Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. január (22. évfolyam, 1-3. szám)

1980-01-05 / 1. szám

4. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1980. január 5. Különkiadás Imftalm! Ilh­ási Széleskörű tiltakozó mozgalom Magyarországon 11 UUdlllll Ujódj! a prágai ítéletek ellen XXX. évf.________A MAGYAR ÍRÓK LAPJA Az « Igazságtalanul Üldözöttek Jogait Védő Bizottság » (csehszlovák rövidítése: VONS) öt tagját a prágai bíróság október 24-én gyorsított tárgyaláson súlyos büntetésekkel sújtotta: Petr Uhl mérnököt 5 évi, Vaclav Havel írót 4 és fél évi, Vaclav Benda matematikust 4 évi, Jiri Dienstbier és Óta Bednarova újságírót 3 évi börtönre ítélte. A világ­közvélemény felháborodását tükröző nemzet­közi tiltakozó mozgalomban a hazai értelmiség is felemelte a hangját. Az alábbiakban közöljük azokat a dokumen­tumokat, amelyeket Magyarországon több mint 250-en írtak alá. Amikor ezek a sorok nyomdába mennek, három « Nyílt levél » ismeretes. Az elsőt, a Charta ’77-hez címzettet, a magyar « szamizdat » három jelentős résztvevője, Bence György és Kis János filozófus, valamint Kenedi János kritikus jegyzi. A második címzettje az Elnöki Tanács, — ennek a petíciónak 185 aláírója van, — a harmadiké Kádár János, — 127 aláírással, — közülük 60-an a máso­dik «Nyílt levelet» is aláírták. 9 filmművész külön küldte el levelét Kádárnak,­­ a levél szövege azonos a harmadik «Nyílt levél »-lel. A 252 aláíró többsége fiatal: írók, újságírók, tudósok,­művészek, kutatók, orvo­sok, tanárok. Az idősebbek között ott van a sztálinizmus több üldözöttje, neves irodalomtörténészek, költők, zene­szerzők, filmrendezők, színművészek, történészek, közgaz­dászok, lelkészek, s a kommunista párt Központi Vezető­ségének több volt tagja. 1977. elején, amikor a csehszlovákiai Charta ’77 tagjai ellen az első rendszabályokat foganasították Prágában, a magyarországi tiltakozó nyilatkozatnak 34 aláírója volt. (Irodalmi Újság, 1977. január-február.) A mostani 252 aláírást a nagy tekintélyű párizsi « Le Monde » három hasábos címmel ismerteti, és « példa nélkül álló esemény­nek » nevezi az 1956. utáni Magyarország történetében. Az értelmiség széles körű mozgalma alig néhány héttel követte a gyári munkásság megmozdulásait Csepelen és több más üzemben, a júliusi áremelések után, amelyekről szeptember-októberi számunkban megjegyeztük, hogy « a Kádár-rendszernek hosszú idő óta ezek (az áremelések) voltak a legnépszerűtlenebb intézkedései, a következ­ményeik ma még nehezen felmérhetők­­. NYÍLT LEVÉL A CHARTA 77 ALÁÍRÓIHOZ Kedves Barátaink! Hónapokon keresztül aggódva figyeltük a prágai per előkészületeiről érkező híreket. Felháborodottan értesül­tünk a cinikus ítéletekről. Kelet-európaiak vagyunk, nem lehetünk közömbösek, ha bárhol Kelet-Európában üldözik azokat, akik az emberi és állampolgári jogokért küzdenek. Magyarok vagyunk, egy olyan állam polgárai, melynek hadserege részt vett Csehszlovákia megszállásában: külön felelősséget érzünk mindazért, ami ebben az országban 1968 óta történik. És egy olyan nemzedék tagjai vagyunk, mely a magyar 56 lec­kéit is csak a csehszlovák 68 példáján