Amerikai Magyar Világ, 1975. május (12. évfolyam, 18-21. szám)

1975-05-04 / 18. szám

4. oldal Forduljon utazása ügyében a legjobban megszervezett magyar utazási irodához a ^ | Carpathia T­ravel Agency, Inc. | 1 1543 Second Avenue, New York, N.Y. 10028. P.O. Box 332. Gracie Station N Telefon. 535-3612, 879-8003, 737-2666. Area code: 212. Bécsben irodánk cime: Opernring 1. St. R. 502. Telefon: 57-24-14.I Shuttle Service Ingajáratunk keretében csoportjaink 15 éve közlekednek megszakítás nélkül , télen és nyáron New York-Luxemburg-Bécs-Budapest között. Ez a legnagobb szerv­es kapcsolat­­ a külföldi magyarság és az óhaza között. Ezen idő alatt nem fordult elő, hogy egy csoport in­­­dulása elmaradt vagy megváltozott volna. A SHUTTLE SERVICE INGAJÁRAT ■I keretében a következő csoportok indulnak egy időben New Yorkból és Budapestről ugyanazon­­ a napon Május 13. Augusztus 12. – Május 27. Augusztus 26. Június 10. Szeptember 2. Június 24. Szeptember 16.I Julius 1. Szeptember 23. Julius 8. Október 7. Julius 15. November 4.I Julius 29. December 21. New York-Budapest május, szeptember, október $360. ■ június, julius, augusztus $450. nI Budapest-New York május, június $473.* I * Ez az ár függ a $ és a Ft viszonyától. A shuttle csoport rendszert a megbízhatóság jellemzi, itt nem kell egy szerződést aláírni. Min- II­den charter utazásnál kivétel nélkül egy hosszú szerződést iratnak alá. Itt nincs kitéve az utas ■ annak, hogy a gép nem telik meg és azért lényegesen magasabb árat kell fizetni, mint amire mm számítottak. Csoportjaink 12 esztendeje közlekednek New York és az óhaza között és cca. ■ 15,000 utas használta a shuttle service csoport rendszert. Melyik újdonsült charter-társaság ■ tudja ezt magáról elmondani? A New Yorkból indult csoportok Luxemburgba érkeznek a Budapestről indult csoportokkal­­ egyidőben. Szakavatott csoportvezetőnk a budapesti csoportot becsekkolja a New Yorkba­n induló repülőgépbe. A New Yorkból érkezett csoport pedig beül az alvó üléses, hátra hajló II székekkel ellátott autóbuszunkba és elindulnak Budapest felé. Az amerikai turisták tudják­­ használni csoportjainkat és a Magyarországról jövő látogatók, akiket a rokonok hozatnak ki Budapestről szintén a shuttle service keretében. Utasaink ingajáratunk keretében nincsenek időhöz kötve. Úgy oda és vissza is bármelyik cső- s­ portunkhoz csatlakozhatnak APEX fare feltétele, hogy a rezervációt 65 nappal előbb kell megcsinálni és a fare-t 60 nappal előbb ki kell fizetni. A Shoulder (közép) szezonban, május és szeptember hónapi New York-Budapest $408. New York-Bécs $394. High (magas) szezonban, június, július és augusztus hónapi New York-Budapest $526. New York-Bécs $509. Low (alacsony) szezonban, november 1-től március 31-ig New York-Budapest $385. New York-Bécs $371. AFRIKAI FEGYENCKOLÓNIÁRÓL FÜGGETLEN ÁLLAM LESZ Irodánkban az összes nemzetközi és domestic repülőtársaságokra kiállítunk jegyeket: PANI SAO TOME, Guineai-öböl — A Sao Tome és Principe szigetek az egyenlítő magasságában, Gu­inea partjai előtt terülnek el. A két sziget területe összesen 964 négyzetkilométer. Hegyes-völ­­gyes, meredek partjai és kialudt tűzhányói 1000-2100 méter ma­gasba nyúlnak fel. A természet festői, a talaj bőségesen termé­keny, trópusi növényzet borítja a völgyeket és a hegyoldalakat. A portugál tengerészek a szi­geteket az óceán „gyöngyeinek” nevezték. A „gyöngyök” később egész Afrikának hírhedt bünte­tőtelepeivé váltak, a száműze­tésbe küldöttek közül alig néhányan tértek vissza onnan. A AM. KLM. Swissair, Air France, Lufthansa, EL AL stb., mert a Carpathia túli agent. _ Irodánkban hajójegyeket is kiállítunk. Irodánkban intézünk IKE­A, TŰZ EX ügyeket, fordításokat az összes nyelveken, állampolgár­­sági és immigrációs ügyeket, reenser permit kérelmeket, magyarországi házassági ügyeket. ■ ^M^jatéki ügyeket intézünk. gyarmat története 1470-ben, Szent Tamás napján kezdődött, amikor Sigueiro kapitány a szigetet felfedezte, ezért nevez­ték el a szigetet Sao Toménak. A kikötő átrakodóhelye lett a rab­szolga-kereskedelemnek. Innen indult a „fekete rakomány” az Atlanti óceánon keresztül Brazí­liába és az Újvilág más országa­iba. A sziget lakóinak száma kereken 75.000, többségükben a hajdani rabszolgák és az ide hur­colt kényszermunkások utódai. A portugálok száma csekély, csak néhány ezer. Az első kávé­ültetvényeket 1800 körül, a ka­kaóültetvényeket 1822-ben léte­sítették. Sao Tome szigete száz esztendővel később a világ leg­első kakaóexportálói közé tar­tozott. Az ültetvényeken dolgo­zóknak a munkakörülményei borzalmasak voltak. A száraz­földről megláncolva hozták oda őket. A szigetek könnyen megkö­zelíthetők. 