Aradi Közlöny, 1925. augusztus (40. évfolyam, 160-184. szám)
1925-08-01 / 160. szám
Aradi Közlöny Arag, XXXX évf. 160. szám. Mástavásári számára 5 lej. 1925. ausrusztus 1 Szombat waaatfsigg Ba’raa Szerkesztdsség: Arad, Resev.-palota. Kiadó Aivatal: Aradi Nyomda Vállalat. Bulv. Regele Ferdinand 4/22. (József főherceg ut.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. POLITIKA ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Főszerkesztő : STAUBER JÓZSEF. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Egész évre fél évre ... Negyed évre ... Havor ra .......... 140 ej. 120 ej. 110 ej. 70 eej. Hirdetések díjszabása rím. Egyes szám ára 4 lej, vasárnap 5 lej. Bucurestiben 50 bánival több Az ármintavásár ma több, mint egyszerű kereskedelmi és ipari demonstráció. A kiállító cégek ma nemcsak áruikat zárják oda országok és nemzetek közönségének, hanem egy gyönyörűen szép tüntetésben dokumentálják a béke utáni nagy vágyódást, a háborúk és forradalmak okozta bizonytalanság hellyett az egyensúlyozott, nyugodt fejlődés akarását. Ez a kiállításés áruminta vásár tulajdonképpen háború. Azipar és a kereskedelem harca minden olyan áramlat ellen, amely veszélyeztetheti a fejlődést, só sok pavilion tulajdonképpen egy, ( keményszavú ultimátum mindazoknak, akik még mindig beteg i ideológiákon nyargalnak, akiilk I még mindig bal vagy jobboldali I forradalmi megmozdulásokról árullnodoznak és akik nem akarják, s hogy az emberiség éljen, boldoguljon és fejlődjék. Az a tény,hogy Aradra az ország minden részéből, de a külföldről is négyszáznál több nagy cég jött el kiállítani, a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy mindenkinek elégvolt már a bizonytalanságból és zűrzavarból, mindenki óhajtja a kereskedelem és ipar fejlődését, naggyá tételét, mert ez jelenti részünkre az életet, a jövőt. Régen tudott igazság, hogy az ipar és kereskedelem csak egy konszolidált és nyugodt ivejű államban fejlődhet. Nem szorul bizonyításra az sem, hogy egy államot, országrészt vagy várost csakis a kereskedelme vagy az ipara tehet erőssé. Az angol világbirodalmat az angoli áru tette , olyan félelmetesen hatalmassá és a német birodalomnak is a ,,Made in Germany“ szerzett tiszteletet és becsületet. Ma már egy leipzigi áruminntavásár a világesemény jelentőségével bír és a párisi világkiállítás egy nemzet erejének és tudásának a kisugárzó géniuszátjelenti. Mi még nem tartunk itt és sok idő fog eltelni, amíg csak megközelíthetjük is ezeket a „Jelességeket és kiállításokat. Nekünk élőkrel kell kezdeni mindent. A most rendezett aradi országos nagy mintavásár és kiállítás az első komoly lépés. Még sok-sok komoly lépésnek kell jönni, még sok olyan törvényt kell alkotni, amely gúzsbakötés helyett szabadságot jelent az iparnak és új kereskedelemnek, még meg kell szlárdiza. Ini a valutánkat és előbb még : egészséges levegőt teremteni. És mindezeket meg is fogjuk csinálni. Meg kell csinálnunk, mert ha nem tesszük, saját magunk fel"t* mo«*lj*sk ki a halálos ítéletet. Pedig mi élni akarunk. Erdély, Bánát és a külföld a mintavásáron. Fényesen sikerült az aradi kirakatverseny» — Elfogták a pénzügyminisztérium sikkasztósát* — Bezártak három aradi vendéglőt» — Riport az aranyesőt váró Aradról» — Gr. Hunyady Károlyné meghalt. — Dinamittal robbantják a petroleumkutak tüzét — A nagy sztrájk katasztrófába dönti Angolországot. — Románia iparhitele. — Olasz királyleány és német herceg násza. ■■■■■■■■■— hiihiiimim ii mi in ■■!!