Királyi főgimnázium, Arad, 1882

Bevezetés az arithmeticába középiskoláinkban. — Módszeres előadás. — .... az a módszer, mely az igazi rend követésé­re, a keresett igazsághoz tartozó minden körülmény föl­sorolására tanít, magában foglal mindent, a mi a számtan szabályainak biztosságot ad. Descartes. A módszerről. II. A középiskolába­­lépő növendék magával szokta hozni az arith­­meticából a tízes számrendszernek fogalmát s a négy alapműveletnek ismeretét. Tantervünk előírja, hogy a növendéknek ebbeli ismereteit ne csak szélesebb, de egyútt­al mélyebb s így szilárdabb és biztosabb alapra fektessük. E végből a középiskolai tanár az arithmeticának majdnem ugyanazon alapfogalmainál kezdi a tanítást, a­melyeknél az elemi iskola tanítója. Ha azonban egyrészt a tankönyvekből, másrészt az iskolai értesítők tananyag-kimutatásaiból s egy-két módszeres elő­adásból következtetnünk szabad, úgy az érintett feladat megoldásá­nak módszere középiskoláinkban meglehetősen kü­lönböző. Az egyik rész a disciplina méltóságához és szabatosságához ké­­­pest definitiókbó­l indul ki majdnem a féle kérdésekkel, mint a uralt századbeli latin arithmeticáink: quid est numerus? quotuplex est numerus? stb. A másik rész az érdekköltés szempontjából, az abstractiónak le­hető kerülése végett méréssel köszönt be az első órára s a számot, mint mérésnek eredményét mutatja be növendékeinek. Ezen két irány nemcsak főbb, de — mondhatnék — hivatalosan bevett irány is lévén, a többiektől ezúttal elvonatkozhatunk s ész­revételeinket csak e kettőre teszszük meg. A definitiók az oktatásnak ezen fokán nem bírnak termékenyítő hatással, mert a növendékeknek kifejezésbeli gyöngesége miatt inkább csak e­mté­zés által állandósíthatók. Az arithmeticai alapfogalmak­nak előleg­es rendszeresítése pedig 10 éves gyermekekkel szemben nem okszerű eljárás. Ha hozzá­veszszük, hogy más tantárgyak elő­

Next