Anyagi Érdekeink, 1870. június-december - 1871 (1. évfolyam, 1-18. szám)

1870-09-16 / 15. szám

országgyűlésnek gyengesége öntudatában kettőzött igye­kezettel kellene törekedni a tőle várt feladatok teljesí­tésére, nevezetesen arra, hogy a kebelében mutatkozó hiányokat, szakférfiak és szaktestü­letek véleményének meghallgatása által pótolja. Ily szaktestületeknek tekintjük — a nemzetgaz­­dasági kérdésekre nézve — a tervezett közgazda­­sági gyűlést, melynek létrehozatalára a szükséges lépések most már — úgy hiszszük — a legrövidebb idő alatt meg fognak tétetni. A bankkérdés mielőbbi megoldásának sürgős szükségét legvilágosabban demonstrálta a közelebbi na­pokban lefolyt pénzszükség, mely az értékeket a múlt héten tetemesen lenyomta és Pesten ép úgy, mint Bécs­­ben sok kalamitást okozott. A pénzszükséget a jelen pillanatban sem a politi­kai, sem gazdasági conjuncturák nem igazolták, s ha az mégis beállt, oka egyedül a bécsi nemzeti bank mata­dorainak önkényes és mindenható üzelmében keresendő, legalább annyiban, amennyiben teljesen hatalmukban állott volna a szükséget megelőzni. Míg a jelen viszonyok fennállanak, az ipar és for­galom egy pillanatig sem biztos, sőt elháríthatlan és visszatorolhatlan időszaki hadjáratoknak van kitéve azok részéről, kik az osztrák nemzeti bankot és egyúttal az osztrák börzét is hatalmukban tartják. Megjön-e valaha a bankkérdés megoldásának ideje?! A bécsi világkiállítás ügyében a közönség nagy feszültséggel várja a hivatalos felhívás közzétételét. Né­hány nap vagy akár néhány hét óta a kiállítás ügyének előbbrevitelében jóformán semmi lényeges lépés nem történt, vagy legalább nem jutott köztudomásra. Az orsz. magy. iparegyesület körlevél által figyel­meztette a tagokat e kiállításra és arra, hogy már előre is készüljenek rá. A kiállítási bizottság elnökéhez is intézett az egyesület egy átiratot azon kéréssel, hogy az egyesületet minden nevezetesebb mozzanatról értesítse s a programmot mielőbb elküldje. Mindazonáltal ezzel korántsem akarunk bizalmat­lanságot gerjeszteni a kiállítási bizottság iránt, csupán ezt akartuk feltüntetni, hogy bizony ily nagyszerű válla­latnál sok a leküzdendő akadály, s hogy ezért csak las­san lehet előre haladni. E napokban az a hír keringett a lapokban, hogy egy magyarországi i­p a r o s­ c o n g r­e­s­s­u­s létrejö­vete­lére van kilátás. Meg is vannak nevezve a megvitatandó tárgyak, nevezetesen: a) A már meglevő ipartörvényja­vaslat felolvasása és módosítása hazai iparviszonyaink­nak megfelelőleg. b) Ipar- és kereskedelmi kamrák újból való rendezése. c) Véleményadás a felállítandó iparisko­lák ügyében. d) Egy központi bizottmány választása, mely irányt adna minden tekintetben —» különös tekin­tettel a követválasztásokra, — hogy a jövő országgyűlés képviselői közül legalább egy rész különféle szakférfiak­ból állana, kik a fenforgó belügyekhez szakavatottan hozzászólhatnának, kik közül az iparos- s kereskedő­osztályt is képviselnék. e) Egy országos lap létrehozása, mely kizárólag a kézműiparosok érdekeit képviselné. f) Fiók-iparegyesületek létrehozatala, stb. Mindenesetre igen örvendetes tény volna, ha ipa­rosaink körében érdekeiknek országos összejövetel útján való megvitatása iránt élénk érdeklődés mutatkoznék , és úgy véljük, hogy ezen esetben az orsz. m. iparegyesület — mint erre illetékes közeg — szívesen állana a moz­galom élére. Hanem figyelmet érdemel itt azon tény, hogy az ügyek jelen állásában — miután az iparegyesü­let az eszmét valamivel szélesebb alapon, t. i. mint köz­­gazdasági gyűlést már kezdeményezte, — az újbóli szűkebb körű kezdeménynek nem igen volna ér­telme. Mindazon kérdések, melyek az ipar szempontjá­ból megvitatást várnak, tüzetesen tárgyalhatók, sőt tárgyalandók a közgazdasági gyűlésen, és pedig főleg iparosok részvéte mellett az illetékes ipari szakosztály­ban ; míg másfelől az ipar emelkedése oly kérdések megoldását is igényli, melyek egy tisztán iparosokból álló gyülekezet kellő szakavatottsággal sem meg nem vitathat, sem kivitelre nem segíthet. Ezt az iparegyesület igen jól megfontolta, midőn a közgazdasági gyűlést kezdeményezte , ezért történt, hogy nem iparosgyűlést, hanem közgazdasági gyűlést javasolt. Véleményünk tehát az, hogy akik az iparosok con­­­­gressusát létrehozni kívánják, legjobb szolgálatot tesznek­­ az általuk kitűzött czélnak, ha a közgazdasági gyűlés­nek csinálnak propagandát. 250 A londoni kiállításról. II. A szorosabb értelemben vett ipar köréből ez évre választott két ág közül az angolok által „pottery“ név­vel jelölt ipar (különféle gyúrható anyagok feldolgozása) , talán legrendszeresebben, legdúsabban és legtanulságo­­­­sabban volt feltüntetve. Ez osztályban szem elé van állítva a legkezdetle­gesebb formától, a legértéktelenebb anyagtól, a legmin­­dennapiabb rendeltetésű czikktől kezdve a különféle alakulási fokokon át a legmagasabb műig, a mű­tau vív­mányai által legmagasabb fokig finomított anyagig és a legfelcsigázottabb fényűzési igénynek megfelelő árúig

Next