Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1978. július (20. évfolyam, 25-28. szám)

1978-07-01 / 25. szám

MOSZKVÁVAL NEM LEHET TÁRGYALNI PAZAROL A SZOV J ET IPAR E L ADTUK A PANAMA-CSATORNÁT, CARTER KERÜLI A VITÁT CASTRÓVAL MOSZKVÁVAL NEM LEHET TÁRGYALNI Alig hangzott el Carter elnök külpolitikai beszéde Annapolisban, a Szovjet Unió vezérei a Pravda utján máris 5.000 szavas peopaganda állításokkal kürtölik tele a világot. A Pravda cikke azzal vádolja Cartert és az US Kongresszust, hogy fokozzák a fegyverkezési versenyt, szándékosan lelassítják az atomfegyverek korlátozására vonatkozó tárgyalások menetét, mindent elkövetnek, hogy beavatkozzanak a Szovjet Unió belügyeibe és új gyarmatosító politikában kezdtek Afrikában. “nem fogadjuk el a felhívást, hogy temessük el a détente politikát” - Írja a Pravda. Majd igy folytatja: “Úgy látszik, hogy a Carter kormány eltért az előző kormányok nézetétől, amely szerint az atomfegyverek korszakában nincs más alternatíva, mint a békés együttműködés.” A Pravda élesen támadta Carter elnök külpolitikai tanácsadóját, Zbigniew Brzezinskit, aki a Pravda szerint “ügyetlenül eltúlozza” a szuperhatalmak közötti versengést. Végül arra figyelmeztet a Pravda, hogy az US - kínai együttműködés kizárná az atomháború lehetőségének csökkentését. A fentiekből újból világosan kitűnik, hogy a szovjet vezérekkel nem lehet eredményesen tárgyalni. A Kreml minden alkalmat megragad, hogy hamis propagandával félrevezesse a világ közvéleményét. LÉTSZÁM-KORLÁTOZÁS KÖZÉP- EURÓPÁBAN? Az Egyesült Államok külügyminiszterei évek óta hiába igyekeztek rábeszélni a szovjet vezéreket, hogy kölcsönösen korlátozzák az európai “fronton” állomásozó csapatok létszámát. Június közepén, egészen váratlanul, Moszkva beleegyezett, hogy mindkét fél korlátozza 700.000 főre az egymással szemben álló haderők létszámát. A megegyezés egyetlen akadálya, hogy Moszkva szerint a Varsói Szövetség katonáinak létszáma 805.000, de a nyugati államok hírszerzői 950,000-ről tudnak. Moszkva hajlandó lenne visszavonni 105.000 katonát, Washington viszont 250,000 szovjet katona visszavonását kéri. Moszkva javaslata mindenképpen nagyjelentőségű változás, mert eddig nem volt hajlandó elfogadni az egymással szemben álló erők egyensúlyát. Mereven ragaszkodott a szovjet túlerőhöz. A Szovjet Unió évek óta javasolja, hogy a két. szuperhatalom szállítsa le katonai költségvetéseit 10%-al. Az Egyesült Államok eddig mindig elutasította ezt a javaslatot, mert a Szovjet Unió nem hajlandó elfogadni a kölcsönös, vagy nemzetközi helyszíni ellenőrzést. ELADTUK A PANAMA CSATORNÁT Június 16.-án Carter elnök és Omar Torrijis tábornok Panama elnöke, aláírták és kicserélték a Panama-csatorna átadására vonatkozó végleges szerződést, amelynek értelmében a csatorna 2000-ben teljesen Panama Fennhatósága alá fog kerülni. A szerződés cserével kapcsolatos beszédek Panama City Coliseumában hangzottak el, trópusi hősógben. Utána a város főterén megtartott népünnepélyen 200,000 főre becsült tömeg ünnepelte Carter elnököt, aki angol nyelvű beszédét megszakítva ezeket mondta spanyolul: “Dél-Amerika öt demokratikus országának segítségével, amelynek képviselői itt vannak közöttünk, Panama és az Egyesült Államok megegyeztek a csatorna sorsára vonatkozóan. A szerződés új szellemet lehel a régi eszmékbe: a Béke, a be-nem-avatkozás, a kölcsönös megbecsülés és az egyetértés szellemét.” (Az Elnök által említett öt dél­amerikai állam: Mexico, Costa Rica, Columbia és Venezuela.) Carter elnök Terrijos és az 5 dél-amerikai állam képviselői egy balkonon álltak, amely fölött egy festmény a Panama-csatornát ábrázolta, mind a két partján Panama állam lobogójával. Amikor Carter elnök elhagyta a Balkont odakiáltott a tömegnek: “Viva Panama!”