Aradi Friss Ujság, 1923. augusztus (6. [5.] évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

»IB I í oa Hr BPS» ­pa — X ®*gU51 a15 •S || u ■ RS S3I «3 %g 3 -W 3 áaS HS <5 'S «.^ESHA •­pgeP i^Hum S ns 2 ARAD! FRISS UJSAG 1923 augusztus 1. mmmmmm­m&i ; ■­w ¥ v«&v -*3shhk Fifi — akadályokkal. A színházi előadás megkezdését kedden este kellemetlen incidesek előzték meg. A villany­gyár még hétfőn hadiállapotban került a színházzal, bizonyos pénzügyi dif­ferenciák miatt és, hogy nagyobb nyomatékot adjon hatalmának Thá­lia papjaival szemben, azzal kezdte, hogyha nincs pénz, nem lesz vil­lany. A színház azonban Bohémia birodalma és ottan nem a rideg angol, vagy amerikánus megfontolt­ságával intézik a dolgokat, a nagy­hatalmat képviselő villanygyárnak azt üzenték, hogy nagyon jó! h­a nagyon jó, gondolta Mellin­ger, akkor rendben vagyunk és a kedd esti előadás megkezdésekor nem is volt villany. Ekkor kezdtek színháznál ráeszmélni, arra, hogy a villanygyár a tréfát nem érti, mert ha pénz kell, pénz is van. Mivel pedig így minden rendbe jött, becsengethették a né­zőtér­ a közönségnek azt a részét, amely nem unta el a félórás pur­­parlékkal eltöltöt várast. Ekkor újabb meglepetés érte azt a pár embert, aki rászánta magát a Fifit megnézni. Az első felvonást elfelejtették ide­jekorán berendezni és míg az tar­tón, újabb félóra telt el. A felsőbb régiók különösen türelmetlenkedtek, folytonos zajongással követelték a darab megkezdését, ami, végre annyi kalamitás után 9 helyet 10-re meg is történt. Az előadást ezután egy és háromnegyed óra alatt sike­rült ledarálni Faludival a címsze­repben. Kisértetek légiója a tenger fenekén. Paris. Egy szebesztopoli orosz menekült borzalmas elbeszélését, közlik a párisi lapok. Mikor a bol­­savikiek visszafoglalták a Wrangel­­csapatoktól Szebasztopalt, — me­sélte a menekült — szokásuk sze­rint tömegesen végezték ki az el­­lenforradalmárokat. A szerencsét­len halálraítélteket egy meredek szirtfokra vezették föl, lábukra nagy kődarabokat kötöttek és az­tán a tengerbe dobták őket. Ha­sonló sors ért egy orosz tengerna­gyot is. Mikor a tengernagy kivég­zését már végrehajtották, azt je­lentették a kivégzésnél parancsno­koló vörösöknek, hogy a tenger­nagy zsebeiben fontos iratok van­nak, melyeket elfelejtettek tőle elkobozni. A vörösök erre kiadták a paran­csot, hogy a hullát fel kell hozni a tenger fenekéről. Egy búvár le is szállott a víz alá, azonban alig érte el a tenger fenekét vészjele­ket adott. Mikor kihúzták, derilizált, s úgy látszik, megőrült a borza­lomtól. Csak több nap múlva tért magához, s akkor elmesélte, hogy a tenger fenekén oly borzalmas látvány tárult a szeme elé, hogy azt hitte, hogy elveszti az eszét. A kivégzettek légiója mázsás kö­vekkel a lábán függőlegesen lebe­gett a vízben, szabadon hagyott karjaival hadonázva, kidülledt sze­mekkel és úgy tűnt föl neki, mintha feléje mennének. A kísérteties lát­ványtól elvesztette az eszméletét közvetlen azután, hogy meg­adta e vész j­­let a felszín­­re húzására. A csehek kártalanítást kíván­nak a „magyar politikai üldözésekért.