Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. január (22. évfolyam, 1-3. szám)
1980-01-05 / 1. szám
4. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1980. január 5. Különkiadás Imftalm! Ilhási Széleskörű tiltakozó mozgalom Magyarországon 11 UUdlllll Ujódj! a prágai ítéletek ellen XXX. évf.________A MAGYAR ÍRÓK LAPJA Az « Igazságtalanul Üldözöttek Jogait Védő Bizottság » (csehszlovák rövidítése: VONS) öt tagját a prágai bíróság október 24-én gyorsított tárgyaláson súlyos büntetésekkel sújtotta: Petr Uhl mérnököt 5 évi, Vaclav Havel írót 4 és fél évi, Vaclav Benda matematikust 4 évi, Jiri Dienstbier és Óta Bednarova újságírót 3 évi börtönre ítélte. A világközvélemény felháborodását tükröző nemzetközi tiltakozó mozgalomban a hazai értelmiség is felemelte a hangját. Az alábbiakban közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket Magyarországon több mint 250-en írtak alá. Amikor ezek a sorok nyomdába mennek, három « Nyílt levél » ismeretes. Az elsőt, a Charta ’77-hez címzettet, a magyar « szamizdat » három jelentős résztvevője, Bence György és Kis János filozófus, valamint Kenedi János kritikus jegyzi. A második címzettje az Elnöki Tanács, — ennek a petíciónak 185 aláírója van, — a harmadiké Kádár János, — 127 aláírással, — közülük 60-an a második «Nyílt levelet» is aláírták. 9 filmművész külön küldte el levelét Kádárnak, a levél szövege azonos a harmadik «Nyílt levél »-lel. A 252 aláíró többsége fiatal: írók, újságírók, tudósok,művészek, kutatók, orvosok, tanárok. Az idősebbek között ott van a sztálinizmus több üldözöttje, neves irodalomtörténészek, költők, zeneszerzők, filmrendezők, színművészek, történészek, közgazdászok, lelkészek, s a kommunista párt Központi Vezetőségének több volt tagja. 1977. elején, amikor a csehszlovákiai Charta ’77 tagjai ellen az első rendszabályokat foganasították Prágában, a magyarországi tiltakozó nyilatkozatnak 34 aláírója volt. (Irodalmi Újság, 1977. január-február.) A mostani 252 aláírást a nagy tekintélyű párizsi « Le Monde » három hasábos címmel ismerteti, és « példa nélkül álló eseménynek » nevezi az 1956. utáni Magyarország történetében. Az értelmiség széles körű mozgalma alig néhány héttel követte a gyári munkásság megmozdulásait Csepelen és több más üzemben, a júliusi áremelések után, amelyekről szeptember-októberi számunkban megjegyeztük, hogy « a Kádár-rendszernek hosszú idő óta ezek (az áremelések) voltak a legnépszerűtlenebb intézkedései, a következményeik ma még nehezen felmérhetők. NYÍLT LEVÉL A CHARTA 77 ALÁÍRÓIHOZ Kedves Barátaink! Hónapokon keresztül aggódva figyeltük a prágai per előkészületeiről érkező híreket. Felháborodottan értesültünk a cinikus ítéletekről. Kelet-európaiak vagyunk, nem lehetünk közömbösek, ha bárhol Kelet-Európában üldözik azokat, akik az emberi és állampolgári jogokért küzdenek. Magyarok vagyunk, egy olyan állam polgárai, melynek hadserege részt vett Csehszlovákia megszállásában: külön felelősséget érzünk mindazért, ami ebben az országban 1968 óta történik. És egy olyan nemzedék tagjai vagyunk, mely a magyar 56 leckéit is csak a csehszlovák 