Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. augusztus (22. évfolyam, 29-33. szám)
1980-08-02 / 29. szám
980. augusztus 2. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET megállítani Moszkva világhatalmi törekvéseit. Japán ma Ázsiának elsőszámú gazdasági nagyhatalma. A japán technológiai tudás és a japán szervezőképesség, ha összefog Kína embertömegével, aránylag rövid időn belül alapjaiban megingathatja a Szovjet Unió katonai világhelyzetét. Reméljük, hogy végre Washington is tisztán látja a két ázsiai hatalom politikai és világstratégiai jelentőségét. Amilyen mértékben növekszik Japán és Kína hadereje, olyan mértékben fog csökkenni a Szovjet Uniónak Nyugat-Európára gyakorolt nyomása. TOKIÓ UTÁN Washington Carter tokiói értekezlete Kína és Japán vezetőivel szöges ellentétben állott a velencei találkozó sikertelenségével, bár az ellentétek Amerika és Nyugateurópa külpolitikájában ügyesen el lettek kendőzve Velencében egy állítólagos egység kinyilvánításával. A tokiói megbeszélések viszont olyan sikeresek voltak, hogy Washington és Tokió nagyfokú idegességet árul el a Szovjetunió várható ellenlépése felett. Moszkva ugyanis azzal vádolja ezt a három államot, hogy összeesküdtek ellene, hogy hátbadöfjék. Washington és Tokió ezt a vádat vehemensen cáfolja, de Moszkva szerint ennek a hármas szövetségesnek bármelyik tagja katasztrófát zúdíthat a Szovjetunióra. Japán egy hosszúlejáratú befektetési program kivitelezésében állapodott meg Kínával, mely szerint a JApán tőke egymaga fogja Kína modernizálását pénzelni, mely szükségszerű politikai és katonai együttműködést fog maga után vonni. Ugyanakkor az amerikai fegyveres utat találtak Kínába és ezek mennyisége diszkréten fokozódik. Jelenleg is kínai küldöttsége tartózkodnak Amerikában fegyvereket vásárolni, melyek egy része majd Afganisztánba fog kerülni. Jelenleg még nincs arról szó, hogy Amerika- Kína-Japán hármasszövetség formálisan is megalakuljon, mert mind a három el akar kerülni egy összeütközést Moszkvával, de Carter elégedett lehet, hogy Tokióból olyannal jött vissza, melyet Velencében nem tudott megkapni. Meghalt a szarajevói merénylő Cvetko Popovics, aki 1914 nyarán Princip Gavrillal együtt revolverlövéssel megölte Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst, 84 éves korában Szarajevóban meghalt. A merénylőcsoport hat tagja közül már csak egy van életben. SZOVJET HÁZIVERSENYE LETT AZ OLIMPIÁSZ Moszkva A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jogosult tagjaiból 60 nemzet sportolói nem jelentek meg a nemrég megnyílt moszkvai olimpián. Az első 2 nap, 6 aranyéremből ötöt szovjet sportolók nyertek, mert hiányoztak a számbajöhető versenytársak, így a nagy dirrel-durral behirdetett olimpiának nevezett szovjet propaganda mutatvány a szovjet háziversenyévé süllyedt. Nyugati TV és újságriporterek csak az olimpiával összefüggő sporteseményeket jelenthetik, minden más tilos. Egy francia TV állomás riportereitől elkobozták felszerelésüket, mert azok a Vörös Téren összegyűlt homoszekszuálisok jogaikért tartott tüntetését akarták megörökíteni. KABULI DIÁKLÁNYOK TRAGÉDIÁJA Kabul - Az afgán fővárosban lezajlott áprilisi tüntetések alkalmával több, mint száz iskoláslány esett áldozatul szovjet fegyvereknek. A brutális elnyomás elleni tiltakozásul a diáklányok sztrájkot kezdtek s nem jelentek meg az iskolai órákon. Az afgán csatlóskormány most 400 diáklányt kizárt és 260at letartóztatott, a moszkvai utasításnak híven engedelmeskedve. Az afgán csatlóskormány 2 egymással szembenálló kommunista frakcióból tevődik össze, de az előző kormány hívei gyűlölik az újonnan uralomra került Karmai kormány követőit és napirenden vannak az “eltűnések”. Babrak Karmai Moszkvába akart repülni, hogy a helyzet tisztázásához segítséget kérjen, de utazását Moszkva az utolsó pillanatban lefújta és a repülőtérről visszavitték. Állítólag szovjet háziőrizet alá helyezték. A PÁPA VISSZATÉRT BRAZÍLIÁBÓL II. János Pál pápa visszatért tizenkétnapos brazíliai útjáról. Latin Amerikában történelmileg a Katolikus Egyház a nagybirtokosok szövetségese volt. Az utóbbi években igen nagy változás történt ezen a téren. Egyre több katolikus pap és püspök látja, hogy Brazíliában csak a Katolikus Egyháznak van erkölcsi tekintélye és hatalma a szegények, az elnyomottak emberi jogainak kivívására. Dél-Amerikában ma papok állanak a szociális igazságért folytatott, sokszor véres harcok előterében. A papok között akadnak, akik, látva a kapitalizmus embertelen kinövéseit, a marxista oldalra álltak. A papok túlnyomóan nagy része azonban az erőszak nélküli szociális