Aprójószág és Kertgazdaság, 1932 (2. évfolyam, 1. szám)

1933-01-01 / 1. szám

II. Évfolyam,______Cluj-Kolozsvár, 1931 Január 1­1 szám. Megjelenik minden hó elsején. APRÓJÓSZAG­OS KERTGAZDASAG KISHÁZIÁLLATTENYÉSZTÉSI, MÉHÉSZETI, GYÜMÖLCS- KONYHA- ÉS VIRÁGKERTÉSZETI SZAKLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: CLUJ, Str. Surda No. 19. Mindennemű levelezés, pénz­­küldemény ke címre küldendők. Felelős szerkesztő és k adó BARRA SÁNDOR Társszerk.­sztő: MOLDVAY FERENC Előfizetési ára egész évre: sl.rltott nyomópapíron 100 Lel ujságpapíron 70 „ Egyes szám ára: 6 Lel A házi (yah íajíafana Irta: Péterffy I­stván IV. A házityúk fajtajellegei: 1. Morfológiai jellegek. a) F­e­j. A fej jellegzetes voltát a taraj, szem, füllebeny és a csőr adják meg. A fej a testhez viszo­nyítva lehet nagy vagy kicsi, alakja szerint rövid vagy hosszúkás. A taraj igen jellemző a külön­böző fajtákra. A leggyakoribb taraj­forma az egyszerű taraj. Előfordul leginkább a különféle parlagi, ázsiai és keresztezett fajtáknál, pld. német, lakenfeldi kopasznyakú, magyar, tacskó, borzas, néger, angol viador, bántám, chabo, dorking, skót, brackel campini, coucau­ de Malines, cochin, langshaw, Jáva, phönix, plymouth, orpington, faverolles és Gatinais. Az egyszerű tarajnak egy változata az úgynevezett nagy taraj vagy csüngő taraj. Ez a taraj nem jel­lemzi a földözi tenger melléki fajtá­kat és az ezekből származó keresz­tezéseket. Nagy taraja van a minor­­kának, spanyolnak, ankonának, an­­dalúziainak, barbezieuxnek és a la­bressznek. Az egyszerű és nagytaraj egy a fej hosztengelyével párhuza­mosan álló a fej középvonalára el­helyezett lemezből áll. Felső éle csip­kézett. Az egyszerű taraj kicsi vagy középnagyságú és úgy a kakasnál, mint a tyúknál felálló. A nagytaraj a fejhez arányítva feltűnően nagy, a kakasnál felálló, a tyúknál azonban féloldalra hajlik, anélkül, hogy az egész arcot beborítaná. Nagyon jel­lemző a csipkék száma is. A minor­­kánál 7, a spanyolnál, plymouthnál, a coucou de Malinesnél 5, a campi­­ninél, langshannál, faverollesnél 6 csipke van. A csipkézés szintén vál­tozik a különböző fajta egyszerű és nagytarajoknál, így sekélyen csip­kézett az egyszerű taraj és mélyen csipkézett a nagytaraj. Az egész tarajt tekintve alakja lehet négy­­szögű körvonalú vagy háromszögű, esetleg sisak alakú. Az egyes csip­kék alakját illetőleg beszélhetünk horpadt vagyis tövis alakú csipké­ről, nyakait, domború és ékalakú csipkéről. Ezenkívül az egyes csip­kék lehetnek gömbölyűek vagy la­posak, keskenyek vagy szélesek és végül hajlottak illetőleg sarlósak vagy egyenesek. Az egyszerűtaraj hibái a csipkenélküli körtaraj, a hár­mas egyszerűtaraj, a kettős egyszerű­taraj és végül a szabálytalanul el­hajló kajlataraj. Némely hibás egy­­szerűtarajnál előfordul, hogy az egyes csipkék is fogazottak, ez a kettősen csipkézett taraj. Kettős vagy duplataraj. Jellemző a siciliai fajtára, de aberatív elő­fordul a többi fajtánál is. Legjobban hasonlít két alapjukkal összenőtt egyszerű taraj­hoz, melynek csipkézett része azonban szabad. A serlegtaraj hasonlít a dupla­­tarajhoz, csak a két tarajlap hátul összenőtt. A serlegtaraj fajtára nem jellemző csak egyes egyéneken lép fel ritkán.

Next