Német Gimnázium, Apatin, 1941
J Prokopetz József. 1942 március 3-án vált meg az apatini Alapítványi Német Gimnáziumtól Prokopetz József, igazgató az iskola első vezetője. A második iskolaév végén rövid visszapillantást vetve Intézetünk történetére és fejlődésére kikerülhetetlennek látjuk, hogy ne szenteljünk a megemlékezés néhány szavát azon férfinak, akinek nevéhez iskolánk első ifjú napjai olyan szorosan fűződnek. Amikor a belgrádi II. fiúgimnázium akkori tanára, Prokopetz József elfogadta a meghívást egy iskola igazgatójául, amely még nem is létezett, hanem jóformán a földből kellett előteremteni, a fínomlelkű pedagógus és öreg iskolamester nehéz terhet vett magára. A feladat, melyre kiszemeltetett sokszor szöges ellentétben állott avval, mit egy nevelő feladatának elképzelhetünk. Apatínba érkezése után ugyan „lelkes férfiak és áldozatkész ifjúság" fogadta, de már az iskola szervezésének céljából tett első lépéseinek ellentállott az elidegenedettek azon rétege, akik akkor és ma is az iskolával szemben teljes közömbösséggel viseltetnek. Ezen jelenség fölötti sajnálkozásának a gondnoksághoz intézett egyik jelentésében élénk kifejezést adott, de egyúttal az iskola feladatának és hivatásának jelöli meg: „a gyermekek utján mindazokat visszahódítani, akik a német népcsoporthoz tartoznak.“ Ezen feladatnak és a másfél év folyamán melyet Apatinban töltött. Tevékenysége az iskolai élet minden terére kiterjedt. Semmi sem maradt neki idegen, semmitől sem riadt vissza. Az iskolai igazgatás paragrafuszagyvaléka ép oly kevéssé bírta őt ijeszteni mint az írógépelés nehézségei. Ha azonban az osztályba lépett, a gyermekek közé, megmutatkozott igazi lénye, az igazi pedagógus és tanító jóságos arca, aki a mindenkori tanítási anyagot nem tekinti öncélnak, hanem a lélekformálás és jellemképzés eszközének. Munkájában és tevékenységében azonban mindig újból hirtelen meggátolta és visszavetette betegsége, mely gyakran a betegágyhoz láncolta és tétlenségre kárhoztatta. Amikor az Iskolaalapítvány felkérte az alapítványi iskolák vezetőit, hogy lépjenek ki az állam szolgálatából, betegségére való tekintettel megérett benne az elhatározás, hogy Újvidékre való át-