Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. szeptember (22. évfolyam, 34-37. szám)

1980-09-06 / 34. szám

1980.szeptember 6. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET Reagan, Bush és a kínaiak Ronald Reagan még nem elnök, de mint kedvező kilátású elnökjelölt úgy érzi, hogy joga van elmondani miképpen fogja kezébe venni az ország ügyeinek intézését, ha megválasztják elnöknek. Külpolitikai téren fontosnak tartja, hogy az Egyesült Államok visszaállítsa diplomáciai kapcsolatait Taiwannal. (Azt nem fejtegette, hogy ez miért fontos) Állásfoglalása belföldön széles körökben meglepetést keltett és éles kritikával találkozott Peking részéről. Reagan másnap visszavonta a “két Kínára” vonatkozó kijelentéseit és azonnal útbaindította a Republikánus Párt alelnök-jelöltjét, George Busht, Pekingbe, hogy simítsa el a “félreértést”. Bush még meg sem érkezett Kínába, amikor Reagan újra hangsúlyozta, hogy híve a “két Kína” politikának és ha megválasztják elnöknek, újból felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Taiwannal. A kiaiak udvariasan fogadták Busht, aki megbízása szerint igyekezett meggyőzni a kínaiakat, hogy Reagan nem gondol két Kínára és nem akarja érvényteleníteni az 1979 januári megállapodást, amelyben az USA elfogadta Peking álláspontját, hogy csak egy Kína van és az a Kínai Népköztársaság, vagyis Vörös Kína. A kínai miniszterelnök, Huang Hao, Bushal több mint egy órán át tárgyalt és a végén ezeket mondta az újságírók előtt: “ Van egy kínai közmondás: “Csak egy hosszzú út után ismered meg egy ló erejét és csak hosszabb idő után ismered meg egy ember igazi érzéseit.” Huang ugyan hangsúlyozta, hogy Peking nem avatkozik bele az US választásokba, de célzott arra, hogy súlyos következményekkel járna, ha egy új kormány megváltoztatná a Carter kormány eddigi kínai politikáját. Hao Deqing, a Kínai Külpolitikai Intézet, elnöke, aki Bush vendéglátója, kijelentette, hogy a tárgyalások termékenyek (productive) voltak “és most már csak az a kérdés, hogy Reagan nézetét képviseli-e Bush.” Reagan nemrégiben Los Angelesben járt. Az újságírók kérdéseire azt fejtegette, hogy a Szovjet Unió elleni védekezéshez, az USA-nak szüksége van úgy a Kínai Népköztársaság, mint Taiwan segítségére. Reméli, hogy úgy a Kínai Népköztársaság, mint Tiwan vezérei be fogják látni, hogy a Szovjet Unió a közös ellenség, aki ellen össze kell fogni. Akárhogyan is nézzük is a dolgot, feltűnő a különbség amely Ronald Reagan itteni nyilatkoztai és George Bush Pekingben elmondott “magyarázatai” között mutatkozik. Az Egyesült Államok szempontjából élzbevágóan fontos az US-kínai jóviszony. Kár volt felszaggatni a régi sebeket. Kínai találkozó: Bush (Reagan alelnöke) Huang Hua kínai külügyminiszterrel tárgyalt 14-től­­ 60 nanje Kínai találkozó: Bush (Reagan alelnöke) kínai külügyminiszterrel tárgyalt LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNY ÜGYE Washingtoni jelentések szerint a Magyarországnak, Romániának és Vörös Kínának kilátásba helyezett legnagyobb vámkedvezmény ügye “jól halad” az US Kongresszus “Igen”-je felé. A Kongresszusi Folytatás az 1. oldalról észrevehetetlen bombázó szolgálatba lépésének idejét kitolja 1990-re. Az észrevehetetlen bombázó felülete olyan anyaggal lesz bevonva, amely szétszórja és részben el is nyeli a radarsugarakat. Ezzel a védőréteggel nemcsak repülőgépeket, de tankokat és egyéb katonai berendezést is a radar számára észrevehetetlenné lehet majd tenni. Az új bombázók bevezetésével a szovjet radarhálózat hatástalanná válik. Sajnos a múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy minden US technikai újítás titka néhány éven belül szovjet kezekbe kerül. Ha időközben nem történik “forradalmi” változás a fegyvergyártás terén (ami bizonyára bekövetkezik), akkor­­az 1990-es években a támadó fegyverek döntő fölénybe fognak kerülni a védekező fegyverekkel szemben. Bizottság befejezte az érdekeltek meghallgatását. Az US vegyiipar elpanaszolta, hogy magyar vállalatok utánozzák az US gyártmányokat és azokat más néven forgalomba hozzák Magyarországon. Egy másik érdekeltség kifogásolta, hogy a magyar autóipar jóval a világpiaci áron alul szállít tengelyeket az USA-ba, ami hozzájárul az US autógyárakat ellátó üzemek gondjaihoz. Az Amerikai Magyar Szövetség rámutatott a Romániában élő magyarok nemzeti és gazdasági elnyomására, ugyanakkor azonban US gazdasági körök a Romániával folytatott gazdasági kapcsolatok szükségességét és előnyeit hangoztatták. Rink­off és Jackson szenátorok kifogásolták a román kivándorlási engedélyek hosszadalmas eljárását, de szerintük ezen a téren az utóbbi években előnyös változás állt be és remélik, hogy 1981- ben 2.600 romániaia zsidó fogja elhagyni Romániát, hogy áttelepüljön Izraelbe, vagy az USA-ba. Az US szenátorok úgy látják, hogy az emberi jogok terén - bár még sok kívánni való van - de Magyarország, Románia őszintén törekszenek a helyzet megjavítására. Vörös Kínával kapcsolatban a szenátorok általában tartózkodtak az állásfoglalástól. 3. oldal. ­ Egyéni és csoportos utazások Európa bármely ^ részébe. ( Rokonok kihozatala - Hivatalos meghívó levelek elintézése - IKEA csomagok küldése. Látogassa meg HAWAII-t, MEXOCO-t, LAS ^ VEGAS-t, avagy az USA bármelyik részét. ^ Hajókirándulások (Cruise) a csodás CARIBBEAN I szigetvilág­ba. CHICAGO-BUDAPEST-CHICAGO S­A­V­S Minden utazási problémáját elintézzük. \ ^ MAGYARUL beszélünk - Írhatnak magyarul is. OCEAN TRAVEL BUREAU | 3061 N. Lincoln Ave. ^ N Chicago, Illinois 60657. 1 O Tel: 312-348-5700 Dr. Szederkényi Péter TULAJDONOS I INGATLAN ÜGYBEN; » s J SCWARZ REALTY INC. N 3061 N. Lincoln Ave £ ' 327-7966 - ' I UJ IRÁNYELV ATOMHÁBORÚRA Washington - Amerika, válasza, egy , Moszkvával való atomháború esetén eddig az volt, hogy az amerikai atomrakéták 200 szovjet várost­­vesznek„,,­majdd a célba megtorlásként egy j váratlanr, sztávjabb"­­atomtámadás bekövetkeztekor. A Carter kormány ezt a stratégiát most gyökerében megváltoztatta, s hbinhi­lt Az amerikai visszaütés ezután nem a­ lakosság ellen, hanem katonai célpontokra fog irányulni. Ennek az elgondolásnak a mélyén az i­■ van, hogy Amerika nem tartja többé el nem­­ gondolhatónak az atomháborút, akár korlátolt, vagy annak teljes és általános változatában, de ennél nagyobb valószínűsége van, hogy a szovjet 2-3 amerikai célpont ellen fog meglepetésszerűen atomrakétákat küldeni figyelmeztetésül, hogy Amerika vagy hajlandó tárgyalni Moszkva feltételei szerint, vagy a támadás teljes egészében ki fog bontakozni. Nem zárható ki az sem, hogy Moszkva először atomfegyverek nélkül támadásba kezd, mert meg, mert meg vannak győződve, hogy haderejük fölényben lesz és, ha ez nem következne be, úgy még mindig áttérhetnek az általános atomháborúra. Amerika mindeddig valószínűtlennek tartotta a fenti lehetőségeket, de újabban Moszkva részéről halálos komolyságot látnak, hogy akármelyik támadási módot is választják ezzel Amerikának most már számolni kell. Washington az új MX atomrakétával óhajtja elérni, hogy Moszkva kétszer is meg fogja előbb gondolni, hogy Amerika ellen rendeljenek el felülvizsgálatot, bármilyen módon is váratlan támadást intézzen. Washingtoni körökben az a vélemény, hogy Magyarország, Románia és Vörös Kína meg fogják kapni a legnagyobb vámkedvezményt. A Carter kormány azt javasolja, hogy a jövőben automatikusan hosszabbítsák meg a kedvezményt és csak különleges esetekben

Next