Amerikai Magyar Népszava, 1980. január-június (81. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-04 / 1. szám

IRÁNI HELYZETKÉP KHOMEINI HÁBORÚVAL FENYEGETŐZIK TEHERÁN — Khomeini aya- tollah, az iráni iszlám forrada­lom vezetője qomi főhadiszállá­sán az őt felkereső politikusok és újságírók előtt kijelentette, hogy országa gazdasági háborút foly­tat az Egyesült Államokkal, s az sem lehetetlen, hogy ezt a háborút idővel fegyverekkel viv- ják. A megfigyelők szerint ez vá­lasz volt arra, hogy Carter elnök az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét kérte fel Irán-ellenes gazdasá­gi szankciók meghozatalára. — Háborús állapotban va­gyunk, gazdasági háború folyik az Iszlám és az istentagadók között — mondta Khomeini, majd megismételte — Háború­ban vagyunk, politikai és gazda­sági háborúban. Lehetséges, hogy valódi háborúra is sor ke­rül majd. Hat amerikai egyházi sze­mély előtt mondott hosszú beszédében a kapitalizmust, el­sősorban Amerikát birálta a tőle megszokott uszító hangnemben, majd a pápát vette burkolt táma­dás alá. TEHERÁN — Közel két hónapos huzavona után az iráni Forradalmi Tanács vezetői között megegyezés jött létre, s eszerint az amerikai túszokat ta­núként fogják kihallgatni az Egyesült Államok bűneit vizs­gálni hivatott látványos tárgya­láson. A Forradalmi Tanács által kiadott jelentés egy szóval sem említi, hogy a túszokat sze­mély szerint is felelősségre von­ják majd vagy sem. A jelentés arra hivatkozik, hogy céljuk nem a túszok megbüntetése, ha­nem az elűzött sah bűneinek és amerikai kapcsolatainak nyilvá­nosságra hozatala. Ez a kijelentés, valamint az, — Tudja-e a pápa, hogy Carter elnök a gazdasági blokád­jával 35 millió embert akar kié­heztetni? Tudja-e a pápa, aki bennünket bírál, aki minket eli­téi, hogy kik azok akiket mi fogva tartunk? Ha tudja, és en­nek ellenére Ítélkezik felettünk, akkor ez reá nézve nagyon lesújtó. Ugyanakkor az a három egy­házi személy, akinek engedé­lyezték a követségen tett látoga­tást egy magánbeszélgetésen el­mondta, noha nem találkoztak Khomeinivel, benyomásuk, hogy az iszlám vezető elszigete­lődött, s a környezetétől kapott hamis információkból Ítél, való­jában fogalma sincs arról, mi fo­lyik a világban. Elmondták to­vábbá, hogy az általuk rnegis- , mert iráni forradalmárok is téves elképzeléseket dédelget­nek. hiszen sokan közülük arra számítanak, hogy az amerikai nép valamiképpen fellázad elnö­ke ellen, s követeli majd a sah kiadatását. hogy Irán vezetői lényegében véve hozzájárultak egy nemzet­közi vizsgálóbizottság részvéte­léhez, némi haladást jelent az iráni krízis megoldására tett erő­feszítések javára. Ami mégis a további bizonytalanság mellett szól, hogy a Forradalmi Tanács vezetője. Irán jelenlegi korlátlan ura, Khomeini ayatollah nem nyilatkozott a Tanács határoza­táról, s így nem lehet tudni he- Ivesli-e azt vagy sem. Márpedig az ő szava a döntő. Nehezíti egy esetleges megoldás kifejlődését, hogy az amerikai követséget megszállva tartó fegyveres diá­kok nem fogadják el a Forradal­mi Tanács határozatait, a leg­több esetben nem is értenek azokkal egyet. Khomeini az egyetlen ember a vezetők közül, akinek a szavára valamelyest hallgatnak. Hír érkezett arról is, hogy a Forradalmi Tanács azt kérte Khomcinitől, utasítsa a diáko­kat három másik túsz szabadon- boesátására, akiket nem tekin­NEW DELHI - Egy min denki számára váratlan puccs megdöntötte Hafizullah Amin alig több, mint három hónapos uralmát. Az angol BBC-nek a kabuli rádióra hivatkozó állítása szerint Hafizullah Amint kivé­gezték. Alig néhány nappal a puccs előtt újabb és újabb szovjet csa­patok érkeztek az országba, lát­szólag azzal a szándékkal, hogy Amin kormányának helyzetét szilárdítsák meg a lázadó iszlám törzsekkel szemben. A 150 repü­lőgépet alkalmazó szovjet csa­patszállítási manőver néhány nap alatt ötezer főnyi hadsereget juttatott Afganisztánba, ahol immár egy éve 1500 szovjet kato­nai szakértő