Királyi főgimnázium, Arad, 1893
3 Ha Nägeli volt dolgozó szobájának fakó egyszerűségét egybevetjük avval a hatalmas, mondhatnám epochalis alkotásokkal, mit ez az „ember“ ama rosszul záró ablakok mellett és gyengén fűthető helyiségben megcselekedett, lehet fogalmunk a kitartás, a szorgalom és az „isteni szikra“ erejéről.1) Radlkofer saját szobája, a könyvtár helyiségei és a földszint „Müller Woroninsong“ növényképeivel díszített kis tanterme a „kezdők“ laboratóriumaival együtt semmi különösebbet nem mutat. Az épület túlsó felét Goebel intézete foglalja el, amely ép ott létem alatt szervezkedett. Goebel ugyan maga sem barátja a fényes berendezésnek; mindazáltal saját intézetén és a kert berendezésén foganatosított reformjai tagadhatatlan jelei a modern gondolkozásmódnak. Nem is szólván a kert custosa: Dr. Joh. Ev. Weiss appartementjáról és az intézet külön szervezett — Dr. Lőw — növénychémiai laboratóriumáról, minden esetre helyeselnünk kell a kor kívánalmaihoz való alkalmazkodást, már csak azért is, mert Nägeli t saját búvárlatai annyira igénybe vették, hogy még a kert fejlesztéséről sem igen gondoskodhatott. Az intézettől csupán a „Sophien Str.“ által elválasztott botanikus kert * 2) sokat veszített a festészeti kiállítások számára épült óriási üvegpalota miatt. Martius híres pálmái onnan a nymphenburgi kir. kertekbe jutottak több brazíliai ritkasággal együtt, — de mindezeknek ma már csaknem nyoma veszett. Hideg és meleg, uj-hollandi növények, Coniferák s Ericák, succulens növények s egy kis üvegháza mellett csinos az aquarium; de mindannyiok között festői szép a nagy pálmaház, mely sajátos (nem is czélszerü) módon az intézet házához van építve, — a hatást azonban tagadhatatlanul emeli. München kiváló növénytani intézete még az u. n. „Forstbotanische Anstalt“, amely nem egyéb, mint a bajor kir. tud. egyetem „Forst-Ökonomische“ facultásának igen szépen, Radlhofer-Goebel intézeteihez képest mondhatnám nagy elegantiával berendezett botanikai intézete. 3) ') Schwendener, Leitgeb, Dingier, Lorentz, Peter, Engler, Klein Gy. (Bpest.) stb., mind ez intézet tanítványai voltak. — Richter Aladár : „Botanikus élet Münchenben“ — Gömör-Kishont, 1892. 5. sz. 2) Leírását lásd: Max Kolb ; Der Königl. botanische Garten in München. 1867. — A kert dologi kiadása 20.148 márka, személyi: 8.820 mk. (Würzburg bot. kertje 13.200 márkát kap, Erlangen 17.000-et.) A botan. muzeum (Radlkofer intézete s a herbarium) dologi kiadása 2100 mk ; a növény-physiologiai intézeté ugyanannyi. 3) A jelöltek előbb az aschaffenburgi erdészeti iskolában töltenek 2 évet. Akik bajor szolgálatra nem reflektálnak, azok az egyetemen is elvégezhetik az erdészeti cursust, amennyiben az egyetemen minden képviselve van. A bajor kir. egyetem u. n. államgazdasági fakultását nálunk a selmeczbányai erdészeti s részben a magyaróvári gazdasági akadémia pótolják.1