Amerikai Magyar Világ, 1975. április (12. évfolyam, 14-17. szám)

1975-04-06 / 14. szám

S. oldal AMERIKAI MAGYAR VILÁG VILÁG®­ ­ AMERICAN HUNOARIAN WORLD AM0*lCUt M.HAWI m~TM€ HUWOAAIAR LAUOUAOt WiARCW NOWOÁrIAN WKKtT Hl AMtRICA • AMfRHCA UOWAOTOM MAttVAB MjTILARJA Megjelenik minden vasárnap Published eveiy Sunday Published by — Kiadó Associated Hungarian Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y. 19998 _______Telefon: 737-9370 vagy 737-9371_______________ ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre .......................... $15.00 One Year........................... $15.00 Fel évre ..............................$8.00 Hali Year ......................— $8.00 Külföldre, egy évre . . . — $20.00 Foreign Countries, One Year $20. Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság (megjelenik maiden pénteken)­ együttes előfizetési ára 1 évre 25 dollár. Washingtoni levél írja: SPECTATOR Nem sokkal azután,­ hogy 1963 novemberében Lyndon B. Johnson az Egyesült Álla­mok elnökévé lett, tanácsadói meggyőzték arról, hogy az or­szág tekintélye azért, csorbult meg a világ előtt, mert az U.S. nem nyújtott elég támo­gatást Dél-Vietnamnak. Azt mondták az elnöknek, hogy mindenki megkérdőjelezi az Egyesült Államok eltökélt­ségét a népek megsegítésére, hogy védelmezhessék magu­kat a kommunizmus ellen. Az elnököt tehát úgy ta­nácsolták, hogy az Egyesült Államok emelje föl katonai segélyét. Amikor kitűnt, hogy a pótsegély nem elég, akkor az elnököt arról győzték meg, hogy csak az U.S. katonai ta­nácsadóinak jelenléte retten­ti el az ellenséget. Ekkor oda­mentek a katonai tanácsadók, azonban Észak-Vietnam to­vábbfolytatta erőszakos cse­lekményeit az ország ellen. Amikor Dél-Vietnamban a katonai helyzet megromlott akkor azt beszélték be az el­nöknek, hogy Délkelet-Ázsiá­­nak minden országában elvesz az Egyesült Államok iránti bizalom, ha katonai támoga­tás nem érkezik Vietnamba. Ezután következett a városok és falvak bombázása. Amikor már több mint 50,000 ember elpusztult és amikor erre a kis országra már több bombát szórtak le, mint egész Euró­pára a második világháború idején, akkor döbbentünk rá, hogy legjobb lesz eltávozni Dél-Vietnamból, bármilyen legyen is ennek a következ­ménye. Kitűnt, hogy a világ előtti tekintélyünk éppen azért rám hitt le, mert a már elkövetett hibát egy még nagyobb hibá­val akartuk eltakarni, és cse­lekményeinknek nem volt meg az erkölcsi alapja. Ezek­­után már arra lehetne gon­dolni, hogy okultunk Viet­namból. Azonban nem ez tör­ténik akkor, amikor újból ka­tonai pótsegélyt küldünk Kambodzsának. Amikor Ford elnök továb­bi pótsegélyeket kér, vajon gondol-e arra, hogy hol lesz ennek a határa? Ha a hadi­anyag és a bomba nem elég, akkor talán majd megint kül­dünk katonákat? És mennyit? ötvenezret? Százezret? öt­százezret? Ford elnök való­színűleg nem akarja tudomá­sul venni, hogy az amerikaiak emlékezetében még élesen ott ál a sok keserű vietnami ta­pasztalat. Természetesen igaz, hogy a világ feszülten várakozik, vajon Amerika hogyan fog­lal állást a kambodzsai ügy­ben. De ez már olyan várako­zás, hogy vajon Amerika vég­leg megtanulta-e a leckéjét a vietnami háború idejéből vagy pedig egy