“ Prága A miniszt­relnök lapja, a Venkov, arra hívja fel a kormányt, hogy a magyar-cseh pénzügyi tár­gyalások során ne feledkezzenek meg azoknak a hátramaradottjairól akik a háború idején a magyarok politikai üldözésének lettek áldoza­tai. Magyarország törvényben köte­lezte magát ezek kártalanítására. Csehszlovákiában maradt elég fede­zet arra, hogy ezeket a­ n­űsor meg­állapítása után kártalanítani lehessen. Ezer vers. „A világ lírája“ Franyó Zoltán fordításában. Franyó Zoltán előkelő írói port­réja az aradiak előtt különösen ro­konszenves, hiszen szonettjeinek mélyzengésű nyelve, kifinomult ci­­zelláltsága és páratlanul virtuóz for­mai tökéletessége, annak idején (mintegy két évtizede) Aradról hó­dították meg az ország finom ízlésű olvasóközönségét. A Franyó Zoltán küldetéses talentuma ugyanekkor égetően fontos területet munkált meg elsőnek : a modern német és francia fir­kusokat (Stefan Zweiget, Stefan Georget Rainer Maria Pilkét, Dehmelt Verlainet, Boudelairét stb.) ő adta először magyarul, azon a csodálatosan hajlékony, finom költői nyelven, ami az ő legegyén­­bb sa­játja azóta is. Majd amint a hol­­napos mozgalom tengelye Buda­pestre helyeződött, a mi Franyó Zoltánunk is a fővárosba kerül, a legelőkelőbb modern költői gárda élére. Innen tudásszomja Bécsbe hajtja, amelynek egyetemén hosszú éveken át az orientális nyelvek és filológia tanulmányozásába mélyed azzal a szívós kitartással, aminek magyar írónál semmiesetre sem ta­láljuk mását, de sőt külföldi. írónál is aligha. Művészetét most már ren­geteg tudás mélyíti és színesíti. Az ázsiai lélek misztériumainak leg­mélyére száll le és az gazi zseni önfeledt bódulatában szívja magába a keleti zenék fűszeres illatát és buja ritmusát. Ez a keleti nyelvek szelleméből áradó ritmus, a tragikus érzéki forróságot lehelő instrumen­­táczió az, amit magyar nyelven visszaadni: mostanáig lehetetlen­ségnek látszott. Franyó Zoltán dús hangszerelő művészete ezeket a fel­adatok­t is virtuóz könnyedséggel oldja meg. Az arab, a hindu, a perzsa klas­szikus irodalom gyöngyszemei Franyó megmunkálásában is a tro­pikus napfény csillagászt verik vissza. Irodalmi inyencfalat az ő finom stílusos hangszerrelésében a a kínai és japán egzotikum is. Előkelő stílus művészet és művé­szen gondos hűség jellemzi a többi — francia, román, német cseh és szerb költészetből — mű­fordításait is. Mindannyia amellett, hogy az eredetinek hol forró és dús hangszerelését, hol mél­a hangulatát, hol önfeledt kábulatát és jácszi pajzánságát hivén adják, nagy értéknyereségei a magyar költészetnek és tovább fejlesztései a magyar költői nyelvnek, amely, ime, avatott költő kezében, bár­melyik idegen nyelv szellemét páratlan simulékonysággal adja. Ennek a tíz nemzetnek a költé­szetté az, ami Franyó Zoltán dús költői vénája a magyar irodalom szerves részévé avatott. Most, hogy hosszú távollét után haza­érkezett, műfordításaiból ezer ver­­set válogatott össze és ezt az ezer verset, élete főművét tiz elő­­kelően kiállított kötetbe, Aradon jelenteti meg Reméljük, Arad tudja, mivel tartozik nagy földijének, Európa legnagyobb műfordítói egyikének, és lelkességével bizto­sítja a grapdiózus mű­ sikerét. Dr. Mezey Zsigmond. Futurista hangverseny. Egy ismert aradi muzsikus írja a következőket: Az olasz