Amerikai Magyar Világ, 1974. október (11. évfolyam, 40-43. szám)

1974-10-06 / 40. szám

2. oldal amerikai % gmm­m VILÁG 0 Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday Published by — Kiadó Associated Hungarian Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y, 10028 Telefon: 737-9370 vagy 737-9371 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPnON RATES: Egy évre -- $15.00 One Year.............................$15.00 Fél évre . $8.00 Half Year...................$8.00 Külföldre, egy evre -------$20.00 Foreign Countries. One Year $20. Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság (megjelenik minden pénteken! együttes előfizetési ára 1 évre 25 dollár, félévre 13 dollár. ____________ Kínával kapcsolatban pon­tatlanok az értesüléseink, de egyes szakemberek véleménye szerint itt is alacsonyabb lesz a termésátlag az előző évinél, mivel az esős idő akadályozta a vetést, jóllehet a rizstermés jónak ígérkezik. Kína ennek ellenére bevitelre szorul. Kanadában mintegy egy millió tonna búzával kevesebbre szá­mítanak, mint amennyi az előző évben volt, így hát a világ éhező országai ismételten csak az Egyesült Államok felé fordulnak segítségért. De a mi országunk is zavarban van ebben az évben. A szárazság következtében csap­pant a termés és 24 millió tonnával kevesebb búzát takarí­tunk be most, mint a múlt esztendőben. ÉHEZIK A VILÁG, DE AZ U. S. NEM SOKAT SEGÍTHET WASHINGTON­­ A világ ga­bonatermése ebben az évben több mint 25 millió tonnával alatta van a múlt évi termésnek, ami azt jelenti, hogy 100 millió emberrel kevesebbnek jut élel­miszer. Pedig ugyanakkor a világ népessége 65 millióval sza­porodott. Az Egyesült Államok ebben az évben mintegy 208 millió tonna gabonaneműt termel, amiből előreláthatólag 50 milliót ex­portál. Ez azonban nagyon kevés ahhoz, hogy a világ különböző országaiban élő, 400 millió rosszul táplált és éhínséggel küzdő embert ellássa. A világ összes élelmiszerter­melő országai együttvéve 941,9 millió tonna gabonát termelnek az 1974-75-ös gazdasági évben, ami 27 millió tonnával kevesebb, mint amit a föld népei elfogyasz­tottak az 1974. június 30-án zá­rult esztendőben. Ha ehhez a rizstermést is hozzáadjuk, akkor az összes termelés eléri az 1,249.8 millió tonnát, ami azonban jóval alatta van az előző évi 1.276.4 millió tonnás termésnek. A legrosszabb a helyzet Indiá­ban, ahol a monszun-esőzések egyenlőtlen eloszlása következté­ben súlyos esőzések voltak a keleti területeken, míg a belső részeken semmi nem esett. A Mezőgazdasági Minisztérium közlése szerint ebben az évben 2,5 millió tonnával alacsonyabb a gabonatermés, mint a múlt évben volt. Ugyanakkor a rizs­termés is 2 millió tonnával kevesebbet szolgáltat a múlt évi­nél. Bangladesh­ben a probléma szintén vészes kilátásokkal ke­csegtet. Itt is kimondhatatlan veszteség érte a rizstermést és egyéb gabonaféléket. Ezenkívül a föld éhségtől fenyegetett és éhínségtől sújtott területei közé tartozik az Afrikai Lahel-vidék, valamint a kelet­afrikai szárazság övezet. Ezek az éhező országok könyörögve néz­nek a világ nagyobb élelmiszer­­termelő országai felé. Hogy a Szovjetunió ad-e egyáltalán valami segítséget, az még nem világos. Az európai területeken elért jó termésered­ményeket felemészti a nyugat­szibériai övezetekben