. A tömeg óriási lelkesedéssel viszonozta az Elnök szavait. A szerződést aláírták, az ünnepség véget ért. Marad a nyugtalanító kérdés: Végleges-e a jelenlegi szerződés? Úgy az Egyesült Államokban, mint Panamában kb. ugyanannyi (sőt, valószínűleg több) a szerződés ellensége, mint támogatója. Ezt mutatták azok a véres tüntetések is, amelyek két nappal Carter elnök megérkezése előtt zajlottak le Panama City egyetemein. Huszonkét év igen hosszú idő és időközben sok minden történhet. CARTER KERÜLI A VITÁT CASTRÓVAL Evyik sajtókonferencián az egyik újságíró megkérdezte Carter elnököt: “Gondolja-e, hogy Castro hazudott, amikor tagadta, hogy Kubának bármilyen része is lett volna a Shaba tartományban (Zaire) lejátszódott eseményekben?” Carter elnök különös gondossággal megválogatta szavait, amikor a kérdésre válaszolt. Kijelentette, hogy nem szándékozik nyilvános vitába szállni Castróval. Kétségtelen, hogy kubai katonák képezeték ki a katangai felkelőket - mondta az Elnök. Erre vonatkozóan bizonyítékai vannak az US kormányának. A továbiakban azonban tompította az előző napokban lehangzott éles kritikáját. Nem említette, hogy Kuba felelős a Shaba-tartományban történt eseményekért. Egy másik kérdésre kijelentette, hogy nem gondol Kuba elleni megtorló lépésekre. Érthető, hogy Carter igyekszik elkerülni a vitát Castróval. Nem hízhatja nyilvánosságra a CIA által összegyűjtött híranyagot, mert a CIA-nak joga van ahhoz, hogy “forrásait” még a Kongresszusnak se árulja el. Ettől eltekintve, úgy látszik, hogy a legtöbb információ francia és angol hírszerzők jelentésein alapszik. Egy újabb példája annak, hogy egyetlen kormány sem folytathat “teljes nyílt és őszinte” politikát. Még az Egyesült Államok kormánya sem. PAZAROL A SZOVJET IPAR Karkovban, egy gépgyárban 250 kg, acélt használnak fel 35 kg. alkatrész előállításához. A “Leningrádi Turbinagyárban” 200,000 turbinalapot készítenek 16.000 tonna fémből. Az előírás szerint 1.3 millió lapátot kellene előállítani 3.750 tonna fémből. Ez a két kiragadott példa általában jellemzi az egész szovjet gyáripari termelést. Agyáripar további nagy betegsége a selejtes árú. A kormány szigorő rendszabályokkal igyekszik javítani a helyzeten. Újabban egyre több gyárigazgatót és főmérnököt ítélnek börtönre az Uljanovszk-i cipőgyár igazgatóját 3 évi börtönre ítélték, mert 120,000 pár selejtes cipő hagyta el a gyárat. Hasonló sors érte a Krasznodar-i cipőgyár főmérnökét. Gorkijban egy emléktárgyakat gyártó üzem igazgatója és technikai vezetője került börtönbe. A cipőgyártás terén különösen sok a panasz és maga Brezsnyev elnök is sokszor érinti ezt a témát. A pazarlás minden téren általános. A gondatlan szállítás és tárolás következtében elpusztult papírból évente 250 millió könyvet

Next

/
Thumbnails
Contents