reformokat sürgeti. Brazília a világ legnagyobb katolikus országa. Gazdasági élete a legutóbbi 15 év alatti óriási mértében fejlődött.Sajnos, a fejlődés gyümölcseit csak kevesen élvezik. Tízmilliók sínylődnek elképzelhetetlen nyomorban. Az ország északkeleti része a világ legszegényebb vidéke. Brazíliában hatalmas, gépesített “szuperfarmok” létesültek. A földjüktől megfosztott törpe- és kisgazdák milliói özönlöttek a nagyvárosokba, ahol a teljes nincstelenség és a nyomor várta őket. Brazília katonai kormánya próbálkozik Szociális reformokkal, de a nagybirtokosokkal szemben mindig csatát veszít. Egyedül a katolikus Egyház, és a katolikus papság követeli egyre hangosabban a szociális reformok, főképpen a földbirtokreform megvalósítását. I.János Pál pápa világosan magáévá tette ezeket a célkitűzéseket, ugyanakkor azonban figyelmeztette a papságot, hogy közvetlenül ne vegyenek részt a politikai pártok és ideológiák harcában. Biztatta a papokat, hogy határozottan hallassák szavukat a lelkiismeret, az emberi szabadságjogok és a szociális kiegyenlítődés érdekében. A pápa figyelmeztette a világ politikai vezéreit, hogy “minden társadalmi rendszernek, ha nem akar a belső romlás útján elpusztulni, meg kell valósítania a szociális igazságot.” Útjának utolsó napján, Manaus városban, a pápa dicsérte az egybegyűlt püspököket az eddig kifejtett munkásságukért, egyben azonban figyelmeztette őket, hogy “ne keveredjenek pártpolitikába és ne hanyagolják el hirdetni az igét.” Különös dolog, hogy a világ egyetlen kormánya sem hangoztatja a lbékét. A kis- és nagyhatalmak csak fegyverkezésről beszélnek. II.János Pál pápa óriási érdeme, hogy a katolikus Egyház erkölcsi tekintélyét felhasználja a béke hirdetésére. Meghallják-e szavát a világi hatalmasok? Avagy Sztálin példáját követve cinikusan továbbra is azt kérdezik: Hány hadosztálya van a pápának? AZ ADÓCSÖKKENTÉS ÖNMAGÁBAN NEM ELÉG Ronald Reagan azonnali lott-és általános adócsökkentési javaslata bombaként hatott a Kongresszusban. A Demokrata Párt hónapok óta dolgozik egy hasonló javaslaton,amelyet a mai napig sem tudtak összeállítani. Reagan javaslata, amelyet Robert I.Dole szenátor terjesztett a Szenátus elé,mozgásba hozta az illetékes szerveket. A demokrata többség vezére, Robert C.Byrd szenátor, a sebtiben összehívott sajtóértekezleten kritizálta Reagan javaslatát. Azt állította, hogy a kidolgozás alatt álló úgynevezett Jones-Conable javaslat nemzetgazdasági szempontból egészségesebb. Ez a javaslat lehetővé tenné az elavult gyári berendezések gyorsabb leírását, ami a modernizálás ütemének meggyorsítását jelentené. A javaslat másik része általános adócsökkentésnek mérvét még nem állapították meg. Byrd szenáto elrendelte, hogy a Jones-Conable javaslatot legkésőbben szeptember 3.-ig terjesszék a Szenátus elé. Annyi bizonyos, hogy Reagan elérte, amit akart. Még ebben az évben megszületik a szövetségi jövedelmi adóra vonatkozó törvény. Számokban kifejezve úgy az egyik, mint a másik adójavaslat kb. 20-25 milliárd dolláros adókiesést jelent. Reagan kijelentette, hogy az általa javasolt 10 %-os adócsökkentés csak az első lépés a 30 %-os csökkentés felé, amelyet három év alatt akar megvalósítani. Az adóleszállítás időszerű és helyes, de csak félmunka. A munka másik fele a kormányzati kiadások csökkentése lenne. Reagan jól tette volna, ha az adóleszállítással egyidejűleg javasolta volna a szövetségi kormány választott és kinevezett tagjainak 10 %-os fizetésleszállítását, ha fizetésük meghaladja az évi 36.000 dollárt. Az első lépést ebben az irányban az Elnöknek és a Kongresszus tagjainak kellene megtenni. Mindenki ellene van a “big government”-nek, de még senki sem mert előállni a magas fizetések és a magas ■ ■■■..........................................................“ amerikai-kanadai , v. Magyar Elet i cAmcrlcaii- Canadiari'AhingariarieLife AMCaiCAS LAKGCST WEEKLV IN THE HUNGÁRIÁN LANGOAGE imh V • | ~ TOftONTO • MONTIKAt. _________________ NCW YORK* CMKAQO » LOS AMOCLOS • OLE VELAMO • OCTROIT • FLOMOA ~~~~ ■ Hinni SGSG North PARIS Ave., CHICAGO, Illinois 60634 * Főszerkesztő és kiadó: ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS 3636 N. Paris Ave. Chicago, 111. 60634 S Telefon: 312/ 625-8774 ■ Second. Class. Postage paid at Chicago,111. Punished: every Saturday ■ Előfizetés egy évre: USA-ban $20,00, félévre $12,00 | KÜLFÖLDRE (KANADÁBA) egy évre $25,00 ■ (canadai dollár) félévre $13,00 ■ E4kondi and Polifohim Office: 3*36 N.Para Ave.. Chiago.il. 60634. IPhone: 625-1774. Malagáig Editorial Puhlaher Louit Hataugyi Adun.s.............................. 2. oldal