Amerikai Magyar Világ, 1971. január-június (8. évfolyam, 1-24. szám)
1971-01-03 / 1. szám
Egy arizonai város, ahol életükkel fizetnek a kalandorok a marijüanéért (Folyt, az előző hétről) A tucsoni rendőrtisztek elmondották, hogy a közelmúltban egy férfi érkezett New Yorkból Tucsonba, zsebében nem kevesebb, mint 30 ezer dollárral, célja az volt, 300 kilogramm marijuanát vásároljon. A férfit kirabolták. A rendőrség csak közvetett információ útján értesült a dologról, a károsult — érthető okok miatt sohasem tett feljelentést. Mindeddig, legalább is, a rendőrség tudomása szerint, a legnagyobb értékű ilyen jellegű rablás áldozata egy illinoisi egyetemi tanársegéd volt, akitől 43,500 dollárt raboltak el Tucsonban. Nem mindenki olyan szerencsés azonban, hogy egyszerűen csak kirabolják: az Amerika különböző részeiből Tucsonba érkező marijuanavásárló kalandorok, olykor életükkel fizetnek a marijuana-vásárlási kísérletért. Az első ilyen eset az elmúlt november 3-án történt: a 25 esztendős Chester Frank Fegurskyt ismeretlen tettesek agyonlőtték. Fegursky testében két golyót találtak, egyet a mellében, egyet a hátában, a lövések — amint azt a rendőrségi vizsgálat megállapította, egy 22-es kaliberű fegyverből származtak. Az ügyben a nyomozást Pima megye sheriffje irányította, a tucsoni rendőrség azonban teljes mértékben együttműködött, tekintettel arra, hogy a rendőrség, Fegursky halálával, egyik legértékesebb tanúját veszítette el. A tucsoni rendőrség abban az időben számos marijuana és heroin-eladási ügyben nyomozott és az ügyek egyik koronatanúja Fegursky volt. Néhányan a gyanúsítottak közül tudták, hogy Fegursky a rendőrség informátora, tekintettel arra, hogy az előzetes bírósági meghallgatások után a sajtó nyilvánosságra hozta Fegursky nevét. Amit azonban a gyanúsítottak nem tudtak, az az volt, hogy a rendőrség a gyilkosság után is képes volt felhasználni Fegursky információit, tekintetel arra, hogy az informátor vallomását hangszalagra vették és megőrizték. A tucsoni rendőrség szerint Fegursky meggyilkolásán kívül, még legalább 3 olyan gyilkosság történt Tucsonban, amelyek mindegyike kábítószer-vásárlással volt kapcsolatos. íme, az első két történet: Egyik éjszaka egy több sebből vérző fiatal férfi botorkált be Pima megye sheriffjének hivatalába. A fiatal férfi, a 21 éves David K. Anderson, new yorki egyetemi hallgató volt, akinek elbeszéléséből a következő fantasztikus történet derült ki: Anderson, egyik egyetemi osztálytársával, valamint egy másik fiatal férfivel együtt, Arizonába utazott potyautasként. Phoenixben két fiatal fiú vette fel őket autójába. A fiúk nem mondottak egyebet önmagunk felől, minthogy keresztnevük Steve és Derrell. Útjuk közben Steve és Derrell, minden ok és indokolás nélkül, rátámadtak vendégeikre. Mindkét fiú lövöldözni kezdett s mindhárom vendégüket eltalálták. Steve és Derrell azt hitték, hogy mindhárom vendégük halott, az autót megállították és mindhárom férfit kilökték, majd tovább hajtottak. A sheriff megbízottai, Anderson elbeszélése alapján, végigkutatták az országút kérdéses részletét és Anderson két társának holttestét megtalálták a jelzett helyen. Anderson egyetemi évfolyamtársánál, Bill Taitnél — meglepő módon — 10 dolláros bankjegyekben, a sheriff megbízottai 15,200 dollárt találtak. Meglepő volt, hogy miért hord magánál egy diák enynyi pénzt, aki kénytelen potyautasként utazni Arizonában ? A sheriff megbízottai a kórházban elkezdték faggatni Andersont a barátjánál talált 5,200 dollárra vonatkozóan. Anderson kijelentette: fogalma sem volt arról, hogy Bill ennyi pénzt hord magánál. Napoyik tartott, amíg a sheriff megbizottainak unszolására Anderson hajlandó volt őszinte lenni. Anderson története nem volt meglepő: Anderson és Tait, mint annyian mások, elhatározta, hogy Mexicoba megy és ott 8000 dollárért marijuanat vásárol és a marijuanat Amerikába