250 kilométer autó­úttal, 63 kilométer vasútvonal­lal, több ipari vasúttal, egy re­pülőtérrel rendelkeznek és a ki­kötőben óceánjáró hajók is ki­köthetnek. A közlekedés a szi­getek számára rendkívül fontos, mert nagy mennyiségben expor­tálnak kávét, kakaót, banánt, koprát, pálmaolajat, nemes fa­fajtákat. Az ültetvényekből a portugálok mellett más külföldi tőkeérdekeltségek is részesed­nek, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból és a Német Szövetségi Köztársaságból. A gyarmati uralomnak „köszön­hető", hogy a két szigeten csak 24 iskola van, amelyből tizet kizárólag csak a fehérek gyer­mekeinek tartanak fenn. A köz­­egészségügy fejlődésében teljesen elmaradottak, egyetlen kórház sem található és a két szigeten csak két orvos és egy patkus gyakorolja hivatását. A szigetek története sok láza­dást ismer. Az utolsó nagy felke­­ lés 1953-ban volt, amelyet a gyarmatosítók vérfürdőbe foj­tottak, 5000 személyt lemészá­roltak, falvak romokban hever­tek, a szabadság utáni vágy azonban töretlen maradt. Az ellenállási mozgalom Sao Tome és Principe szigetén Bissau-Gui­­nea és Angola ellenállási moz­galmával szorosan együttmű­ködött. A két sziget 505 éves gyarmati uralom után még ebben az évben önálló állammá válik, mint ahogy ezt a megállapodást a lisszaboni kormány és a szige­teken működő ellenállási moz­galom képviselői aláírták. DiiiiiiiiHiiiiiiiiimi-­­ hirdessen k­i lapunkban! i­ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniD AMERIKAI MAGYAR VILÁG THAIFÖLDI MOZAIK A FŐVÁROST FOJTOGATJA AZ UTCAI KERESKEDELEM BANGKOK. Thaiföld — A Thaiföldre érkező idegenek meg­döbbenéssel állapítják meg, hogy a fővárosban gyalog járni úgyszólván lehetetlen. De nem kevesebb nehézséggel jár a kü­lönféle járművekkel való közle­kedés is. Ennek különös oka­­ a kereskedelem. 70­) évvel ezelőtt Thaiföld királya. Rankhanghaeng ugyan­is a legnagyobb szabadságot biztosította a kereskedők számá­ra: foglalkozzanak akár elefán­tokkal, lovakkal, arannyal, e­­züsttel, akár különféle árukkal. A kereskedőknek ezt az előjogát a mai napig is tiszteletben tart­ják a már modern Bangkokban. A nagykereskedők hatalmas áruházakat építettek, a kiske­reskedők és árusok viszont a nyílt utcára szorultak. Tetszésük szerint választják ki árusítási helyüket, főleg utcakeresztező­déseken, au­tóbusz-megállóhe­lyeknél, valamint a sokat láto­gatott szórakozóhelyek bejáratá­nál. Az a tapasztalatuk ugyanis, hogy nagy előny, ha a járókelő a szó szoros értelmében belebotlik a kirakott árukészletükbe, s így önkéntelenül eszébe jut, hogy erre vagy arra szüksége lenne. Ennek az a következménye, hogy például az autóbuszutasnak va­lósággal artistaügyességre van szüksége a leszálláshoz. Önkén­telenül belelép a kirakott áruk tömegébe, és még kártérítést is fizethet a letaposott grillcsirkék­ért, főzelékfélékért, vagy a fellökött és összetört dísztár­gyakért. Az autók parkolóhelyei is rendkívil szőkék, ezért a jár­művel ott parkolnak, ahol tud­nak. Gyakran fordul elő, hogy a legforgalmasabb utcákon ke­resztben hagyják állva az autó­kat, s ezzel súlyos közlekedési dugókat idéznek elő. Ez termé­szetesen ott is tilos. A rendőrök a szabálytalanul parkoló autóra rárakják ugyan a büntetőcédu­lát, a tulajdonosok viszont a pa­pirost legfeljebb cipőpucolásra használják, és eszükbe sem jut a bírságot megfizetni. Ha pedig beidézik őket, és a kihágásért bevonják jogosítványukat, a büntetés lefizetése után mindig megtalálják a ,,kiskaput”, hogy kellő hálapénz lefizetése árán ismét a jogosítvány birtokába jussanak. A járművek vezetői a zebrákkal éppoly kevéssé törődnek, mint a közlekedési lámpák tilos jelzé­seivel. Részegen vezetni és a kocsikat túlterhelni pedig vir­tusnak számít. A városba érkező turisták sűrűn tesznek feljelentést a ha­tóságoknál, kérve, hogy a köz­lekedés biztonságáért hathatós intézkedést tegyenek. Ez bírta rá a kormányt, hogy külföldről kérjen segítséget. A Német Szövetségi Köztársaságtól kérték közlekedési szakemberek kikül­dését, hogy végre rendet teremt­senek a már közlekedési csődben leledző fővárosban. Egy bang­koki lap azonban nem sok ered­ményt jósol. Véleménye szerint a német szakértők minden igyeke­zete hiábavaló lesz.

Next