Aradi Közlöny, 1924. május (39. évfolyam, 93-115. szám)

1924-05-09 / 98. szám

1924. május 9. Péntek Arad, XXXXI. évf. 98. szám. Ara­d lef Szer­ke­sztőség jad, Acsev-palota. Kiadóhivatal Bulv. Regele f­erdinand 4/28 (József főherceg-úu) (Aradi Nyomda Vállalat.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad Telefonszám: Szerkesztőség és Ida­óhivata 151. Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. % ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre Fél évre Negyed évre Havonta 600 Le 300 Lej, 150 Lej 50 Lej Hirdetések díjszabás szerint. Megjelenik naponta reggel Egyes szám ára 3 lej, vasárnap 4 lej, Bucurestiben 10 bánival­­ több. Megkönnyítette a város az állampolgárság igazolását A kategóriákba osztott lakosság. — Milyen okmányok szükségesek az egyes kategóriákban. — A város hirdet­ménye. A kérvények végső benyújtási határideje — június 10 (Saját tudósítónktól.) A város vezetősége már napok óta tanács­kozik azon, hogy az új állampol­gársági törvény keretein belül mi­képpen lehet az állampolgárság megszerzését megkönnyíteni.­­ Mint azt már megírtuk, Angel István dr. polgármester tegnap javaslatot adott be, amely a prob­léma megoldását tartalmazza. A javaslatot a város magáévá tette és annak folyományaképpen a város vezetősége ma a következő hirdetményt adta ki: Hirdetmény. Mi 'A'rad b­jf. város főpolgár­mestere elhatározván, az állam­polgársági törvény végrehajtó sza­bályrendelete alapján elrendelt el­járásnak,­­amely folyó évi ápri­lis hó 30-án kiadott hirdetmé­­nyünk által lett közhírré téve) — az egyszerűsítését és megköny­­nyebbitését, Arad város összes lakosainak tudomására hozzuk a következőket: 1. Mindazon egyének, kik Arad város tanácsa által az 1924. évben kiadott oly illetőségi bizonyítvány­nak vannak birtokában, amelynek szövegében bennfoglaltatik, hogy az illető egyén 1918. december 1-én Aradon vagy román terüle­ten birt illetőséggel és hogy ide­gen állampolgárságért nem op­­tált (nem repatriált) az állampol­gársági lajstromban való beírá­s iránti kérvényükhöz csak a fennt­­említett szövegű illetőségi bizo­nyítványt tartoznak mellékelni. Következményképpen az ilyen il­letőségi bizonyítvánnyal bírók, mentesítve vannak a személyazo­nossági bizonyítványoknak a kér­vényekhez való csatolása alól. II. Mindazon egyének, akik Arad város tanácsa által kiadott illetőségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, de amelynek szövegében nincsen ben, hogy az illető 1918. december 1-én hol birt illetőséggel és hogy idegen állampolgárságért nem optált, kér­vényt tartoznak benyújtani Arad vá­ros tanácsához, amelyben a birto­kukban levő illetőségi bizonyítvá­nyuk másodlatát kérik, amely másod­latokban benne kell lenni annak bizo­nyítása is, hogy az illető 1818. de­cember 1-én hol birt illetőséggel és hogy idegen állampolgárságért nem aptált. Ezen másodlatok kézhez vé­tele után a fenn jelzett személyek az illetőségi­­bizonyítvány másodlato­kon kívül más okmányokat nem tar­toznak az állampolgársági kérvény­hez csatolni. Ilt Mindazon lakosok, akik nem rendelkeznek Arad város tanácsa ál­tal kiállított illetőségi bizonyítvány­­nyal, azonban a birtokukban lévő ok­miányokból megállapítható, hogy 1918. december 1-én az aradi illető­ség megszerzésére jogosítottak vol­tak, az állampolgársági kérvényhez mindazon okmányokat tartoznak csa­tolni, amelyek az illetőség elismeré­séhez szükségeltetnek és pedig: 1. születési bizonyítvány, 2. házassági bizonyítvány, 3. a gyermekek szüle­tési bizonyítványa, 4. adóbizonylat, 5. hivatalos bizonyítvány a népese­dési hivataltól, amelyben igazoltas­sák, hogy mióta lakik Aradon, 6. bi­zonyítvány a repatriáló hivataltól, hogy idegen állampolgárságért nem optáltak, 7. személyazonossági iga­zolványok az állambiztonsági hiva­tal láttamozásával. Ebbe a kategó­riába tartoznak mindazok, akik 1914 november 30-án Aradon laktak és 1918. H­flp közseség vi­seléséhez hozzájárultak. IV. Azon lakosok, akik Aradon 1918. december 1-je után telepedtek le és itt több mint 4 éve laknak és hozájárultak a közterhek viseléséhez is, az állampolgársági kérvényükhöz a III. pontban felsorolt iratokon kí­vül egy oly bizonyítványt is tartoz­nak csatolni, amelyből kitűnik, hogy kérvényező Aradra történt eljövetele­kor és letelepedésekor 1918. decem­ber 1-én Románia területén mely köz­ségben birt illetőséggel. V. Azon lakosok, akiknek Aradon szerzett illetőségük nincs, de illető­séggel bírnak valamelyik román te­rületen lévő községben, az állampol­gársági lajstromban való beírásukat azon községben tartoznak kérni, a­melyben illetőséggel bírnak, vagy a­melyben születtek. Ha azonban azt óhajtják, hogy