tapasztalt szárazság. Együttvéve, az össz­termés 205 millió tonna lesz az előző évi 220 millió tonnával szemben. Ezzel egyidejűleg Kelet- Eu­rópában a terméseredmények 5 százalékkal alatta vannak a múlt évinek. Ezeken a területeken bevitelre­­van szükség. Nyugat- Európában 4 millió tonnával több a gabonatermés, mint az előző évben volt. A Fehér Ház dokumentumai WASHINGTON — A Szená­tus egyik bizottsága egyhangúlag támogatta azt a törvényjavasla­tot, amelynek alapján Richard M. Nixon volt elnök nem tart­hatja magánál a Fehér Ház hangfelvételeit és iratait. Való­színűnek látszik, hogy a törvény­­javaslatot mind a Képviselőház, mind a­ Szenátus megszavazza. E törvényjavaslat által meg akar­ják előzni azt, hogy Nixon esetleg megsemmisítse a reá nézve kompromittáló dokumen­tumokat, vagy hogy magával vigye Californiába. Az albizott­ság másik javaslata az, hogy a Ford által Nixon részére kért 850.000 dolláros ,,átállási” költ­séget 398.000 dollárban állapít­sák meg. A bizottság elutasított egy kérelmet, amely szerint 110.000 dollárt a dokumentu­mokat megőrző páncélterem fel­állítására akartak fordítani. AMERIKAI MAGYAR VILÁG A FORD-SZOVJET MÉZESHETEKNEK" VÉGE MOSZKVA - Ford elnök új adminisztrációjával való kezdeti jó hangulat után a szovjet sajtó nagy amerika-ellenes propagan­­dába kezdett. Ez az Egyesült Államok moszkvai nagykövet­ségi tagjai szerint a legerősebb ebben az évben vagy talán az elmúlt években is. Ennek egyik bizonyítéka, hogy politikai ka­rikatúrák jelennek meg szovjet újságokban, amint ez a hideghá­ború éveiben is történt. A szovjet karikatúrákat, különösen amelyek a párt köz­ponti bizottságának lapjában jelennek meg, mindig úgy tekintették, mint az uralkodó propagandairány hőmérőjét. Sok hónap múlt el azóta, hogy a Pravda amerikaellenes karika­túrákat jelentett meg rendszere­sen, bár véletlenszerűen eddig is volt egy-kettő a lapban. A jelenlegi propagandahullám azt érzékelteti, hogy a Kreml már nem érzi szükségét annak, hogy elkerülje a Ford elleni támadásokat. Arra azonban nincsen semmi bizonyíték, hogy a Kremlnek a hetente iránti ér­deklődése vagy a Fehér Házzal való tárgyalási kapcsolata meg­szakadt volna. Nemrégen jelen­tették ki kölcsönösen szovjet és amerikai delegátusok, hogy a turizmus területén újabb fejlő­désre lehet számítani. A karikatúrákon kívül a szovjet újságok olvasói az amerikai krónikus alkoholizmusról, a bűnözés elszaporodásáról, a kábítószerélvezet tömeges mére­teiről kapnak időközönként tá­jékoztatást. Ilyen cikkek u­­gyan nem rendszeresen jelennek meg, de ezek terjedelme és elő­bukkanása mindig híven érzé­kelteti, hogy a Kreml urai milyen fontosságot tulajdonítanak a Washingtonnal való kapcsolatok ápolásának. EGÉSZSÉGRE VESZÉLYES ÉLELMISZEREKET ÁRULNAK WASHINGTON — Az Ameri­can Enterprise Institute for Public Policy Research és a Hoover Institution tanulmányt készített, amely szerint néhány éven belül sok élelmiszercikket — amit ma még nyugodtan fogyasztunk — az egészségre ár­talmasnak kell ítélni, mert rákkeltő hatásuk van. A törvény már most is kimondja, hogy bármilyen élelmiszert, amiben rákkeltő anyagot találnak a leg­csekélyebb mértékben is, ki kell vonni a forgalomból. Ennek az irányzatnak a jövő kihatásai óri­ási mérvűek lesznek. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a szövetségi kormánynak hamarosan sürgős döntéseket kell hoznia egy egész sor élelmi­szerrel kapcsolatban. Például az Egyesült Államok Mezőgazda­­sági Minisztériuma által összehí­vott tudóscsoport már most azt javasolta, hogy korlátozni, sőt bizonyos esetekben meg kell tiltani a nitrátok és nitritek al­kalmazását. Ezeket a szereket jelenleg széles körben használják a színesítésre és a húsmérgezés toxinjának a hatástalanítására a szalonna, virsli, kolbász, sonka és a bologna esetében. Jóllehet a bizottság javaslatai alapján még legalább egy évig nem történik lényeges korlátozás ebben a tekintetben, de várható, hogy majd ennek nyomán lényegesen emelkednek a fo­gyasztói árak. A hústartósító vállalatoknak ugyanis egy új és költségesebb módszert kell al­kalmazniuk a konzerválásra, színesítésre és ízesítésre. Például amikor a mesterséges édesítőszereket rákkeltő hatásuk kimutatása után betiltották, az ilyen ételféleségek ára fölemel­kedett. Aztán amikor a tehenek hizlalásának serkentésére al­kalmazott oltásról kiderült, hogy rákkeltő hatása van, a marhahús árak ugrásszerűen fölmentek, így arra lehet majd számítani a jövőben is, hogy a ,,veszélyes” élelmiszerek területén drágulás következik be, mihelyt valami­lyen járulékos anyagot korlátoz­nak vagy teljesen betiltanak. Halálos volt a képzelt betegség JACKSONVILLE. Fia.­­ Csaknem egy évvel azután, hogy a haditengerészet orvosai kép­­zeltbeli betegnek jelentették ki Timothy Nunley-t, a tengerész rákbetegsében meghalt. Nunley anyja elmondta, hogy fia igen súlyos órákat élt át betegségének végső stádiumában, de soha nem érzett keserűséget a haditenge­részettel szemben, jóllehet há­rom haditengerészeti bázison is visszautasították igényét a ki­vizsgálásra. Az anya azonban és a többi családtag haragszik a bürokratikus eljárásra, és most 6,5 millió dollár kártérítést kö­vetelnek a kormánytól fiuk orvosi vizsgálatának elhanyago­lása miatt, aki minduntalan egészségi állapotának megvizs­gálását kérte. INNEN-ONNAN NEW YORK — Andrej Gromyko szovjet külügyminisz­ter éltette az ENSZ általános közgyűlése előtt tartott beszédé­ben az amerikai-szovjet kapcso­latokat és kitért arra, hogy a ,,hetente” eredményekkel járt. Kijelentése tükrözi a Kreml azon aggodalmát, hogy Ford elnöksé­ge alatt hidegülés fog beállni a két ország viszonyában. - o -WASHINGTON — J. William Fulbright, demokrata szenátor, a szenátus külügyi bizottságá­nak az elnöke nem fogadta el Ford elnöktől az angliai nagykö­veti kinevezést. Fulbright beszélt Henry Kissinger külügyminisz­terrel is és személyes okokra hi­vatkozva utasította vissza az ajánlatot. - o -WASHINGTON - A képvi­selőház nem vette figyelembe Henry Kissinger külügyminiszter és saját vezetői kérését hanem 307: 90 arányban a Törökor­szágnak nyújtott katonai segít­ség felfüggesztése mellett sza­vazott mindaddig, amíg nem történik jelentős előrehaladás” a ciprusi kérdés rendezésében. - o -LONG BEACH, Calif. — Art­­hur M. Schlesinger Jr., neves amerikai történész szerint Ford elnöknek el kellene bocsátania Henry Kissinger külügyminisz­tert és minden kabinett-tagot, a­­kit még Nixon nevezett ki. Schle­singer legutóbb a California State University-n tartott beszé­dében azt mondta, hogy Kissin­ger türelmesebb elle­nségeink­­kel, mint barátainkkal.

Next