Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1977. november (19. évfolyam, 43-46. szám)

1977-11-05 / 43. szám

1977. november 5. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 3.oldal A NATO iráros Moszkva egyik hadi cseréi­e Az örök jég alatt úsznak ki a tengeralattjárók a nyugati vizekre A NATO főparancsnokságától nyert információk alapján­­a sza­bad világ vezető újságai leleplezték, hogy s.­ov.ro, atom-tengeralattjárók új utat fedeztek fel az Atlanti­­óceánban. Az értesülések szerint, a szovjet tengeralattjárók az Északi Sark jege alá bújnak és elhaladnak a Kennedy-csatornán; az a jéggel fedett tengerszoros, amely Grön­­land nyug­ati csücske és a kanadai Ellesmere sziget között vezet. Ennek a tengeri útnak északi nyi­lasa­­i 82 fok északi szélesség alatt fekszik, vagyis az Északi sarktól mindössze 830 kilométernyire délre. Onnan tovább délre nyílik a Baf­­fin-öböl és a Davis-út, ezt keresz­tezi a Sark-kor. Ha a tengeralatt­járó azon már túljutott, akkor az Atlanti-óceánban van. Az új útirány megnyitása — hi­vatalosan senki sem foglal állást ezüg­yben — a Szovjetuniónak ko­moly esetben megtakarítja azt a gondot, hogy a Kola-félszigeten levő támaszpontjáról (Murmanszk) az Atlantik felé, hajói elkerüljék az I­zland körüli veszélyes vizeket. Mert a Grönland-Izland-Norvégia vonalon legerősebb a NATO tenger­alattjárók elleni elhárítása. Isaac Kiddnek, a NATO atlanti főparancsnokának azonban, az új tengeri út súlyos fenyegetést je­lent. Figyelmét most meg kell osz­tania két kutató­körzet között és ezzel ereje megoszlik. Ezzel kapcsolatban felemlítendő, hogy Kanada lényegesen emeli ten­geralattjáró elhárításának harcké­pességét. A Lockheednél 18 négy­­motoros Aurora-típusú hosszútávú repülőgépet rendelt. Ezek a gépek a legmodernebb elektronikával van­nak felszerelve, a jelzett tenger­alattjáró útját elektron-számító­­géppel figyelik. A gépek 1980 elején már a kana­dai hadsereg kezében lesznek. Ka­nada azt reméli, hogy ezáltal éven­te 250 ezer repülőórát tud produ­kálni a tenger és jégtömbök fölött. Kanada ezenkívül 20 új romboló­val erősíti tengeri flottáját. Az új hajók különleges feladata a tenger­alattjáró-vadászat. A Grönland és a kanadai Elles­mere közötti szakasz védelme Ka­nada közvetlen illetékessége alá tartozik. Bár a NATO hivatalosan teljes titoktartásba burkolózik, feltételez­hető, hogy a szovjet tengeralattjá­rók mozgásáról érkező híranyag, az Alert kanadai támaszpontról szár­mazik, Ellesmere északi csücskéről. Az állandóan többszáz kanadai ka­tona és szakértő által megszállt tá­maszpont, a világ legészakibb ál­landó települése. Thule, az USA támaszpontja 700 kilométerrel rövidebb, mint Alert- Alerttől Moszkváig a távolság 200 kilométerrel lejebb fekszik délre, től Ottawáig, Kanada fővárosáig, 4500 kilométernyire délen. JIMMY CARTERT is szorítja a cipő Az amerikai újságok naponta köz­tik azokat az apró ,,macerákat” a­­melyek fejfájást okoznak az elnök­nek és élesen mutatnak rá arra, mi­lyen és mennyi gondja van egy nagyhatalom vezetőjének a közelkeleti kérdésen és a szov­jet terjeszkedési politikán kivül, vannak még fájó és megoldhatatlan probilémák, ha méreteikben aprólé­lunk is. Itt van példájd a l’anama- Csatormi kérdése, amely szeretné tel­jesen függetleníteni magát az USA- tól; ez azonban súlyos következ­ményekkel járhat — kubai befolyás formájában — az amerikai bizton­ságra és a szabad hajózásra. Jint­im­ Carter tehát sürgeti az új szer­ződés megkötését , a c­satorna-állam­­­m­al nemcsak külpolitikai és preszz­tizs-okokból, hanem b­elpolitikaiak­ hol is. Sokan suttognak odaát arról, hogy az elnök nagyon-nagyon sokat igert a választóknak, de eddie na­­gyon-nagyon keve­ dt ti-tt . Vagy itt van a Fehér Ház taka­rékossági programja. Az Elnök kö­rüli személyzet feldn//a-/l.i!t lót-/.i malmi legalább 1 !