« ii — n iriirmniii^Tiiiiiii wrnmmmmmmmmmmmmmmmmm Politikai sajtóháború a meggyilkolt Bandet Fülöp miatt Kavarodás egy francia képviselő meggyilkolt fia felett. — A királypártiak és a köztársaságiak összesen vesztek. — Nyilt levél kétmillió példányban. (Páris, julius 31.) Megírta annak idején a Közlöny, hogy Leon Daudet francia royalista képviselő fiát, Philip Daudet-t egy bérkocsiban halva találták. A rejtélyes gyilkosság óriási kavarodást idézett elő, amelynek nyomán hírlapi csaták és parlamenti botrányok robbantak ki és az egész francia közvélemény ádáz dühhel esett egymásnak. A royalisták a köztársaságiak orgyilkosságának tudták be a bűntényt, viszont a köztársaságiak öngyilkosságot vagy legfeljebb személyes bosszúállást véltek a titokzatos haláleset mögött. Leon Daudet pedig azon a szilárd, véleményen van, hogy fiát magasállású rendőrtisztek' ölték' meg. Leon Daudet és Maurasst az „Action Franchise“ Hasábjain a’ gyilkosság miatt állandóan támadják a kormányt s nyílt levelek formájában,közölnek rágalmazó adatokat a kormány egyik-másik tagja ellen. Legutóbb Maurass, az Action Francaise főszerkesztője intézett egy ilyen nyílt levelet a belügyminiszter- Hez, amelyben tudomására hozza, hogy a legvégső harcot indítja meg ellene. Egy új nyílt levélben most Leon Daudet támad Schrameck belügyi és Steeg igazságügyminiszter ellen. A1 monarchista párti képviselt, kétségbeesett erőfeszítéssel igyekszik beigazolni. Hogy fia nem lett öngyilkos, hanem magas állást, féletőrtisztviselők tették el láb alól Le Flaoutter könyvkereskedővel szövetkezve,hogy ezáltal álljanak bosszút a királysági mozgalom vezérén.A nyílt levélben megemlíti, hogy neki joga van beleszólni a dolgokba, mert előfordult már néhányszor az a csoda, hogy a köztársasági Franciaországban megsértették az igazságszolgáltatás autonómiáját s a gyilkosságért is az igazságügyminisztert teszi felelőssé. Leon Daudet nyilt levelét, amely egész Franciaországban nagy megdöbbenést keltett, igy fejezi . . A—»'*»•; - ■•/'* •;«? — be: 5 N — ün, igazságügyminiszter úr, egymásután csapta be a pártokat és mindazonáltal— “ sőt éppen ezért — az állam legelső tisztviselői’ közé került. Az ön apja porosz ember s jog szerint ön sem lehetne francia állampolgár, a minthogy a szívében nem is szűt a franciákhoz! Eddig alig foglalkoztunk az őrt nyomorúságos, piszkos kis dolgaival, de ezt a nyílt levelet most két milliós példányban szétosztjuk az ország lakosai között. Mindenütt csatasorba állunk Ön ellen és ezt kiáltjuk ön felé: Porosz ember fia, vigyázz magadra, ne taposd lábbal az igazságot, amikor egy francia család gyászáról van szó! "" Lapurak pwi winsa 26 o A pesti nagy bankkafeás következményei Piacra dobják az öngyilkos Szirányi Frigyes papírjait. (Budapest, július 31.) A hosszú és felmorzsoló magyar tőzsdei bessz egymásután roppantotta össze a gyengébb lábon álló és csak a rossz konjunktúrán épült bankházakat. Ezek közé a szerencsétlen bukások közé tartozik a napokban öngyilkossá lett Surányi Frigyes bankháza is, miselyet , Schwartz Ármin és Tsaxim alatt most számoltatnak fel a bank hitelezői, akik a megmaradt csekély aktívákból akarják megmenteni " az általuk hitelezett hatalmas öszszegek" egy részét. A bukott bankház és Surányi Bélának, Surányi Frigyes unokaöccsének és legnagyobb hitelezőjének megbízásából most indultak meg a tárgyalások dr. Xuri Lipót ügyvéd Víni,izott és a többi hitelezők között. A tárgyalások azonban mindjárt az elején megakadtak, mivel az ügyvéd nem volt hajlandó tárgyalási alapul elfogadni a hitelezők azon feltételét, hogy a Surányi családnak azt a vagyonrészét, amelyet a Surányi banknál helyez ,tek el, ugyancsak csatolják a bank státusához, a hitelezők nagyobbarányú kielégítése miatt. Surányi Béla tiltakozott a kívánság ellen és kijelentette, hogy bér megmenteni szeretné a család becsületét, nincs módjában a hitelezőknek ezt a kérését teljesíteni. Az ő részvényletétei még a múltból alaposan meg vannak terhelve s most már az ő követeléseinek kielégítésére is igényt tart. A hír nagy izgatottságot váltott ki a tőzsdén s ennek következtében más, félmilliárdnyi értékű olyan papírt dobtak piacra, amelyet a Burányi-cég különböző helyeken tartott letétben. Ez az úgynevezett, depóeladás nagyobb áresést okozott, noha a manővert aránylag, elég ügyesen’ hajtották' végre. A tőzsdén úgy tudják, hogy az öngyilkos cégfőnök depópapírjaiból még körülbelül 100—200 millió értékűt kell eladni, de valószínű, hogy ezek már nem kerülnek mákra, mert előreláthatólag minimális kurzuson adnak túl rajta.