futuristák miután megreformálták a költésze­tet és a festészetet, új alapokra akarják fektetni a nevét is. Amit a zene terén eddig Mozart, Beet­­hoven stb. produkáltak . Írják és beszélik ők -,­ az mind hazugság, az nem az igazi élet kifejezése. Az életben nincsenek harmóniák, derűs kellemetességek, az élet csupa zavaros, kellemetlen, kusza disszo­­nancia. Az életben csak lárma van. S hogy ezeket a lármákat vissza tudják adni, új hangszereket kons­truáltak, a­melyekkel az élet zsi­vaját akarják adni, az utca lármá­ját, a gépek kattogását és más ha­sonló zenebonát. Az első futurista hangversenyt Milánóban rendezték s az ottani „sikerek” után most Párisban próbálkoznak. Legközelebbi kon­certjük instru­­mentációja a következő: hat mar moló, hat hörgő, két kőtörő, négy pukkasztó, négy zajongó, egy csi­korgó, egy menydörgő és tíz egyéb lármás hangszer. A műsoron szereplő darabok kö­zül kimagaslik ez a két hatásos koncertszám : „Automobilok és aeroplánok ös­­­szeütközése“, „Ebéd egy kaszinó terraszán Mexikóban“. A hangversenynek egy hírneves festő és neje a patrónusai, akik az ismerőseiket evvel a meghívóval invitálják meg hangversenyre : Monsieur et Madame X. resteront chez eux le 24. Juillet ON BRUITERA a­mi magyarul azt jelenti, hogy X. úr és felesége szívesen látják Ont julius 24 én este rendezendő lárma­­estélyükre. A futuristák koncertjeiket, mely­hez valóban kötél-idegzet szüksé­ges, a következőképen magasztalják: „Tépjük ki magunkat a meg­szokott zenék bűvöletéből. Nekünk régi, hő vágyunk, hogy az igazi, valódi, reális zenét megteremtsük. Harsány pofonokat kell osztogat­nunk jobbra-balra, felrúgni és el­taposni az elévült hegedűket, zon­gorákat, csellókat és nyöszörgő hárfákat. Növelnünk és variálnunk kell a zenei gyönyöreinket. Bevesszük a zenébe a víz csordását, a gőz mo­raját a fémcsövekből, a motorok hörgését, a gőzszelepek remegését, a fűrészek visító kiáltásait, a villa­mos vasutak harsány csikorgását, az ostorok kattogtatását, a kávé­­darálók derengését, a cinegék cin­cogását, a harkályok harkintását és a szarkák csinytevéseit. Ideális zenekarunkban meg fog­juk szólaltatni a dübörögve lecsa­pódó boltajtók zaját, a tömegek ordítását, a vasművek, nyomdák, gyárak, kohók, földel .tti vasutak harsogó zaját.* Futurista körökben e nagyszerű műsor kecsegtető zenei csemegéi után a legnagyobb izgalommal vár­ják a következő koncertet. Musicus. Benes holnap érkezik vissza * Prágába. Prága Benes cseh külügyminsz­­ter a Cesko Slovo jelentése sze­rint holnap érkezik vissza Prágába. Tízezer márka a berlini villa­mosjegy, Berlinből jelentik. A berlini városi közlekedési bizottság teg­nap elhatározta, hogy augusztus elsejétől a berlini közúti vasutakon a jegy árát 10.000 márkára emeli fel. m N­M* tÍ GŐZÖS 59956 bruttó register tonna a legmodernebb, legnagyobb és legpompásabb ocoinjáró. Ezen csodahajóban megtestesül mindaz, amit a tudo­m­­mány, pénz és feltalálószellem létre­hozni képes." Has­onlíthatatlan kényelem a hajó minden osztályában. INDUL NEW YORK-BA 1923. augusztus hó 7-én, azután augusztus 28-án, szeptember 18-án,­­ október 8-án, október 29-én és ígyl tovább min­den három hétben, kedden, Southampton