az aradi állampolgár­­sági lajstromban vétessenek fel, úgy előbb Arad város tanácsától a községi illetőségbe való felvételt tar­toznak kérni, csatolván az eziránti kérvényükhöz a III. és IV. pontban felsorolt iratokat. Minden családfő köteles nejének és gyermekeinek az állampolgársági lajstromban való beírását kérni, kü­lönben a családtagok csak a román állampolgársági törvény 7-ik és kö­vetkező cikkei alapján nyerhetik majd el a román állampolgárságot. Amennyiben a feleség és a gyerme­kek illetőségi bizonyítvánnyal nem rendelkeznek, a családfő az előző pontokban említett illetőségi bizo­nyítványon kívül a házassági bizo­nyítványt és a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát tartozik a kér­vényhez csatolni s amennyiben a gyermekek a 18-ik életévet betöltöt­te le, úgy ezeknek a személyazonossá­gi bizonyítványát is az állambizton­­sági hivatal láttamozásával. Hang­súlyozzuk, hogy ezen iratok csato­lása csak az esetben követeltetik meg, ha a feleség és a gyermekek il­letőségi bizonyítvánnyal nem r­endel­­kezne­e. Oly értelmű hír­ek, mint pl., hogy a Minisztérium az állampol­gársági lajstromba való beírásáról szóló rendeletét visszavonta vagy visszavonja, vagy hogy utólagos beírások is engedélyeztetnek és Hogy a kérvények benyújtásának Határideje meg lesz Hosszabbítva, vagy Hogy a határidő letelte után az állampolgársági lajstromba va­ló beírást a belügyi vagy Igazság­ügyi Minisztériumban ki lehet esz­közölni, nélkülöznek minden ala­pot. Az ily Hírek terjesztői rossz­akaratú egyének, akik kihasznál­ják a közönség jóhiszeműségét és helyrehozhatatlan k­árt okoznak mindazoknak, akik hasonló Ha­mis hírek által magukat tévútra vezettetni hagyják. A kérvények utolsó benyújtási határideje 1924. június 10-e d. u. 2. óra. Arad, 1924. május 7. Dr. Robu­­János, főpolgármester. Az új végrehajtási módozat két­ségtelenül megkönnyíti az állam­polgárság megszerzését­. Azonban még néhány pontjában kiegészí­tésre szorul. Ugyanis, ha valaki 1915-ben jött Aradra és így ille­tőségét csak 1918 után szerezhet­te meg, idegen állampolgár lesz, mert illetőségét érvénytelenítik és így csak tíz év múlva nyerheti el az állampolgárságot. A Köz­löny munkatársa kérdést intézett ez ügyben Anger István dr. pol­gármesterhez, aki a következőket jelentette ki: Az ilyen polgár kér­vényt intézhet a minisztériumhoz, amelynek joga van megadni az állampolgárságot. Ilyen esetek azonban nagyon gyéren fordul­nak elő és bizonyos, hogy a mi­nisztérium nem támaszt nehézsé­geket az állampolgárság megadá­sára.­­ Az aradi iparosok szindi­kátusa az ipartestükben jogvédő irodát állít fel, amely a szindiká­tus tagjainak megszerzi az állam­­polgársághoz szükséges iratokat és kiállítja a szükséges kérvényt. A kis Ünnepélyes­ ­i pár svájcbak­i fogadtatás. — Látogatás a Szövet­­ségtanács elnökénél, Bernből jelentik. A román kirá­lyi pár tegnap reggel kíséretével ideérkezett. A pályaudvaron a köz­társasá­g elnöke, alelnöke és a kor­mány tagjai fogadták az uralkodó párt. A városba vezető utak mel­lett elhelyezkedett óriási számú közönség lelkesen ünnepelte Fer­­dinánd királyt és Mária királynét. Délután a­­királyi pár meglátogat­ta a szövetségtanácsot, majd meg­tekintette a város nevezetességeit. Ezután nézezt vett Svájc bucurest­i követének. De Salisnak saját vil­lájában adott teáján. Este Crion­­rold köztársasági elnöknél ünnepé­lyes bankér volt, amelyen részt vett az egész diplomáciai testület, Droumond a népszövetség főtitká­ra és Thomas a nemzetközi mun­kaszövetség vezetője. A díszebéd után ünnepélyes­­recepció volt, a­melyen Bern város összes kiemel­kedő személyiségei megjelentek. Miért nem kötötték meg a francia—román szerződést­ Macdonaldnak is A Besszarábiára vonatkozó egyezményt be kell mutatni. Bu­cure­stiből jelentik: A román­­francia szövetségi szerződés ügyé­ben megkezdett tárgyalások füg­gőben maradtak. A tárgyalások megszűnésének két su­lyos oka van. Az egyik az, hogy a román kormány fel akarta vétetni a szö­vetségi szerződésbe a Besszará­­bia ellen bekövetkezhető támadás esetére követendő eljárást. Poin­care szerint erre különösebb szü­k­ség nincsen és ez csak Oroszor­szág megsértését jelentené. A má­sik ok az, hogy úgy Románia, mint Franciaország előzőleg meg akarják nyerni a szövetséghez az angol kormány hozzájárulását, ne­hogy ennek elmulasztása miatt ké­sőbb félreértések­­­keletkezzenek, mint a franciai-csehszlová­k szerző­dés létrejötte alkalmával is tör­tént. Ezért Daca külügyminiszter a szerződés tervezetét Macdonald­nak is bemutatta. Hogy az angol miniszterelnök milyen álláspontot foglalt el a szerződés ügyében, azt még nem lehet tudni.

Next