tanulhatta meg. Minket 1968 érlelt politikailag felnőtté. S így a Ti ügye­tek számunkra személyes ügy is. A csehszlovák kísérlet erőszakos felszámolásából, mint a környező országokban annyian, mi is azt a következte­tést vontuk le, hogy Kelet-Európában csak a térség népei­nek összefogásából születhetik demokrácia. Be kell valla­nunk, Magyarországon akkoriban csak egy elenyésző ki­sebbség gondolkodott így. A többség úgy okoskodott, hogy a demokrácia nálunk hiú ábránd, s aki ilyen ábrándokat kerget, az még viszonylagos jólétünket és biztonságunkat is kockára teszi. Legfeljebb apránként lehet javítani a helyzeten, a politikai rendszer adott keretei között. Ehhez pedig nincs szükség nemzetközi összefogásra. Sőt, egyene­sen az a jó, ha befelé fordulunk, ha nem hívjuk fel magunkra a figyelmet. * Hosszú ideig úgy látszott: a többségnek van igaza. Magyarországon, lassan bár, de érezhetően javultak az életkörülmények, a szellemi élet állami irányítása is ru­galmasabbá vált. De aztán kezdtek földerengeni e fejlődés határai. S minél jobban közeledünk e határokhoz, annál többen vannak, akik elégedetlenek az egyre csekélyebb eredményekkel. Növekszik azoknak a száma, akik ilyen áron nem hajlandók lemondani a demokrácia reményéről. Az utóbbi években egyre többen ismerik fel azt is, hogy mi magyarok egyébként sem zárkózhatunk be ország­határaink közé. A szomszédos országok közül egyedül Csehszlovákiában hatszázezer magyar él, s a csehszlovákiai magyar kisebbséget 1968 óta fokozatosan megfosztják attól a kevés engedménytől is, melyben a 60-as években még része volt. Volt miből megértenünk: a magyarságnak közvetlen érdeke, hogy a szomszédos országokban demok­rácia legyen. Kedves Barátaink! Sok ember él Magyarországon, aki rokonszenvvel és reménykedve figyeli a Charta küzdelmét a demokratikus Csehszlovákiáért. Amikor ezekben a nehéz órákban számba veszitek, hogy ki áll mellettetek Kelet- Európában, rájuk is gondolhattok. Budapest, 1979. október 26-án. Bence György Kenedi János Kis János A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSÁNAK - Budapest* Az alábbi petíció egyik példányát az aláírók elküldték Prágába, a Charta 77 szervezőinek.­­ T­iltakozunk a Charta 77 képviselőinek prágai pere és a perben hozott ítéletek ellen. Követeljük az elítéltek szabadonbocsátását. » Budapest, 1979. október 29. Ádám Péter, műfordító; Alföldy Jenő, kritikus; Alt­­richter Ferenc, filozófus; Angyalosi Gergely, tanár; Aradi Zsuzsa, tanár.­­ Bacsó Béla, esztéta; Bakos István, szociográfus; Balassa Péter, esztéta; Balajthy Anna, szociológus; Bálla Margit, grafikus; Bán András, művészettörténész; Bándi Sándor, szerkesztő; Barna Imre,­ szerkesztő; Bartos Éva, népmű­velő; Békés Vera, tanár; Békésy Péter, programozó; Ben­ce György, filozófus; Benyó Pál, mérnök; Berkovits György, szociológus; Bethlen János, újságíró; Bodansky György, publicista; Bojtár Endre, irodalomtörténész; Böjti Gizella, tanár; Bolgár Lajos, néprajztudós; Botond Ágnes, tanár; Bozay Attila, zeneszerző; Bródy Ferenc, matemati­kus; Csalog Zsolt, író; Csákó Mihály, szociológus; Csetneki Gábor, népművelő; Csillag Veronika, műfordító; Csongor