és Cherbourg- ból. Közelebbi felvilágosítással az alanti címek szolgálnak: Bréma — Amerika utazás a leggyorsabban és legkényelmesebben tehető meg az Egyesült­ Államok kormányhajóival: .George Washington* *----­1-~“ .President Roosevelt* „President Fillmore* „Presment rtrmur“ Előnyös alkalom teherszállításra. Díjtalan felvilágosítást nyújt, hajójegyek, pénz, amerikai okmányok és amerikai vízumot illetőleg A ROMÁNIAI VEZÉRKÉPVISELET „President Harding* UNITED STATES LINES Timisoara Hunyady­ u. 8. Kérjen 254. sza­merikai kormány von« ,M­E­R­C­U­R* V­i>mi­tMAefi Calea Mosilor 51. prospektust és hajózó Cernaut Liliengasse 15.' si kimutatást­ Nincs kegyelem címen meg­rázó ötfelvonásos kalandorfilmet mutat be szerdán este az Apolló. Az események központjában egy szívtelen, gőgös bankár áll, aki anya­gi előnyökért leghívebb alkalma­zottjait teszi tönkre. Egy főkönyve­lő boszul esküszik ellene, embe­rekkel véteti magát körül, kin mind a bankár jólétei ellen törnek A b­a­kár fia is ide kerül, de a bosszú műve nem sikerül teljesen, mert az nemcsak a bankárt, hanem a fő­könyvelőt is megsemmisíti. A nagy­ szabású film szerdán, csütörtökön és pénteken marad műsoron. — MINDEN ÓRÁBAN kitű­­nően lehet étkezni a pályaudvari étteremben. — LEGJOBBAN étkezhet a vadászkürt étteremben. Apró hirdetések. Halászok figyelmébe! " ."ászbot, műlégy, angol horgok kapható Kodra ál. KONFETTI, szerpentin és tom­bolajegy kapható PICHLER pa­­pirkereskedésében, Bohus-palota. Női és férfi fürdőruhák ízléses ki­vitelben, Reiner Györgynél. Str. Eminescu (Deák Fere­nc­ utca). VÖRÖSRÉZ pálinkafőző üstök min­den nagyságban kaphatók Burza Testvérek Arad, Bulevardul Regele Ferdinand (Boros Béni­ tér.) PÉNZTÁRNOKNŐT keresünk. Cím Kelet hirlapiroda. MINDENES azonnal felvétetik. Calea Laguna (Varjassy Lajos­ utca 34.) Kárpitosmunkákat elvállal, vala­mint kész munkákat ajánl: Novák Strada 29. Decemvrre (Haszinger­­utca) 5. szám. a i­iü- 4 Szépségversenyen díjat nyer ha valódi WEIS­Z-féle „GLZA“-kámforkrém­et használ Beszerezhető minden drogériában Egy tégely ára 20 lej. Lippafüred-Gyógyfürdő Állomás Máriaradna—Lippa, Szénsavas vasas-sás fürdők. Idény: május 1. — október 15. Javalya Rheuma, vérszegénység, ideg­­gyengeségnél, idegbántalmaknál, általános gyengeségnél, vese- és hólyagbántalmak­­nál, ideges szívbaj­­nál, női bajok után erősítő kúrára stb. Saját motoros­ vasút állandóan közlekedik. Kellemes, tiszta szobák! Elsőrendű konyha, saját kezelésben! Polgári árak! A közkedvelt „Lippafü­redi Apollo-Borvíz" forrás kezeltsége. Prospektussal szolgál Fürdő igazgatóság fiz „Annii Friss llisif hatóságilag engedélyezett lakásközvetítője magas lelépési díjak ellenében több 2 szobás és 3 szobás lakást keres. A lakások közvetítése és meghirdetése teljesen díjtalan. Transylvania cipBzlet Saját érdekében Pista Avram láncú 14. (Szabadság tér.) Az összes cipőáruk tavalyi leltári áron árusit­atnak. Gyermekcipők már 60 leitől, női cipők 150 leitől, férfi cipők 220 leitől feljebb kaphatók kérjen mindenütt „EEDL“ cipőkrémet, kékítőt, fémtisztítót, sok pénzt megtakarít. Nyomatott a CORVIN könyvnyomdai műintézetben, Arad, Str. Eminescu 20­22. I £ ? re Qu L­f

Next