA beavatkozik ebbe a viszályba, akkor sohasem lesz megoldás. Amint tudjuk, az US Kongresszus 1975-ben letiltotta a további fegyverszállítást Törökországba, mert 1974 júliusában török csapatok megszállták Ciprus-sziget északi felét. Törökország a fegyverszállítások letiltására azzal válaszolt, hogy felfüggesztette a Törökország területén működő 25 US elektronikus hírszerző állomás működését. Demirel azt ajánlja, hogy a ciprusi kérdésben az USA helyezkedjen a “be nem avatkozás” elvére. Hangsúlyozta, hogy ő 30 éven át hűségesen támogatta az US külpolitikát és sohasem tudta megérteni, hogy désnek mi köze a török-US viszonyhoz. A külpolitika egyéb problémáival kapcsolatban kijelentette, hogy a Szovjetunió és az GYESült Államok közötti hetente politikát nem szabad kockáztatni. Arra a kérdésre, hogy miért fogadott el azt válaszolta, hogy elfogad minden kölcsönt és hitelt, amely elősegíti Törökország floll hitel nem volt nagyobb, a más országok által nyújtott kölcsönöknél, sőt azoknál jóval kisebb volt. Hozzzátette: Más kérdés az, hogy hogy kivel kötünk szerződéseket. BELGRÁDBÓL KELTEZETT TASzSz- jelentés alapján adta hírül az MTI, hogy a jugoszláv hatóságok kiutasítottak az országból négy franci állampolgárt, akik a Szovjetunió és más szocialista országok ellen próbáltak különféle provokációs akciókat szervezni, hogy ezzel akadályozzák a belgrádi értekezlet munkáját. -V Tf... W Le Balti more t \' . fr! Y"; ) fw y Ídelaware Washington, D,Cl C , A }ZV Potomac I r-Kjx/ 1 , -‘L © a ^Vmaryund f Rappahannock ZVO Chesapeake j ' \ River Lj, ' K Bay fr y— virginiaM®//' ,R|hmond\W^/ í Atlantic & HXw Hopewell ÁÍ2)/ James River / Norfolk • TOBRUKNÁL DÖRÖGNEK AZ ÁGYÚK « weríkaj-kanadai "7 vl ^ Magyar Élet i cAmaícaii' Canathary-fkíngaríaii cZ.ifc AMEJUCA S LAUGtST WEEKEY W THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE ^ /** S | 3*____' CANAPA ■ — ■ ------- - - - ------ M i «1 ■ » E>. n-----UMEMmiWT * Ft MflU 3636 North PARIS Ave., CHICAGO, Illinois 60634 Főszerkesztő és kiadó: ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS, 3636 N. Paris Avc. Chicago. III. 60634 telefon: 625-8774 Second Class Postage paid at Chicago, 111. Publishcd every Saturday. -Lapunk ára USA-han 35 cent. Kanadában 35 cent. Előfizetési dij: USA-ban: egy évre $18.00. félévre $10.00 ^Kanadában: egy évre $18.00, félévre $10.00 Editorial and Publishing Office: 3636 N.Paris Ave., Chicago, 111. 60634. Phone: 625-8774. Managing Editorand Puhlisher: Louis Halmagyi Adam Subscription rate: $l8.00/year in the USA. Canada: $!8.00/year AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1977. augusztus 6.