Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. december (22. évfolyam, 48-50. szám)

1980-12-13 / 48. szám

2. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1980.december 13. NYUGAT-EURÓPA CSÖKKENTI FEGYVERKEZÉSÉT Három évvel ezelőtt az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok megállapodtak, hogy az infláción felül évente 3 százalékkal fogják emelni katonai kiadásaikat. Tekintettel az egyre fokozódó szovjet fegyverkezésre, a Carter kormány nemrégiben elhatározta, hogy a következő öt évben nem három, de öt százalékkal fogja emelni a katonai költségvetést. Ronald Reagan még nagyobb arányú emelést kíván elfogadtatni az US Kongresszussal. A NATO államok, főleg Schmidt német kancellár sürgetésére, két éven keresztül betartották a három százalékos emelést, most azonban, hivatkozva a gazdasági válságra, csökkenteni akarják a honvédelmi kiadásokat. Egyedül Luxemburg ígéri továbbra is a három százalékos emelést. A Nyugat-német kormány 1981-ben három százalék helyett csak 1,75-al akarja emelni a katonai kiadásokat. A többi NATO állam is alul fog maradni a három százalékon. Dánia és Belgium egyáltalában nem szándékoznak emelni a katonai kiadásokat. Dániában a személyenkénti átlagos jövedelem 10.950 dollár, egyike a világ legmagasabb életszínvonalainak. A norvég kormányt súlyos helyzetbe hozná Dánia elhatározása, mert a kiadások csökkentése egy, esetleg két dán hadosztály leszerelését vonná maga után. Ebben az esetben Norvégiának a stratégiailag oly kényes északról csapatokat kellene áthelyezni Dánia északi és Skandinávia déli része közötti tengeri átjárók (Skagerrak és Kattegat) vidékére. Dánia és Hollandia a “nem fejlődés” (no growth) politika mezejére lépett és ezzel indokolja magatartását. Hasonló az eset Hollandiában és részben Belgiumban. Portugália, Törökország és Görögország gazdaságilag annyira gyengén állnak, hogy a katonai kiadások három százalékos emelését csak az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok anyagi támogatásával tudnak elérni. Nagy-Britannia népe súlyos gazdasági válsággal küzd. Margaret Thatcher kormánya mégis ígéri a katonai kiadások három százalékos emelését. Franciaország, amely nem tagja a NATO- nak, de részt vesz Nyugat-Európa védelmében, 1981-ben 18 százalékkal akarja emelni honvédelmi költségvetését. A NATO haderő összesen 2,2 millió katonát tart fegyverben. 1979-ben együttesen 85 milliárd dollárt költöttek katonai kiadásokra. !«■■■■.................................................................... ■ i amerikai-kanadai , vi • J Magyar Élet i 2 cAmcricaii- Canadiari cHungar1ari ^ifc | frtMfflr AMERtCA-S LAHQEST WEEKLY IN THE~HUNOARIAN LANGUAGE m — — ■---- - TORONTO • MONTREAL ___________________ NEW TORA*CHICAGO• LOS ANGELES• CLEVELANO • OCTROTT • FLÓR®A ■ '.NHWNHIHHMMMIIMIMHMIIHMHMWHM.HIMUMNMtmmHIMMM 1 S6S6 North PARIS A ve., CHICAGO. Illinois 60634 ■ Főszerkesztő és kiadó: ADÁM H ALMÁQYI LAJOS 3636 N. Paris Ave. Chicago, 111. 60634 2 Telefon: 312/ 625-8774 ■ Second Claö. Postage paid at Chicago,111. Published: every Saturday ■ Előfizetés egy évre: USA-ban S20.00, félévre $12,00 § KÜLFÖLDRE (KANADÁBA) egy évre $25,00 ■ (canadai dollár) félévre $13,00 ■ Editorul uid Putriit hing Office: 3636 N.Pirii Ave.. Clicigo.'IV. 60634. I Phone: 625-8714. Mranging Editora nd Puhliahcr Louit Halmagyi Adnm, 1 EL SALVADORBAN ROBBANÁSIG FESZÜLT A HELYZET A szélsőséges bal- és jobboldali terroristák között dúló harcoknak ebben az évben eddig több mint 9 ezer áldozata van. Az Egyesült Államok El Salvador kormányát,a katonákból és civilekből álló 5 tagú juntát fegyverekkel támogatja. Washington nem akarja látni, hogy a junta nem jelent középúton járó többséget. Még kisebbséget sem. A középutat képviselő politikusokat a jobboldali terroristák már megölték, vagy kiüldözték az országból. A junta a nagybirtokosok befolyása alatt áll és nem képes megfékezni a szélső­jobboldal kegyetlenkedéseit. A baj gyökere ott van, hogy El Salvador termőföldjeinek 60%-a a lakosság 2%-nak kezében van. A földet művelő nép a legnagyobb nyomorban él. Elégedetlen sorsával és több kenyeret kér. A nagybirtokos osztály ezt a követelést egyszerűen kommunista követelésnek bélyegzi. Ezt teszi a junta is. Ezekben a napokban El Salvador északi részén, Honduras határában a junta hadserege “tisztító hadjáratot” folytat, ami azt jelenti, hogy a vidék falvainak lakóit, férfiakat, asszonyokat, gyermekeket tömegesen öldöklik. Nem csoda ha a katolikus egyház a nép védelmére kelt. Ez