68 példáján tanulhatta meg. Minket 1968 érlelt politikailag felnőtté. S így a Ti ügyetek számunkra személyes ügy is. A csehszlovák kísérlet erőszakos felszámolásából, mint a környező országokban annyian, mi is azt a következtetést vontuk le, hogy Kelet-Európában csak a térség népeinek összefogásából születhetik demokrácia. Be kell vallanunk, Magyarországon akkoriban csak egy elenyésző kisebbség gondolkodott így. A többség úgy okoskodott, hogy a demokrácia nálunk hiú ábránd, s aki ilyen ábrándokat kerget, az még viszonylagos jólétünket és biztonságunkat is kockára teszi. Legfeljebb apránként lehet javítani a helyzeten, a politikai rendszer adott keretei között. Ehhez pedig nincs szükség nemzetközi összefogásra. Sőt, egyenesen az a jó, ha befelé fordulunk, ha nem hívjuk fel magunkra a figyelmet. * Hosszú ideig úgy látszott: a többségnek van igaza. Magyarországon, lassan bár, de érezhetően javultak az életkörülmények, a szellemi élet állami irányítása is rugalmasabbá vált. De aztán kezdtek földerengeni e fejlődés határai. S minél jobban közeledünk e határokhoz, annál többen vannak, akik elégedetlenek az egyre csekélyebb eredményekkel. Növekszik azoknak a száma, akik ilyen áron nem hajlandók lemondani a demokrácia reményéről. Az utóbbi években egyre többen ismerik fel azt is, hogy mi magyarok egyébként sem zárkózhatunk be országhatáraink közé. A szomszédos országok közül egyedül Csehszlovákiában hatszázezer magyar él, s a csehszlovákiai magyar kisebbséget 1968 óta fokozatosan megfosztják attól a kevés engedménytől is, melyben a 60-as években még része volt. Volt miből megértenünk: a magyarságnak közvetlen érdeke, hogy a szomszédos országokban demokrácia legyen. Kedves Barátaink! Sok ember él Magyarországon, aki rokonszenvvel és reménykedve figyeli a Charta küzdelmét a demokratikus Csehszlovákiáért. Amikor ezekben a nehéz órákban számba veszitek, hogy ki áll mellettetek Kelet- Európában, rájuk is gondolhattok. Budapest, 1979. október 26-án. Bence György Kenedi János Kis János A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSÁNAK - Budapest* Az alábbi petíció egyik példányát az aláírók elküldték Prágába, a Charta 77 szervezőinek. Tiltakozunk a Charta 77 képviselőinek prágai pere és a perben hozott ítéletek ellen. Követeljük az elítéltek szabadonbocsátását. » Budapest, 1979. október 29. Ádám Péter, műfordító; Alföldy Jenő, kritikus; Altrichter Ferenc, filozófus; Angyalosi Gergely, tanár; Aradi Zsuzsa, tanár. Bacsó Béla, esztéta; Bakos István, szociográfus; Balassa Péter, esztéta; Balajthy Anna, szociológus; Bálla Margit, grafikus; Bán András, művészettörténész; Bándi Sándor, szerkesztő; Barna Imre, szerkesztő; Bartos Éva, népművelő; Békés Vera, tanár; Békésy Péter, programozó; Bence György, filozófus; Benyó Pál, mérnök; Berkovits György, szociológus; Bethlen János, újságíró; Bodansky György, publicista; Bojtár Endre, irodalomtörténész; Böjti Gizella, tanár; Bolgár Lajos, néprajztudós; Botond Ágnes, tanár; Bozay Attila, zeneszerző; Bródy Ferenc, matematikus; Csalog Zsolt, író; Csákó Mihály, szociológus; Csetneki Gábor, népművelő; Csillag