újabb halál­­táncba kezd, ami által ameri­kaiak százezrei vesztik éle­tüket, kimerülnek a nyers­anyagforrások, temérdek szenvedés keletkezik a vilá­gon, a gazdasági élet tovább romlik, az infláció rakétasze­rűen emelkedik, és közben a kommunisták új hősöket ne­velnek ki a túlerő megszégye­nítése által. Vietnam és Kam­bodzsa ezt az apokaliptikus jövőt festi elénk. Itt az ideje, hogy okuljunk. Morton az új Kereskedelemügyi Miniszter WASHINGTON — Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy Ro- Magyarországon az energiakrízis pob­lé­mákat okoz — A New York Times tudósítása — BUDAPEST — A magyar kommunisták megkezdték Il­ik pártkongresszusukat. Ez alkalommal rövidebb és hosz­szabb időre szólóan körvona­lazni akarják a gazdasági élet céljait, amelyeket újonnan támadt problémák veszélyez­tetnek. Kádár János párt­veze­tő szerint a problémákat az energiaárak és nyersanyag­­árak felemelkedése okozza, ami Magyarországnak tekin­télyes veszteséget jelent. Amikor Kádár János be­szélt, odafordult az emelvény­felé és “őszinte köszönetét” fejezte ki a szovjet pártve­zér, Leonid I. Brezhnev iránt, mivel “megértést és segítő­­készséget” tanúsít a magyar­országi energiautánpótlás és nyersanyagok problémáinak megoldásában. Brezhnev — aki a tiszteletbeli vendégek helyét foglalta el a Kong­resszuson — vonattal érke­zett meg Moszkvából. Ez al­kalommal jelent meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy hét hétig teljesen elzárkózot­­tan élt. Jól nézett ki, bár ki­csit fáradt volt és bizonyos mértékben kimerült az utazás fáradalmaitól. Brezhneven kívül jelen vannak a következő államfér­fiak is: Todor Zhivkov Bul­gáriából, Gustav Hasak Cseh­szlovákiából, Edward Gierek­­Lengyelországból és Erich Honnecker Kelet-Németor­­szágból. Romániát és Jugosz­láviát alacsonyabb szintű kül­döttség képviseli. Brezhnev köszöntésén kívül a leghosz­szabban tartó tapsot Carlos Aloim Inglez, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja kapta. A Kongresszuson 843 dele­gátus vesz részt, akik az or­szág 754.000 tagot számláló Kommunista Pártját képvise­lik. Ez alkalommal meg akar­ják határozni a következő 15- 20 évre szóló pártprogramot és áttekintik a következő, 1976—80-ra szóló, ötéves ter­vet. Kádár János mértéklete­sen és nyugodt hangon mond­ta el beszédét a Kongresszus előtt, és nem használt éles szavakat. Kijelentette, hogy Magyarország nem tesz kü­lönbséget Kelet és Nyugat között a kereskedelmi egyez­mények terén, de hozzátette a következőket: “elvetjük például azt a kereskedelmi törvényt, amit a múlt év vé­gén léptetett életbe az Egye­­sült Államok Kongresszusa és ellene vagyunk a Közös­ pi­ac néhány intézkedésének is.” Kádár János, a Kongresz­­szus előtt felolvasott 85 olda­las jelentésében bejelentette hogy a Párt Központi Bizott­sága úgy érzi, “hogy a külső nehézségek ellenére is hason­ló fejlődést ér el gazdasági lé­tünk, mint az előző években, és az életszínvonal tovább emelkedik.”