Anna, tanár; Csoóri Sándor, költő; Dalos György, író; Dániel Ferenc, rendező; Dezsényi Katalin, szerkesztő; Donáth Ferenc, közgazdász; Donáth Péter díszlettervező; Endreffy Zoltán, filozófus; Eörsi István, író; Erdélyi Ágnes, filozófiatörténész; Ernst Andrea, gépészmérnök; Erős Ferenc, pszichológus; Erőss Hajna, keramikus; Fábri Péter, író; Farkas Péter, önálló gazdálkodó; Fázsy Anikó, kritikus, műfordító; Fehér Kálmán, matematikus; Ferenczy György, zongoraművész; Fogarassy Miklós,­­könyvtáros; Földi Zoltán, könyvterjesztő; Földvári Tamás, szociológus; Frankel Anna, műfordító; Fridli Judit, műfor­dító; Gáli József, író; Galicza Péter, tanársegéd; Gáspár Ka­talin, közgazdász; Gáspár Zsuzsa, muzeológus; Gelléri András, vegyész; Gereben Ferenc, olvasáskutató; Halda Aliz, kollégiumi igazgató; Hamburger Mihály, filozófus és benzinkútkezelő; Hann Endre, pszichológus; Havas Gábor, szociológus; Hegedűs András, szociológus, volt miniszterelnök; ifj. Hegedűs András, közgazdász; He­gedűs Andrásné, nyug. igazgató; Hegedűs József, szocioló­gus; Hermann Zsuzsa, háztartásbeli; Horváth Péter, író; F­orváth Zsuzsa, szociológus; Ingusz Iván, családgondozó; Iványi Gábor, lelkész; Iványi Gáborné, asszisztens; Janáki István, építész; Jánossy András, közgazdász; Já­­nossy Ferenc, közgazdász; Jeney Zoltán, zeneszerző; Ju­hász Lászlóné, háziasszony; Juhász Pál, közgazdász; Juhász Tamás, technikus; Kákonyi Éva, programozó matematikus; Kálnoky Lász­ló, író; Kamarás István, olvasáskutató; Kardos András, kritikus; Kardos István, fizikus; Kardos Julianna, vegyész; Kelen András, közgazdász; Keményffi Margit, tanár; Ke­nedi János, kritikus; Képes Géza, költő; Dr. Kertész De­zső, orvos; Kodolányi Gyula, költő, irodalomtörténész; Komlós Aladár, irodalomtörténész; Komlós János, mate­matikus; Konrád György, író; Kovács András, filozófus; Kozák Gyula, szociológus; Küncöl Csaba, kritikus; Kőszeg Ferenc, szerkesztő; Kis János, filozófus; Kiss Anikó, filo­zófus; Klaniczay Gábor, történész; Krassó György, köz­gazdász; Krokovay Zsolt, filozófus­­ Lackó Mihály, szerkesztő; Lackó Miklós, történész; Lányi András, filmrendező; Liptay Sára, tanár; Litván György, történész; Ludassy Mária, filozófiaitörténész; Magyar Bálint, szociológus; Matina János, zenész; Máté Lívia, kiadói szerkesztő; Mérei Ferenc, pszichológus; Mi­­zsei Kálmán, közgazdász; Mosonyi Aliz, író; Motolay Magdolna, szociológus; Nádas Péter, író; Nádasdy Ádám, nyelvész; Nagy And­rás, szociológus; Nagy Attila, pszichológus; Nagy Bálint, építész; Nagy Jenő, filozófus; Némethné Kriza Judit, mér­nök; Oltványi Ambrus, irodalomtörténész; Orosz István, esz­téta; Osváth Zsuzsa, közgazdász; Osztojkán Béla, író; Örkény Antal, szociológus; Palotai Boris, író; Palotai Erzsi, író, előadóművész; Pap Mária, nyelvész; Pécsi Vera, közgazdász; Perényi Gábor, filozófus; Pernye András, zenetörténész; Pető András, közgazdász; Pető Iván, levéltáros; Dr. Pető Katalin, or­vos; Petri György, költő; Pik Katalin, tanár; Pu­lay Géza, jogász; Radnóti Sándor,, kritikus; Rajk Júlia, nyugdíjas; Rajk László, építész; Rékási János, szociológus; Réti