Veronika, műfordító; Csongor Anna, tanár; Csoóri Sándor, költő; Dalos György, író; Dániel Ferenc, rendező; Dezsényi Katalin, szerkesztő; Donáth Ferenc, közgazdász; Donáth Péter díszlettervező; Endreffy Zoltán, filozófus; Eörsi István, író; Erdélyi Ágnes, filozófiatörténész; Ernst Andrea, gépészmérnök; Erős Ferenc, pszichológus; Erőss Hajna, keramikus; Fábri Péter, író; Farkas Péter, önálló gazdálkodó; Fázsy Anikó, kritikus, műfordító; Fehér Kálmán, matematikus; Ferenczy György, zongoraművész; Fogarassy Miklós,könyvtáros; Földi Zoltán, könyvterjesztő; Földvári Tamás, szociológus; Frankel Anna, műfordító; Fridli Judit, műfordító; Gáli József, író; Galicza Péter, tanársegéd; Gáspár Katalin, közgazdász; Gáspár Zsuzsa, muzeológus; Gelléri András, vegyész; Gereben Ferenc, olvasáskutató; Halda Aliz, kollégiumi igazgató; Hamburger Mihály, filozófus és benzinkútkezelő; Hann Endre, pszichológus; Havas Gábor, szociológus; Hegedűs András, szociológus, volt miniszterelnök; ifj. Hegedűs András, közgazdász; Hegedűs Andrásné, nyug. igazgató; Hegedűs József, szociológus; Hermann Zsuzsa, háztartásbeli; Horváth Péter, író; Forváth Zsuzsa, szociológus; Ingusz Iván, családgondozó; Iványi Gábor, lelkész; Iványi Gáborné, asszisztens; Janáki István, építész; Jánossy András, közgazdász; Jánossy Ferenc, közgazdász; Jeney Zoltán, zeneszerző; Juhász Lászlóné, háziasszony; Juhász Pál, közgazdász; Juhász Tamás, technikus; Kákonyi Éva, programozó matematikus; Kálnoky László, író; Kamarás István, olvasáskutató; Kardos András, kritikus; Kardos István, fizikus; Kardos Julianna, vegyész; Kelen András, közgazdász; Keményffi Margit, tanár; Kenedi János, kritikus; Képes Géza, költő; Dr. Kertész Dezső, orvos; Kodolányi Gyula, költő, irodalomtörténész; Komlós Aladár, irodalomtörténész; Komlós János, matematikus; Konrád György, író; Kovács András, filozófus; Kozák Gyula, szociológus; Küncöl Csaba, kritikus; Kőszeg Ferenc, szerkesztő; Kis János, filozófus; Kiss Anikó, filozófus; Klaniczay Gábor, történész; Krassó György, közgazdász; Krokovay Zsolt, filozófus Lackó Mihály, szerkesztő; Lackó Miklós, történész; Lányi András, filmrendező; Liptay Sára, tanár; Litván György, történész; Ludassy Mária, filozófiaitörténész; Magyar Bálint, szociológus; Matina János, zenész; Máté Lívia, kiadói szerkesztő; Mérei Ferenc, pszichológus; Mizsei Kálmán, közgazdász; Mosonyi Aliz, író; Motolay Magdolna, szociológus; Nádas Péter, író; Nádasdy Ádám, nyelvész; Nagy András, szociológus; Nagy Attila, pszichológus; Nagy Bálint, építész; Nagy Jenő, filozófus; Némethné Kriza Judit, mérnök; Oltványi Ambrus, irodalomtörténész; Orosz István, esztéta; Osváth Zsuzsa, közgazdász; Osztojkán Béla, író; Örkény Antal, szociológus; Palotai Boris, író; Palotai Erzsi, író, előadóművész; Pap Mária, nyelvész; Pécsi Vera, közgazdász; Perényi Gábor, filozófus; Pernye András, zenetörténész; Pető András, közgazdász; Pető Iván, levéltáros; Dr. Pető Katalin, orvos; Petri György, költő; Pik Katalin, tanár; Pulay Géza, jogász; Radnóti Sándor,, kritikus; Rajk Júlia, nyugdíjas; Rajk László, építész; Rékási János, szociológus; Réti