év februárban Oscar Arnulfo Romero, San Salvador érseke, levelet intézett Carter elnökhöz, amelyben arra kérte, hogy ne nyújtson fegyveres segítséget a juntának. Egy hónapon belül az érsek merénylet áldozata lett. A Carter kormány 5.7 millió értékű fegyvert szállított a juntának és 1981-re további 5.2 millió dolláros szállítást irányzott elő. Maga az El Salvadori US nagykövet, Mr Robert White, is felemelte szavát az öldöklés ellen. “Ha ez a tömeges gyilkolás nem ér véget, és a bűnösök nem nyerik el méltó büntetésüket, akkor El Salvador gyorsan rohan az anarchia és a polgárháború felé.” - mondta White nagykövet. Fábián Amaya atya, aki Romero érsek meggyilkolása óta az El Salvador-i katolikus egyház szószólója, vasárnapi egyházi beszédeiben ostorozta a kormány hallgatólagos beleegyezésével folytatott népirtást. Ronald Reagan tanácsadói a junta nagyobb arányú támogatását javasolta. Nehéz döntés előtt áll az új kormány. A nép elégedetlenségét fegyverekkel nem lehet elnémítani. A nagybirtokosok pedig hallani sem akarnak földjük egy részének átengedéséről (földreformról), sem pedig arról, hogy megjavítsák a föld dolgozóinak életszínvonalát. Reagan tanácsadói US rendfenntartó csapatok bevetésének lehetőségét mérlegelik. Egy ilyen lépés azonban nemcsak anyagi, de ember­áldozattal is járna. Valószínű, hogy a rendfenntartó US csapatok szemben találnák magukat úgy a bal, mint a jobboldali terroristákkal és talán az US fegyverekkel ellátott junta hadsereggel is. Kérdés, hogy az US népe vállal - e egy ilyen áldozatot. Ettől eltekintve, az US csapatok esetleges megjelenése El Salvadorban szentesítené (legalábbis Moszkva szemében) Afganisztán megszállását. GYÖKERES VÁLTOZÁSOK KÍNÁBAN Peking­­ Nemcsak a “Négyek Bandájának” tagjai ülnek a vádlottak padján a most folyó bűnvádi tárgyalások­ során. Fővádlott nem más, mint Mao és “kulturális forradalma”, valamint mind­azok, akik még hisznek ebben az eszmében. A tárgyalás Kína vezetőjének Deng Xiaopingnek személyes győzelme. Maga a tárgyalás ténye üzenetül szolgál minden kínainak, hogy “Kína a modernizálás útjára lépett, és ezt senki nem tudja visszafordítani.” A maoizmussal való leszámolás csak a kezdet Deng részére. Fő célja a kínai bürokrácia felszámolása, mely évezredek óta szabotált császárokat és elnököket egyaránt. A többi vádlottal együtt a bürokratákra hasonló sors vár. A tárgyalás üzenetül szolgál a külföld felé is.­ A kínai igazságszolgáltatás ezentúl a törvényességet fogja követni, így külföldi üzletemberek és vállalkozók bizalommal jöhetnek Kínába. Deng és munkatársai állítják, hogy külföldiek nyugodtan bízhatnak szavukban, mert Kína barátságos külpolitikát akar folytatni ezentúl. Deng és társai bíznak az új U.S. elnökben és barátságosan közelednek felé, ellenére Reagannek a választás alatt tett kijelentéseire Kína változatlanul hangsúlyozza a Nyugatot és Kínát fenyegető szovjet veszélyt, erősen támogatja a NATO-t és külföldi diplomatáknak nyugati egységet ajánl és odáig megy, hogy híve a rendes Óceáni amerikai flotta felerősítésének. Reagan hasonlóképen Carterhez, híve, a kínaiak felé való közeledésnek és tervbe van véve Reagan látogatása Kínába, de mint Carter ő sem mehet el a végletekig. Reagan nem fogja Kínát keblére ölelni és a Szovjetet ejteni. Közvetlen fegyver eladás Kínának nincs tervbe véve az új elnök alatt. Deng ezt nem is fogja erőltetni, mert fontosabb részére az amerikai gazdasági támogatás, hogy Kína modernizálását véghez tudja vinni mielőbb. HONVÉDELMÜNK VÁLSÁGA . Az US katonákat önkénteseknek nevezzük, pedig a zsoldos kifejezés jobban illik rájuk. Az önkéntes lelkesedésből vállal katonai szolgálatot, a zsoldos anyagi érdekből. Az amerikai katona, amint a hadsereg költségén kitanul egy szakmát, akár mint pilóta, akár mint mechanikus, igyekszik otthagyni a katonai életet és a jobban fizetett civil foglalkozásokban keres helyet magának. Ronald Reagan tanácsadói most azt tervezik, hogy a katonák ne a rangjuk, de a szakképzettségük szerint kapjanak fizetést. Más szóval üzleti alapokra akarják helyezni a honvédelmet. Könnyű ilyesmit tanácsolni, de nehéz megvalósítani. A katonai költségvetés már így is óriási. Ha a Carter kormány által javasolt évi 5 százalékos emelést betartjuk, akkor a következő öt évben az USA népe több mint 1 billió (amerikai trillió) dollárt fog költeni honvédelemre. Reagan tanácsadói a tervezett öt százalékot is túl akarják lépni. Abban a hiedelemben ringatják magukat, hogy a több Folytatás a 3. oldalon

Next