Anyagi Érdekeink, 1877 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1877-06-30 / 6. szám
Uj folyam. VII. kötet. Budapest, 1877. junius 30. 'VrtorzéT /UV/ v ‘U: £/.Vn uf r ANYAGI ÉRDEKEINK AZ ORSZÁGOS MAGYAR IP&1IGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelen havi füzetekben. Szerkeszti: Mudrony Soma. Az egyesület hivatalos közléseit egyszersmind az egyesület „Industrie-Zeitung für Ungarn kozlett német közlönye hozza. Szerkesztőségi Iroda és kiadóhivatal az orsz. m. Iparegyesület helyiségében: Budapest, Országút 10. sz. X. emelet. Az országos magyar iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 frt., félévre 1 frt. 50 kr. Tartalom : Atalános rész : Havi szemle. — Az iparos oktatásról. Ipareffyesületi ügyek: Évi jelentés az orsz. m. iparegyesület működéséről. (Vége.) — Jegyzőkönyv az orsz. m. iparegyesületnek i. é. junius hó 3-án tartott rendes közgyűléséről. — Ráth Károly megnyitó beszéde.— Jegyzőkönyv felvetett az orsz. m. iparegyes, számvizsgáló bizottságának máj. 15. tartott üléséről. — Jegyzőkönyve a szavazatszedő bizottságnak. — Jegyőkönyv az orsz. m. iparegyes, képviselő bizottságának május hó 25-én tartott LXIII. üléséről. — Az orsz. m. ipar egyes, kézműipari szakosztályának junius hó 5-ki ülése. — A kiállítási szakosztályának junius 28-ki ülése.— A szeszes italok szakosztályának junius hó 27-ki ülése.— A svájczi borkivitel tárgyában. — Nyugtázás. Havi szemle. A kiegyezési javaslatok tárgyalása őszre halasztatott. Az indokot erre az osztrákok adták, kik a javaslatokat most tárgyalni nem akarták. Ha sejtelmünk nem csal, az őszi tárgyalások sem lesznek nagyon fertilisek a javaslatokra nézve. Mindig többtöbb nehézség merül fel — osztrák részről. A bankkérdésben az alkormányzók kormányi kinevezését, mely Magyarország állami érdekei megóvásának utolsó (nagyon szerény) garantiáját képezte, az osztrákok nem akarják elfogadni. A vámkérdésben a külföldi szerződések óriás nehézségein kívül, ott van még akadályul a pénzügyi vámok emelése, mely ellen az osztrákok is ellenszenvvel viseltetnek. A quota-ügyben ép oly nagy nehézségek, ellentétek merültek fel a két bizottság közt. Az adó restitutio módjának megváltoztatását az osztrákok határozottan visszautasítják. És hogy a mérték teljes legyen, még egy új kérdés is merült fel: a 312 milliónyi függő adósság mily arány szerinti megosztásának kérdése. Hogy ezen kérdéseket őszig vagy őszszel mind meg lehetne oldani, azzal a legnagyobb optimismus sem áltathatja magát. — Nem fog tehát más hátra maradni, mint a statusquo meghosszabbítása__ De milyen statusquo ?... Az angol pótszerződés már a múlt évben eltörültetett, s ezáltal a szövetáruk vámja az osztrákok javára s a mi rovásunkra tetemesen felemeltetett. — Legújabban pedig a czukoradó emelésére nézve adatott teljhatalom a minisztériumnak, a mi az ismeretes kényszerhelyzetek szerepeltetése mellett majdnem annyi, mintha e teljhatalom az osztrák kormánynak adatott volna. — A mi tehát a statusquoban az osztrákokat leginkább nyomta, az a mi rovásunkra már előre is mellőzve van, a mi bennünket nyom, annak mellőzéséről szó sínes, — és így fog megmaradni a statusquo — és még így is örülnünk fog kelleni a statusquonak. Különben kétségtelen, hogy a jelenlegi háborús idők épen nem alkalmasak a monarchia két fele közötti függő kérdések egész sorozatának végleges megoldására, mert nem félthetik a monarchia érdekében, hogy a külbonyodalmakból akár egyik akár a más fél ellen kényszerhelyzet teremtessék. Magától értetik, hogy az 1877/8. és 1878/9-re tervezve volt ideiglenes czukoradótörvény, melyre vonatkozólag múlt számunkban közöltük az iparegyesület kérvényét, — a minisztériumnak adott felhatalmazás folytán, miszerint a sajtókkal dolgozó gyárak átalányát felemelhesse, — egyelőre el van ejtve. Különben e törvényjavaslatot az osztrákok már a bizottságban visszautasították. A cukoradóra vonatkozólag tehát egyelőre egyszerűen aránylagos adóemelés fog életbe léptettetni, minden rendszerbeli változtatás nélkül. Sokkal komplicáltabb a helyzet a szeszadóra nézve. Az előterjesztett törvényjavaslat, mint már írtuk, több részről hangos ellenzésre talált. A kérvényeknek és felszólalásoknak egész sorozata fekszik előttünk.