Pál, újságíró; Román Mariann, könyvtáros;Salamon Gabrielle, közgazdász; Solt Ottilia, szociológus; Dr. Staub József, gyermekorvos; Steiger Kornél, filozófiatörténész; Sulyok Mária, színésznő; Sulyok Miklós, matematikus; Szabó Andor, mérnök; Szabó László, tanár; Szabó Miklós történész; Szalai Pál, könyvtáros; Székely Endre, zeneszerző; Széll Jenő, publicista; Szervác József, költő; Szilágyi Ákos, költő; Szilágyi Sándor, tanár; Szolnoki Katalin, tanár; Szörényi László, irodalomtörténész; Tamás Gáspár Miklós, filozófus; Tamás Noémi, festőművész; Táncos Gábor, tanár; Tornai József, költő; Tóth Erzsébet, költő; Tóth Zsuzsa, tanár; Török András, tipográfus; Török László, festőművész. Ulveczky Gábor, grafikus; Ungváry Rudolf, író; Váncsa István, újságíró; Váradi Szabolcs, költő; Vásárhelyi Miklós, irodalomtörténész; Veres Júlia, műfordító; Veres Sándor, pszichológus; Vezér Erzsébet, irodalomtörténész; Vidrányi Katalin, filozófiatörténész; Zsámbok Mária, szerkesztő, aspiráns; Zsille Zoltán, szociológus; Zsolt Angéla, filológus, 1979. nov. 4. NEW YORKI _____________SZAKMAI ÚTMUTATÓ TIP-TOP RESTAURANT , 1489 Second Ave., N.Y.C. - 734-9881 EGYHÁZI HÍREK UJSÁG amerikai magyar élet Elvűzeté* metmuiciés hirdetés fölad.* Magyar Egyház független Magyar CARPATHIA TRAVEL 1543 Second Ave ,N.Y.C. Szent István Egyház Református Egyház 879-2003„ -535-3612. 737-2666 414 E. Hi. SE, N Y. 229 East 82nd Street " Tel. M 1 8500 New York N Y 10028 HUNGÁRIAN MEAT CENTER „ Tel .2121.734 8144 1592 Second Ave.,N.Y C. - RE 4-8787 Magyar mise Lelkipásztor^ ___________________________ vasarnap d.e. 10 ara Csordás Gábor, esperes ” Gyóntatás Istentisztelet airv AD n /n cnnTRAl I dad kedd, péntek este 8-9 vasárnap d.e. 11 óra. MAGYAR BAR FOOTBALL BAR szombaton d.u 2-6 és Ebéd 1482 Second Ave., N.Y.C. RH 4-9005 este 7-9 vasárnap déli 12 óra. NYÍLT LEVÉL KÁDÁR JÁNOSNAK, AZ MSZMP ELSŐ TITKÁRÁNAK, AZ ELNÖKI TANÁCS TAGJÁNAK" 1979. október 24-én Prágában súlyos ítéletek születtek Petr Ulti, Vaclav Benda, Jiri Dienstbier, Vaclav Havel, Ota Bednarova és Dana Nemcova csehszlovák állampolgárok perében. Mindnyájunkat mélységes aggodalommal tölt el, ha embereket meggyőződésük, véleményük kinyilvánításáért börtönöznek be, történjék ez a világ bármely részén. Az emberi jogok és a demokrácia védelmében szükségesnek véljük, hogy Ön tekintélyét latba vetve lépjen fel az első fokon elítéltek felmentése és szabadonbocsáátása érdekében. Budapest, 1979. október 25. Ambrus Péter, szociológus; András Ferenc, filmrendező; Angyalosi Gergely" Bacsó Béla"; Dr. Bakai Judit, pszichiáter; Dr. Bálái Géza, orvos; Barna Imre"; Bence György"; Benedek István, író; Benda Gyula, történész; Békés Vera"; Berkovits György"; Bika Júlia, közgazdász"; Böjti Gizella"; Boretsky Elemér, fordító; Bucz Hunor, népművelő. Csalog Zsolt"; Csillag Veronika"; Csongor Anna"; Czövek Olivér, lelkész. Ember Mária, író; Erdélyi Ágnes"; Erős Ferenc"; Farkas János, közgazdász; Farkas Pál, agrármérnök; Farkas Pcter°; Fehér Kálmán 0; Fejér Zoltán, néprajzos; Forgács Miklós; Földvári Tamás 0; Fridli Judit 0. folytatás a 7. oldalon