Amerikai Magyar Világ, 1976. május (13. évfolyam, 19-22. szám)

1976-05-09 / 19. szám

2. OLDAL amerikaid mmm m /flK VILÁG® AMERICAN HUNGARIAN WORLD AN AMERICAN IHWMAm M THE MOMCAAIAW LAMOUAOI________THE LAAC«»T HWWAAIAW WttKlV m AMIWICA • AMtAIKA LCGNAOVOA* MAQVAN MITILAAJA Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday Published by — Kiadó Associated Hungárián Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN UTv T •.! Jv- ® Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadói Avatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 A Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y. 10028 ______________Telefon: 737-9370 vagy 737-9871_______________ ELŐFIZETÉSI DUAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre .......................... $15.00 One Year...........................$15.00 Fél évre..............................$8.00 Hali Year —. $8.00 Külföldre, egy évre ..... $20.00 Foreign Countries, One Year $20. Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság (megjelenik minden pénteken) együttes előfizetési ára 1 évre 25 dollár, félévre 13 dollár._____________________________ Washingtoni levél írja: SPECTATOR Amennyiben valakinek egyetlen bevételi forrása az, amit keres (és a legtöbben ilyenek vagyunk), jó ha tudja, hogy amit májusig keres ebben évben, azaz négyhónapos teljes keresete a különböző adókra megy el. Ezt hívják viccesen (azaz, pardon, keserűen) így: ,,A 122 napos adó”. A szövetségi, az állami és a helyi adók együtt ugyanis az éves 12 hónapból ennyit visznek el: a harmadát. Az nem sokat számít, hogy most mit gondol az olvasó, aki esetleg olyan keveset keresett, hogy úgy érzi, éppen elege volt megélnie. Szinte mindenki eleget dolgozott ahhoz, hogy jól megél­jen. Minden nyolc órából, amit dolgozott az ember, tulajdon­képpen négyet nem a keresetéért dolgozik, hanem azért, hogy kifizesse az adóit. Az 1975-ös és az idei adócsökkentés ellenére sem változott ez túl sokat. Az adók jelentik a legna­gyobb családi kiadást. Vajon hány amerikai család tagjai gondolták végig, hogy az adók jelentik a legnagyobb kiadásai között? Pedig egy legújabb statisztikai vizsgálat szerint ez a helyzet, legalábbis a közepes bevétellel rendelkező családok körében. Ez azt jelenti, hogy lakbérre, vagy a család havi élelmezésére a családok többsége kevesebbet költ mint az adókra. Íme egy kis statisztika, érdemes végiggondolni: ADÓK, A NYOLC ÓRÁS . A MUNKAIDŐ SZÁZALÉKBAN KIADÁSOK: ,,­­ , összes adó: 2 óra 39 perc Szövetségi adó 1 óra 41 perc Állami és helyi adó 58 perc Étel és ital 1 óra 5 perc Lakás, ház 1 óra 32 perc Ruházat 29 perc Utazás, közlekedés 39 perc Orvosi ellátás 25 perc Pihenés, szórakozás 19 perc Minden egyéb 52 perc Ebből a táblázatból tehát kiderül, hogy az amerikaiak elsősorban azért dolgoznak napi nyolc órát, hogy kifizethessék adóikat. Ugyanakkor azt is jó tudni, hogy ez az össznemzeti átlag, sem a leggazdagabbak (akik sokszor kevés adót fizet­nek, olykor semmit), sem a legszegényebbek nem fizetnek ilyen magas adót. Mégis, az elgondolkoztató, hogy mit kap ebből vissza az átlagos amerikai? AMERIKAI MAGYAR VILÁG 468 HALÁLRAÍTÉLT SORSA FÜGG A SUPREME COURT DÖNTÉSÉTŐL WASHINGTON­­ Több mint hat éves vita után a Legfelsőbb Bíróság feltehetően nemsokára határoz a halálos ítélet ügyében. Úgy számítják, hogy idén júniusban hozza meg e magas­­testület döntését. 