csempészi. A Mexicoban 8000 dollárért vásárolt marijuana értéke az amerikai feketepiacon legalább 60 ezer dollár lett volna. Az ezután következő történet valójában lényegtelen: bonyolult manőverek sorozata következett a pénz összeszedésére. Amikor Anderson és Tait összeszedte a 8000 dollárt, nem Mexicoba, hanem Arizonába utaztak, ahol a történet harmadik szereplőjével találkoztak, aki ugyancsak marijuana-vásárlás céljából tartózkodott Tucsonban. Ismerőseik Tucsonból Phoenixbe küldték őket egy megadott címre, ahol Steve Lee Lewis és Derrell Lynn Doyal lakott, ők voltak azok, akik — állítólag — képesek voltak marijuanát szerezni. Steve, Derrell és a három vevő beszállt Steve autójába és elindultak. Előzőleg Tait, Steve és Derrell kívánságára, megmutatta a nála levő, több mint 8000 dollárt. Kétségtelen, hogy Steve és Derrell már előzőleg elhatározta: a marijuana-itt halálos lesz. Az vét tehát a kocsiban végrehajtott lövöldözés valódi oka. Tény az, hogy miután Steve és Derrell agyonlőtték a marijuana-vásárlókat (illetőleg, abban a hiszemben voltak, hogy Andersonnal is végeztek), elvettek Taittől 3000 dollárt. Valószínű, hogy izgalmukban sem Steve, sem Derrell nem kutatta át a hullát megfelelően és ezért találták meg a sheriff megbízottai Taitnél az 5,200 dollárt. Stevet és Derrellt nemsokára letartóztatták és ügyükben rövidesen tárgyalásra kerül a sor. A fenti eset — Pima megye sheriffje szerint — csupán egyike annak a számos marijuana-rablásnak és marijuana-gyilkosságnak, mely Tucsonban történik. A marijuanáért gyakran drága árat fizetnek a kalandorok: életüket. (Vége) Kürthy Miklós: * KRÓNIKA Visszatekintve az elmúlt évre, meg kell állapítanom, hogy nem volt könnyű. A legnehezebb nem azoknak a dolgoknak az elviselése volt, amelyek történtek velem, hanem azok, amelyek nem történtek. Nem volt elviselni, hogy amikor átnéztem Kürthy Miklós azoknak a listáját, akik az elmúlt évben milliomosok lettek, kiderült, hogy ismét nem vagyok rajta a listán. Egyre többen lesznek milliomosok és nem volt könnyű elviselni, hogy én még mindig nem kerültem közéjük. Barbara Hutton, a dúsgazdag amerikai örökösnő, ismét férj után néz és még mindig nem ismerem őt. Nem volt könnyű elviselni azt a tudatot, hogy a jelek szerint ezúttal sem én leszek Barbara férje. Nem volt könnyű elviselni a tudatot, hogy ismét másvalaki fog elválni Barbarától egymillió dollárért. Kiosztották a Nobel-díjakat. Nem volt könnyű elviselni, hogy ismét nem kaptam Nobel-díjat. Nem vagyok válogatós, akármelyik Nobeldíjjal beérném. Akármilyen Nobel-díj, csak Nobel-dij legyen, egy nem egészen kicsi, egy icikepici Nobel-dij. Nem voltam rajta a Nobel-dijasok listáján és ezt nem volt könynyű elviselni. Nem volt könnyű elviselni, hogy még mindig nem találták fel a fiatalság szérumát és ennek következtében ismét egy évvel öregebb lettem. Nem volt könnyű elviselni, hogy nem találkoztam azzal a bolond fiatalemberrel, aki pénzt osztogatott. Nem volt könnyű elviselni, hogy ismét szaporodtak körülöttem és bennem a negatívumok és ismét egy lépéssel közelebb kerültem a nemléthez. Nem volt könnyű elviselni, hogy sokkal több dolog dolog nem sikerült, mint amennyi sikerült. Nem volt könnyű elviselni, hogy a legszebb nők ismét mással csalták meg a férjüket és nem velem. Mindezt, nem volt könnyű elviselni. Egyébként . . . milyen volt az óesztendő az önök számára ? Mary Anne Dory, a chicagói egyetem egyik tanulója, aki a helybeli választások idejére 21 éves lesz, bejelentette a jelöltségét az egyik városatyai (azaz az ő esetében városanyai) állásra Chicago 49-ik körzetében. Az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy “mindent megmozdítok, hogy elnyerjem ezt az állást.” A híres bűnügyek AMERIKAI MAGYAR VILÁG 3. oldal " “A férfinek nincs szüksége házassági gyűrűre ... az emberek felismerik, hogy házasember az aggódó arckifejezéséről . . .”