­ják végre a törvényeket. Charles A. Vanik, cleve­landi demokrata kongresz­­szusi tag, aki a most létre­hozott House Ways and Means Oversight Subcom­­mittee vezetője, kijelentette, hogy két héten belül vizsgá­latot kezd a visszaélésekkel kapcsolatban. Vanik már itt James B. Caldwellnek, a So­­cial Security Administration főnökének, és egy egész sor kérdést intézett hozzá, hogy a Medicare és Medicaid prog­ramok fölött hogyan gyako­rolják az ellenőrzést. Vanik többek között ezeket írta: “Nem annyira a visszaélések okoznak meglepetést, hanem inkább az a tény, hogy mi­lyen könnyű ezeket elkövetni és megcsalni a Medicaid- Medicare szabályait.” A 3 BILLIÓS MEDICARE-BOTRÁNY VIZSGÁLATA WASHIN­GTON— A Kong­resszus kulcstagjai —látva a Medicare és Medicaid prog­ramban elkövetett csalásokat — azt sürgetik, hogy a há­rom billiós csalási botrányt veri C. B. Mortont, a belföldi ügyek miniszterét nevezi ki a Kereskedelemügyi Miniszté­rium élére. Morton helyére ugyanakkor Stanley K. Ha­thaway volt wyomingi kor­mányzót állítják be. Ron Nelsen fehér házi saj­tótitkár közölte, hogy Ford elnök a következővel bízta meg Mortont: “mozgósítsa az amerikai ipari és üzleti szer­vezeteket, hogy fejlesszék nyersanyag-forrásaikat és rendezkedjenek be energiata­karékosságra, mert az ország csak így tud megbirkózni azokkal az energiaügyi prob­lémákkal, amelyekkel a követ­­kező években találkoznia kell.” maga a Kongresszus­­vizsgál­ja felül. A Kongresszust első­sorban azok a­ cikkek hoz­ták izgalomba, amelyek az öregek és szegények támoga­tására biztosított programok­kal szembeni visszaélésekről szóltak. Mind kongresszusi szakértők, mind a Ford-admi­­nisztráció vezetői úgy becsü­lik, hogy a két program éven­te körülbelül 1,5 billió dollá­ros veszteséget szenved a kü­lönféle üzelmek miatt. Ez a veszteség tíz száza­lékát képezni a programra fordított évi 30­­billió dollár­nak. A szakértők arra figyel­meztetnek, hogy a csalások tovább szaporodnak, és 1976- ra a veszteségek elérik a 4 billió dolláros összeget is. A visszaéléseket leleplező cikk­sorozatban arról is szó van, hogy a szövetségi és állami ügynökségek keveset tesznek a visszaélések megakadályo­zása érdekében, és nem hajt. ÖREGSZIK AMERIKA NEW YORK — A Standard and Poor’s Inc. közlése sze­rint Amerika népe elöregedik, mivel a kisgyermekek aránya 1985-re a jelenlegi 10.5 szá­zalékról 8.5 százalékra csök­ken, a 65 éven felülieké pedig a 9.4 százalékról 11.4 száza­lékra emelkedik. Az idősebb gyermekek és teenagerek ará­nya 25,6 százalékról 19,1 szá­zalékra zuhan. A jelentés szerint ez a né­pességi korváltozás súlyos problémákat vet majd fel a bébiételek, játékok készítésé­ben és az iskolák foglalkozta­tási területein. Jön a méter rendszer WASHINGTON • A Ke­reskedelemügyi Minisztérium benyújtotta a Kongresszus­nak azt a javaslatot, hogy az Egyesült Államok tegye meg az előkészületeket a metrikus rendszerre való áttérésre. A javaslat értelmében egy kor­mánybizottságot állítanának fel, amely az elnöknek nyúj­taná be a metrikus rendszer­rel kapcsolatos elgondoláso­kat. FISCHER NEM VÉDI BAJNOKI CÍMÉT BERGEN AAN ZEE, Hol­­landia — A Nemzetközi Sakk­­szövetség vezető tisztségvi­selője közölte, hogy Bobby Fischer sakkvilágbajnok nem kívánja megvédelmezni baj­noki címé­t a szovjet Anatoly Karpovval szemben. Fischer azzal indokolta dön­tését hogy nem fogadták el a párosmérkőzésekre vonatkozó, szabályok megvál­tozt­atásá­t, amit alapvetőnek tekintett.

Next