Aradi Közlöny, 1924. május (39. évfolyam, 93-115. szám)

1924-05-10 / 99. szám

1924. május 10 Szombat Arad, XXXXL évf. 99. szám. Ara­d lej. Szerkesztőség Arad, Resev-pal­ota. Kiadóhivatal Bulv. Regele Ferdinand 4/23 (József főherceg-utó (Aradi Nyomda Vállalat.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad Telefonszám. Szerkesztőség és kiadóhivata­l51. Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre.......... 600 Lej Fél évre ................... 300 Lej. Negyed évre ... ... 150 Lej Havonta ... .1­50 Lej Hirdetések díjszabás szériát. Megjelenik naponta reggel Egyes szám ára 3 lej, vasárnap 4 lej, Bucurestiben­­50 bánival több. Megint a frank! A pénzügyi világ legfrissebb szenzációja kétségtelenül az hogy­ a francia frank Zürichben ma vá­ratlanul tíz százalékot vesztett ár­folyamából. Megesett ez már más a valutánál is, sőt az elmúlt idők fo­lyamán nem is egyszer, azonban ami most a francia frank körül történik, az külön mérlegelés és elbírálás alá esik. A francia frank körül lefolyt legutóbbi csatározá­sok még ismeretesek. A­ bécsi és berlini kontremin­ kiózusok a fran­cia frankra vetették ki hálójukat és ennek a pénznek a mesterséges leszorításával igyekeztek szaporí­tani olvasatlan milliárdjaikat. A magyar koronán, osztrák ko­ronán és a német márkán már si­került gömbölyűre hizniok, de ez ugy látszik még nem volt elég. Falánk hiéna tekintetek Paris felé szegződtek és megindult az os­trom a francia valuta ellen. Ez azonban kemény diónak bizonyult A pénzügyi kérdésből a franciák­­egyszerre világproblémát csinál­tak, mert nemzeti becsületük füg­gött attól, hogy a frankot elbukni ne engedjék. Hatalmas segítőtár­sat találtak­­Amerikában és Paris diadalmasan verte vissza az ide­gen pénzkirályok vakmerő offen­­ziváját. A Baselek, Ciprusok és a köréjük csoportosult „kismilliárdo­sok“ véresen kerültek ki ebből a hadjáratból. Rosszul ismeri azonban ezeket a kontremin-nagyságokat, aki azt hitte, hogy a vesztett hadjárat el­veszi majd a kedvüket az újabb ki­séi létezésektől. Ellenkezőleg. — Ezek az urak mindent elkövetnek,­­ hogy visszaszerezzék elvesztett milliárdjaikat. Boszorkánykonyhá­jukba nehéz ugyan betekintést nyerni, de komoly bankkörök ú­gy vélik, hogy a mostani frankelés mögött ismét a kontremin-fejedel­­mek állanak, vagyis újabb offen­­zíva történt. Lehetséges, hogy ez nem egyéb, mint a földön fetren­­gők utolsó rúgása. „ Úgy látszik, hogy ezek az urak a főüzlet mellett nem feledkeznek meg holmi kisebb melléküzletekről sem. A melléküzlet jelen esetben a magyar korona, amely eddig még sohasem bizonyult hálátlan­nak a spekuláció kezében. Zürich­ben a korona szintén esett és nem nehéz kitalálni, hogy kik rejtőz­ködnek a korona árleszorítása m­ö­gött. A mai nap eseménye az esés. Kíváncsisággal várjuk a követke­ző napok zürichi jegyzését, mert ez lesz hivatva megmutatni: az építés kerekedik­-e felül- va,ez pe­dig a rombolás. A királyi pár Bernben. Ferdinánd király pohárköszöntője. — Előkészü­letek a brüsszeli és londoni utazásra. Bern, május 9. A svájci állat­fjú szövetség fővárosában lelkes űrte­nepségekkel fogadták az ideérke­zett Ferdinánd román­ királyt és Mária királynét. A szövetségta­­nács elnöke fényes kereteik között bankettet adott a román uralkodó pár tiszteletére és a banketten Fer­dinánd király is pohárköszöntőt mondott. Francia nyelvű beszédé­ben hangoztatta a két ország kö­zött fennálló cél és érdekközössé­get, s megköszönte Svájcinak azt a segítséget, amit a háborúban­ nyújtott Románia számára. Az uralkodó végül még azt hangsú­lyozta, hogy legforróbb óhaja, hogy a két ország között a gazda­­sági és kulturális kapcsolatokat ki­mélyítsék. Brüsszeli jelentés sze­rint a belga la­pok a román királyi pár közeli látogatása alkalmából k­özlik­ a magas vendégek életraj­zát és hosszabb cikkekben ü­dvöz­­lik a fejedelmi látogatást. Brilsz­­szieil városa a cikkeik szerint kifeje­zésre akarja juttatni háláját és el­ismerését az uráliko­dópárnak és a román népnek, amiért a háború­ban Románia Belgium mellé ál­lott. Londoni jelentés szerint a ro­mán királyi pár az angliai látoga­tás után visszatér Romániába. Az út négy napot vesz igénybe és így az uralkodópár május 21-én