Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1984. május (26. évfolyam, 17-20. szám)

1984-05-05 / 17. szám

1984. május 5. AMERIKAI MAGYAR ÉLET NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE Az amerikai elnök április 26-án kezdődő pekingi látogatását a BOSTON GLOBE úgy látja: a kínai vezetők olyan napirenddel várják Reagan elnököt, amelyen nagy helyet foglalnak el a gazdasági problémák és csak kisebb helyet azok, amelyeket összefoglalóan geopolitikai természetűeknek lehetne nevezni. Az amerikai elnök és kísérete olyan országba érkezik, amely az Egyesült Államoktól az eddiginél nagyobb mérvű beruházásokat és műszaki támogatást vár saját ambiciózus gazdaságfejlesztő tervei számára. Az amerikai elnök semmi esetre sem minősül a Kínai Népköztársaság régi barátjának, de a közeledő amerikai választások miatt Reagannek szüksége van kedvezőbb hírekre a külpolitikai fronton. Teng-Hsziao-Ping és társai, akiket Teng hatalomra juttatott, most abban reménykednek, hogy előzékeny partnerre találnak az amerikai elnökben. Pekingben a legderűlátóbb megfigyelők azt jósolják, hogy Reagan látogatása során esetleg három jelentős új kétoldalú megállapodást ír alá. Ezek tárgya: amerikai atomerőművek eladása, fokozottabb amerikai beruházások előmozdítása és egy adóügyi egyezmény, amely lehetővé tenné amerikai állampolgárok és vállalatok számára, hogy a Kínában fizetett adót levonják az amerikai adóból. Ami az atomerő-technológiát illeti, Kína mind ehhez, mind a hozzávaló felszereléshez már eddig is hozzájutott Franciaország és Nagy-Britannia, illetve Nakaszone miniszterelnök múlt havi látogatását követően Japán segítségével is. Az atomenergia terén azonban az Egyesült Államokat világviszonylatban továbbra is vezető tényezőnek tekintik és nagy amerikai cégek állnak készen arra, hogy elfoglalják helyüket a kínai piacon. Mindeddig azonban Peking nem volt hajlandó teljesíteni azokat az amerikai követeléseket, amelyek az atomerőtelepek nemzetközi ellenőrzésére és nukleáris anyagok továbbadására vonatkoznak harmadik országok számára. A bostoni lap ezek után az amerikai beruházási szerződés kilátásait elemzi megjegyezve, hogy amikor a múlt héten a kínai delegáció elutazott Washingtonból, a két tárgyaló fél álláspontja még igen messze volt egymástól. A Reagan-kormány ugyanis az ilyen esetekben normálisnak számító biztosítékokat kíván arra nézve, hogy az amerikai beruházásokat nem fogják kisajátítani és azt is szabályozni kívánja, milyen eljárással rendezzék a felmerülő vitákat. Washington ezen kívül az amerikai tulajdonban lévő kínai vállalatok számára egyenlő elbánást kíván az ország állami kézben lévő iparvállalataival, amit Kína mindeddig elhárított. Ehhez a BOSTON GLOBE megjegyzi, hogy mégha a szerződés nem is jön létre, az Egyesült Államok már most a külföldi beruházások első számú forrása Kínában. Egy további amerikai újság a WALL STREET JOURNAL szintén részben gazdasági, részben azonban politikai szempontból veszi szemügyre Washington és Peking kapcsolatait. Mindenek előtt szembeállítja mindazt, amit az Egyesült Államok nyújt Kínának, azzal, amit Kína nyújt az Egyesült Államoknak. Tárgyalások folynak fegyverek eladásáról, amelyek tovább fokoznák Kína katonai hatalmát. Az amerikai piacokat megnyitották kínai áruk előtt és olyan arányú kontingensemelést ajánlottak fel, amely­­ négyszerese a szabad piaci rendszerű országok egy részének nyújtott kontingenseknek. Amerikai egyetemeken tízezer kínai diákot képeznek ki, ami azonban a legfontosabb: az Egyesült Államok állandóan csökkenő mértékben támogatja Taiwan erőfeszítéseit függetlensége megőrzése érdekében. A WALL STREET JOURNAL ezzel szemben állítja, hogy Kína vásárolt ugyan némi amerikai termelvényeket,főleg gabonát és azzal is lehetne érvelni,hogy a Szovjetunió­val szemben fennálló feszült viszony olyan szovjet hadtesteket köt le Ázsiában, amelyek egyébként Európában állomásozhatnának. Peking azzal is hozzájárul a stabilitáshoz Ázsiában, hogy elrettenti Vietnamot és Észak- NATO-HADGYAKORLAT AZ NSZK-BAN: brit harckocsizok vegyi háborús egyenruhában ARGHIVKEP: JARUZELSKI FOGADJA 11. JÁNOS PÁLT, KÖZÉPEN GLEMP, A LENGYEL PRIMAS .XII. Pius kiközösítéssel fenyegetett minden katolikust, aki együttműködik a kommunistákkal 3. oldal

Next