tartózkodik. Az oroszok által uralomra segített új elnök Babrek Karmel, aki az elmúlt néhány hónapban Prágában élt, s aki az Amin által megbuktatott Taraki kormány miniszterelnök-helyettese volt. Az afgán kommunisták Ta­raki és Amin vezetésével 1978 áprilisában ragadták magukhoz a hatalmat, és egyre szorosabb kapcsolatot építettek ki a Szov­jetunióval. A kommunisták Ta­raki vezette Parcham csoportja WASHINGTON — A Sző vetségi Fellebbviteli Bíróság fe­lülbírálta Joyce Hens Green kör­zeti bíró korábbi döntését, mi­szerint Carternek az iráni diá­kok deportálására hozott hatá­rozata alkotmányellenes. lenek százszázalékos amerikai­nak, lévén mexikói, indián, illet­ve portugál származásúak. A diákok és a Forradalmi Tanács között fennálló ellenté­teket bizonyítja, hogy a Tanács Ghotbzadch külügyminisztert nevezte ki a két hatalmi csopor­tosulás közötti közvetítőnek. és az Amin vezette Khalq cso­port között éles hatalmi harc kezdődött, mely végülis Taraki halálához, és Amin uralomraju- tásához vezetett. Időközben is­meretessé vált, hogy Taraki megegyezett a szovjet vezetőkkel Amin félreállítására. de az gyor­sabbnak bizonyult, s alighogy Taraki a múlt év szeptemberé­ben visszaérkezett Moszkvából átvette a hatalmat. A mostani puccs tehát afféle visszavágás­nak számít, hisz Amin kapcso­latai közel sem voltak olyan jók Moszkvával, mint azt a szovjet vezetők szerették volna. Amin terrorisztikusabb módszerekkel uralkodott, mint kommunista elődje, s így még jobban a rendszer ellen haragí­totta az istentelen kommunizmust elfogadni nem akaró afgán törzse­ket. Hatalmát sem volt képes megszilárdítani, hiszen a kor­mánycsapatok csak a nagyobb városokat tartják ellenőrzés alatt, az ország többi része a lázadó törzsek kezén van. Az új államfőt támogató szovjet csapatok, a hírek szerint most először avatkoztak bele az utcai harcokba. — Egyetlen bíróságnak sincs joga, s nem is tartozik hatáskö­rébe, hogy az elnök külpolitikai határozatait felülbírálja — mondta Roger Robb bíró. Eszerint a papírokkal nem rendelkező iráni diákokat kiuta­síthatják az országból. Néhány sorban... WASHINGTON - Carter elnök 615 billió dollárt irányzott elő a következő költségvetési évre, s ez 15 billió dolláros deficitet je­lent. Az elnök azonban reméli, hogy sikerül majd az állami kia­dásokat 600 billió dollár alá szo­rítani, s igy a deficit is lényege­sen csökken maid. CARACAS — Venezuela, az OPEC-hez tartozó, árai és gaz­dasági politikája miatt mérsé­keltnek tartott olajtermelő or­szág január elsejétől 24 dollárról 26 dollárra emeli az olaj hordón­kénti árát. AUCKLAND, Uj-Zéland - A Déli sark közelében zátonyra futott egy svéd filmkészítő expe­díció hajója. Az utasok között volt Chuck Connor amerikai filmszínész is. A 47 bajbajutott embert egy chilei hajó vette fe­délzetére. WASHINGTON - A Képvi­selőház 328—47 arányban meg­szavazta az uj bevándorlási törvényt, mely évi 50,000 menekültnek teszi lehetővé, hogy az Egyesült Államokba jöjjön. KAIRÓ — Hatvanegyedik születésnapja alkalmából rende­zett ünnepségen Anvar Szadat egyiptomi elnök azt mondta Khomeiniről, hogy Istennek képzeli magát, bűnt követ el az iszlám vallás ellen, sérti az em­beriség becsületét, s lábbal tipor­ja az emberi jogokat. WASHINGTON — A múlt év első kilenc hónapjában 2.6 millió bébi született az Egyesült Államokban, ami az egy évvel korábbi időszakhoz képest nyolcvanötezerrel több újszülöt­tet jelent. Ugyanez alatt az idő alatt a halálozások száma 1.4 millió volt. Jrán vezetői bírósági tárgyalást terveznek AFGANISZTÁN: ÁLLAMPUCCS SZOVJET SEGÍTSÉGGEL Deportálhatok az iráni diákok Ára: 50 cent AMERIKAI _______________________MAGYAR AM ERICAN HUNGÁRIÁN PEOPi. q'J' /y0 • AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARI*^‘> 4GUAGE • * 1 24 OLDAL _____________________________ __________________PUBittMCD EVEBY FIÚD A V 1. SZÁM NEW YORK-NEW JERSEY Péntek, 1980 január 4 81. évfolyam 81st Year

Next

/
Thumbnails
Contents