Királyi főgimnázium, Arad, 1851

Néhány m­ű Aradi Gymnasium IN5°. évben kibocsájtott történeti­­vázlatához. Ki hazáját igazán szereti, az hit alattvalója a haza fejének, az buzgó teljesítője polgári kötelességeinek, mind maga iránt, hogy hasznos tagja legyen a hazának, mind ember társai iránt, hogy szeretettel és igazsággal viseltessék mindenkihez; szóval az megteszi mind azt, mi szerette honának anyagi, s szelem! boldogságát felvirágoztathatja. — Ki szereti pedig illy buzgón hazáját a tettekből mint fát gyümölcsébül lehet csak biztosan megítélni. — Már ha Arad városa polgárainak haza szeretetét tetteiből ítéljük, nem kételkedhetünk őket a honnak azon­ fiai közé számítani, kiket hazafiúi s lángszerelmökért méltán dicsőit az utókor.­­ Mellőzve egyébb érdemeiket, mellyeket a haza, s szűkölködő emberiség oltárán tanúsítottak, csak azon áldozat készség említendő, mellyet a nevelés magasztos ügyében 1850—ik év September havában Heim Domokos nagy érdemű polgár­­mester elnöklete alatt tartott polgári tanácskozmányban mutattak. — Méltó hogy a tanácskozmányban részt vett lelkes polgárok nevei egyenkint megemlitessenek, hogy ismerje meg őket a haza, tanulja tisztelni az ifjú nemzedék, s dicsőíteni az utókor. — Neveik e következők: Heim Domokos, Arad városa polgármestere. Klein Jósef, h. főjegyző. Horváth Ádám, akkori főkapitány, mostani rendőri titoknok. Frantzély Albert,­­ Blaskovics Imre, Petrovits János, Kopcsányi Kristóf, tanácsnokok !*

Next