468 halálraítélt 468 halálraítélt várakozik 30 államban arra, hogy esetleg ne hajtsák végre a halálos ítéletet. Mire meghozza a Legfelsőbb Bíróság a döntését, feltehetően 500-nál is többen lesznek. Sokan közülük az államok szabályos fellebbezési csatornáin vagy egyéb utakon keresztül, feltehetően kegyelemben része­sülnek, s életfogytiglani börtön­­büntetésre fogják átváltoztatni a halálos ítéletet, néhány százan közülük a gázkamrában vagy a villamosszékben fogják végezni. Az egyik megússza, a másik nem A halálos ítélet ellenzői többek között arra hivatkoznak, hogy teljesen önkényes a döntés és véletlenszerű, hogy ki ,,ússza meg" a halálos Ítéletet és ki nem: azok közül, akik mindenesetre életfogytiglani börtönbüntetést kapnának a halálos Ítélet (Folytatás a 4. oldalon) ,,Lyndon Johnson és az amerikai álom” lesz, s nemcsak azt tudjuk meg belőle, hogy a gyermek Johnsont az an­ja állandóan rémisztgette, hogy Johnson már nem él, s hogy az apja állandóan a fiú férfiasságát tette próbára, hanem azt is, hogy a volt elnök éppen az elmondott lelki motí­vumok következtében állandóan megalázott valakit, s fizetéskép­pen annyi sértést okozott mások­nak, amennyi csak tőle telt, így fizette vissza az anyai bántalma­­kat. Az apjának se maradt adós. A reakció abban nyilvánult meg, hogy folyton az erejét bizony­gatta, azt hogy ő milyen igazi, bátor férfi. (Folytatás a 4. oldalon) Hova züllött a Pennsylvania Avenue? WASHINGTON D.C. — Amerika 200. születésnapjára az a 17 millió turista, akik az Egyesült Államok fővárosát meg fogják látogatni, meglepődve észlelik majd, hogy a híres Penn­sylvania Avenue, mely parádék, felvonulások, történelmi esemé­nyek színhelye volt, úgy néz ki, mint egy huszadrangú jelenték­telen városka elhanyagolt utcája. Igaz ugyan, hogy az előirány­zott restaurálási költséget, a 38,8 millió dollárt a kongresszus jóvá­hagyta, ám a Házzal még mindig harcban vannak azért, hogy elfogadtassák a költségvetést. A Pennsylvania Avenue nyolc tömbje öt kiürült épületet zár magába, hat emléktárgy-üzletet, hat talponálló gyorsétkezdét, három likőrüzletet s legalább egy kapualjban alvó csavargót min­den reggelen. Úgy néz ki az avenue, mintha nem egy világváros, hanem egy rossz negyed lezüllött, ápolatlan. (Folytatás a 4. oldalon) JOHNSON ELNÖK KESERŰ GYERMEKKORA NEW YORK — Doris H. Kearns, a Harvard egyetem 33 éves professzora (államkormány­zat) a nyár elejére egy könyvet jelentet meg, melyben feltárja a volt elnök keserű gyermekkorát és magyarázatot próbál keresni mindarra a jelenségre, mely kihatással volt L. B. Johnson cselekedeteire. Dr. Kearns, aki jelenleg Mrs. Goodwin, az ex-elnökkel 1967- ben találkozott a Fehér Házban, s mint White House Fellow, közeli kapcsolatba került LBJ- vel. Doris könyvének címe Doris H. Kearns „CIGÁNYÉLET” AMERIKÁBAN SPOKANE, Washington — Szent József napja van, így a cigányok a több száz éves hagyo­mányoknak megfelelően ünne­pelnek. Az étel is a hagyomá­nyos: sültmalac, töltöttkáposzta és cseresznyésrétes. Nem messze máris táncolnak, a tradicionális cigánytáncot járják. De van itt minden más, nem­csak sült malac,­ marhahús és csirke, a legkülönbözőbb sültek, s persze jó borok hozzá. KARAVÁNOKBAN ITTASNAK Évekig a cigányok karavá­nokban haladtak, ide-oda ván­doroltak ebben a nagy ország­ban, ugyanúgy mint máshol. Színes ruháikról még akkor is felismerték őket, amikor az autók és lakókocsik alapján csak turistáknak nézte volna őket az utazó. AZ ENERGIAVÁLSÁG UTÁN NEM VÁNDOROL TÖBBET A CIGÁNYNÉP A sors iróniája az, hogy a benzin árának ugrásszerű növe­kedése még az évszázadok óta vándorló cigányokat is arra késztette, hogy hagyjanak fel a vándorlással. Ugyanis lovasko­csival már nem jár a cigány, az autó, pláne a lakókocsi meg sokba kerül, ha gazdája állan­dóan vándorúton van. NEM ERŐSZAKOSAK Az amerikai cigányok szer­vezeteinek vezetői úgy érzik, hogy ma már szinte minden etnikai kisebbségnek, feketék­nek és indiánoknak, bevándor­lóknak és kínaiaknak meg vannak a védőszervezeteik. A cigányokról meg valahogy meg­feledkeznek Amerikában, talán (Folytatás a 4. oldalon)

Next