Pál, újság­író; Román Mariann, könyvtáros;­­­Salamon Gabrielle, közgazdász; Solt Ottilia, szocioló­gus; Dr. Staub József, gyermekorvos; Steiger Kornél, filo­zófiatörténész; Sulyok Mária, színésznő; Sulyok Miklós, matematikus; Szabó Andor, mérnök; Szabó László, tanár; Szabó Mik­lós történész; Szalai Pál, könyvtáros; Székely Endre, ze­neszerző; Széll Jenő, publicista; Szervác József, költő; Szilágyi Ákos, költő; Szilágyi Sándor, tanár; Szolnoki Ka­talin, tanár; Szörényi László, irodalomtörténész; Tamás Gáspár Miklós, filozófus; Tamás Noémi, festő­művész; Táncos Gábor, tanár; Tornai József, költő; Tóth Erzsébet, költő; Tóth Zsuzsa, tanár; Török András, ti­pográfus; Török László, festőművész. Ulveczky Gábor, grafikus; Ungváry Rudolf, író; Ván­­csa István, újságíró; Váradi Szabolcs, költő; Vásárhelyi Miklós, irodalomtörténész; Veres Júlia, műfordító; Veres Sándor, pszichológus; Vezér Erzsébet, irodalomtörténész; Vidrányi Katalin, filozófiatörténész; Zsámbok Mária, szerkesztő, aspiráns; Zsille Zoltán, szo­ciológus; Zsolt Angéla, filológus, 1979. nov. 4. NEW YORKI _____________SZAKMAI ÚTMUTATÓ TIP-TOP RESTAURANT , 1489 Second A­ve., N.Y.C. - 734-9881 EGYHÁZI HÍREK UJSÁG amerikai magyar élet Elvű­zeté* metmuiciés hirdetés fölad.* Magyar Egyház független Magyar CARPATHIA TRAVEL 1543 Second Ave ,N.Y.C. Szent István Egyház Református Egyház 879-2003„ -535-3612. 737-2666 414 E. Hi. SE, N Y. 229 East 82nd Street " Tel. M­ 1 8500 New York N Y 10028 HUNGÁRIAN MEAT CENTER „ Tel .2121.734 8144 1592 Second Ave.,­N.Y C. - RE 4-8787 Magyar mise Lelkipásztor^ ___________________________ vasarnap d.e. 10 ara Csordás Gábor, esperes ” Gyóntatás Istentisztelet airv AD n /n cnnTRAl I dad kedd, péntek este 8-9 vasárnap d.e. 11 óra. MAGYAR BAR FOOTBALL BAR szombaton d.u 2-6 és Ebéd 1482 Second Ave., N.Y.C.­­ RH 4-9005 este 7-9 vasárnap déli 12 óra. NYÍLT LEVÉL KÁDÁR JÁNOSNAK, AZ MSZMP ELSŐ TITKÁRÁNAK, AZ ELNÖKI TANÁCS TAGJÁNAK" 1979. október 24-én Prágában súlyos ítéletek születtek Petr Ulti, Vaclav Benda, Jiri Dienstbier, Vaclav Havel, Ota Bednarova és Dana Nemcova csehszlovák állampolgá­rok perében. Mindnyájunkat mélységes aggodalommal tölt el, ha embereket meggyőződésük, véleményük kinyilvánításáért börtönöznek be, történjék ez a világ bármely részén. Az emberi jogok és a demokrácia védelmében szüksé­gesnek véljük, hogy Ön­ tekintélyét latba vetve lépjen fel az első fokon elítéltek felmentése és szabadonbocsáátása érdekében. Budapest, 1979. október 25. Ambrus Péter, szociológus; András Ferenc, filmrende­ző; Angyalosi Gergely"­ Bacsó Béla"; Dr. Bakai Judit, pszichiáter; Dr. Bálái Géza, orvos; Barna Imre"; Bence György"; Benedek Ist­ván, író; Benda Gyula, történész; Békés Vera"; Berkovits György"; Bika Júlia, közgazdász"; Böjti Gizella"; Boretsky Elemér, fordító; Bucz Hunor, népművelő. Csalog Zsolt"; Csillag Veronika"; Csongor Anna"; Czövek Olivér, lelkész. Ember Mária, író; Erdélyi Ágnes"; Erős Ferenc"; Farkas János, közgazdász; Farkas Pál, agrármérnök; Farkas Pcter°; Fehér Kálmán 0; Fejér Zoltán, néprajzos; Forgács Miklós; Földvári Tamás 0; Fridli Judit 0. f­oly­tatás a 7. oldalon

Next