ér­ke­­zik meg Bucurestibe. Amerika békekonferenciát akar. Coolidge elnök Hágáb új konferenciát akar összehívni. Newyorkból Jeten­­iki Eodigie szenátor a köztársasági párt ve­zére törvényjavaslatot terjesztett be, amely felhatalmazza az elnö­köt, hogy vegye kezébe a világbé­­ke megalapozását. Ebből a célból Hágában nemzetközi békekonfe­­ren­ciát kellene összehívni és en­nek a feladata lenne a Népszövet­ségtől függetlenül nemzetközi dön­tőbíróságot al­akítatii az összes vi­tás kérdést: X ~$(5siére $3 •' a fegyverkezés korlátsotására. r Az elnök tulajdonképpeni szerepe ar­ra szorítkoznék, hogy a konferen­ciát összehívja. Hírek szerint Coo­lidge elnök nem zárkózik el a terv elől és rövidesen már történnek is kezdeményező lépések a nemzet­közi békekonferencia összehívá­sára. Folyik az állampolgársági kérvények beadása. A főpolgármester újabb könnyítő rendelkez­ései.­­ Eddig ötven kérvényt adtak be. (Saját tudósítónktól a­­ Köz­löny megírta, hogy a város veze­tősége megkönnyítette az állam­­polgárság megszerzését a város lakóinak és a megkönnyítést pub­likáló hirdetményt le is közöltük. A lakosság nagy része, amely a harmadik kategóriában tartozik, tanácstalanul áll a rendelkezéssel szemben, mivel abban hét igazol­ványt követelnek. Robu János dr. főpolgármester hogy ezen is se­gítsen, átiratot intézett az aradi államrendőrséghez, amelyben kér­te, hogy az állampolgársághoz szükséges igazolványok kiadásá­nál tekintsen el a kérvénytől és azt jelentkezésnél adja ki, hogy a lakosság ne veszítsen munkaidejé­ből, így, van a többi igazolvánmal is. Minden előzetes kérvényedés nélkül egyszerű megjelenésre sze­rezhetők meg. Ha valaki adóbi­zonylat helyett adókönyvecskéjét csatolja, teljesen elegendő úgy, hogy kis utánjárással mindenki megszerezheti a szükséges irato­kat. Az álampolgárság megszer­zése mindenkinek saját érdeke, mert ennek elhanyagolása nem­csak politikai jogainak gyakorlá­sában hátráltatná, hanem az útle­velek kiadásán­ akadályt képez. Féleértések elkerülése végett dr. Robu János főpolgármester a kö­vetkez­őket közölte velünk: — Azoknál, akiknek joguk van a törvény értelmében illetőséget kérni, nem követeljük magának az illetőségnek megszerzését. Hogy s megkíméljük a közönséget a feles­leges időveszteségtől, elég ha azo­kat az iratokat adják be, amelyek igazolják azt, hogy joguk van az illetőségre. Ez persze csak az ál­lampolgárságra vonatkozik. Az il­letőséget esetleg később kérheti. Mi, amennyire csak lehet megköny­nyítjuk az állampolgárság meg­szerzését, d­e az előírt utasításo­kat be kell tartanunk, nehogy fe­lesleges munkát végezzünk. A városháza tanácstermében, ahol átveszik a kérvényeket állan­dóan nagy forgalom uralkodik. Számos kérdezősködő keresi fel a bizottságot, amely­ minden eset­­ben készséggel nyújt felvilágosí­tást. Eddig körülbelül­­ötven kér­vény érkezett be, köztük már olyanok is, amelyeket az új ren­delkezés alapján adtak be. Görögország interven­cióra készül. Csapatokat küld az albán Katarra. Ililliini Görögország­ban az a hír terjedt el, hogy a görög kormány intervencióra készül Dél­­albániában, ahol lázadás tört ki a tirannai kormány ellen. A görög kormány kijelentette, hogy nincs szó ilyen értelmű intervencióról, csupán a görög határok védelmére teszik­­meg a szükséges intézkedéseket. Temesváron a németek vannak többségben ? Hogyan értelmezi Coste prefek­tus a nyelvren­deletet. (Saját tudósítónktól.) Temesvár városa új rendeletet bocsájtott ki, amelyben elrendelte, hogy a vá­rosnál csak kifogástalanul tiszta román nyelven megszövegezett beadványokat fogadjanak el. A hír­detményeket és egyéb hasonló nyomtatványokat pedig elsősor­ban az állam nyelvén kell nyom­tatni, másodsorban pedig azon a nyelven­, amelyet az államnyelv után a legtöbben beszélnek. Most a prefektus megállapította, hogy Temesváron a németek vannak többségben és ezért a Hirdetmé­nyek másodsorban n­émet nyelven kell, hogy szövegeztessenek és csak harmadsorban valamely más nyelven, így magyar nyelven is. így is fog megtörténni, hogy a magyar színház plakátjait elsősor­ban románul, másodsorban néme­tül és csak Harmadsorban fogják­ magyarul szövegezni. A rendelni már a mai normai életbe lépett

Next