•a s/rmélyt kell le­építeni. Ez nem lenne valódi taka­rékos*.ig, érj.ik az uj-.t'ok mert ezeknek nagyré­zét más ható­ságok vennék át­ papíron, és azután kikölcsönöznék őket a Fehér Ház­nak, vagy­­­edig más formában, k­i­­szolgálatokra oszthatnák be őket. Mi mindig örömmel állunk rendelkezésére Minden kérdésben • TAKARÉKOSKODJON TÖBBET • ÉS NÁLUNK TÖBB PÉNZE MARAD ••• BV laké view sí bank LAKÉ VIEW TRUST AND SAVINGS BANK/3201 N. ASHLAND AVE., CHICAGO, IL 60657 y MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORP • PHONE 312/525-2180 ^/ FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! KATONAI PUCCS TÁJFÖLDÖN Otóber 21.-én a hadsereg megfosztotta hivatalától Tanin Kramv­xien miniszterelnököt és átvette a kormányhatalmat Tájföldön. A magasrangú katonatisztekből álló úgynevezett “Forradalmi Bizottság” elnöke, Sangan Chaloryoo nyugalmazott tengernagy, rádióbeszédében új választásokat ígért 1978- ra. Négy év alatt ez volt a nyolcadik kormányváltozás Tájföldön. A kommunista államokkal körülvett Tájföld a nyugati értelemeben vett demokrácia utolsó bástyája az Indokínai félszigeten. (Talán éppen az a baj, hogy Tájföld népe még nem érett a nyugati demokráciára.) Tájföld természeti kincsekben gazdag ország. Exportcikkei:cin, gummi, kukorica, cukor és tropikus faanyagok. Az ország hivatalos nyelve a szanszkrittal rokon “táj” nyelv. A lakosság 94%-a buddhista. Az indokínai háború idején 45.000 US katona állomásozott Tájföldön. Az utóbbi években, a tájföldi kormány sürgetésére, az Egyesült Államok kormánya visszavonta csapatait. Jelenleg 270 US katona szakértő van Tájföldön, akik az újonnan megrendelt fegyverek leszállítását bonyolítják le. Moszkvai folyóiratok elemzik Peking külpolitikai vonalát A vezető szovjet külpolitikai he­tilapok és folyóiratok a héten több kommentárban foglalkoztak Kína kül- és belpolitikájával. A Novoje Vremja emlékeztet arra, hogy Leonyid Brezsnyev ismétel­ten aláhúzta: a Szovjetunió nor­mális, jószomszédi kapcsolatokra törekszik a Kínai Népköztársaság­gal. Egyszersmind azonban azt szeretné, ha Pekingben megérte­nék: a népek óhajával ellentéte­sen cselekedni, szembeszállni min­dennel, ami a nemzetközi kapcso­latokban jó és egészséges, hálát­lan és kilátástalan dolog. A kínai külpolitika egy kon­krét vonatkozását emeli ki kom­mentárjában a Za Rubezsom. Az utóbbi hetekben — írja — rend­kívül megélénkült a ,,politikai tu­ristaforgalom” Hokkaido japán sziget déli csücskén, amely a szov­jet Kuril-szigetek közvetlen kö­zelében fekszik. Bizonyos japán politikai körök a szovjet-japán ha­lászati tárgyalások ürügyén föl­vetik az úgynevezett „északi te­rületekre” vonatkozó követelése­ket. A Kuril-szigetek körül tá­masztott propagandakampány azonnal kedvező visszhangra ta­lált Pekingben, ahol „az északi te­rületek" kérdése az Új Kína hír­ügynökség és a központi lapok kommentárjainak egyik fő témá­ja lett. A pekingi vezetők, élükön Hua Kuo-fenggel, a KKP elnöké­vel japán liberális-demokrata pár­ti parlamenti képviselőkkel foly­tatott beszélgetésükön minden módon igyekeztek rábírni vendé­geiket, hogy Japán helyezkedjék „keményebb álláspontra” a Szov­jetunióval szemben, s­ támaszkod­jék ebben Kínára és az Egyesült Államokra. Mezsdunarodnaja Zsizny júni­usi számában „Kína: a maoizmus irányvonala” címmel terjedelmes cikket közöl. Kína külpolitikájáról a cikk egyebek között a követke­zőket írja: „A jelenlegi kínai ve­zetőség a szovjetellenesség alap­ján folytatja erőfeszítéseit, hogy közeledjék az Egyesült Államok­hoz és más tőkés országokhoz. Mao Ce-tung halála és a „négyek” letartóztatása után Peking egyik első diplomáciai lépéseként sie­tett a Nyugatot biztosítani hűsé­géről az előző irányvonalhoz, a­­melyben a Szovjetunió és a szo­cialista közösség országai elleni politikai és ideológiai harcban az imperializmushoz való közeledést célzó erőfeszítések voltak túlsúly­ban.

Next