Aradi Közlöny, 1926. július (41. évfolyam, 143-168. szám)
1926-07-01 / 143. szám
Arad, XXXXI. évf. 143. szám Egyes pelai III 4ra 5 .elt . lej. 1926. július 1. Csütörtök Szerkesztőség: Arad, Resev.-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat Bulev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg ut.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal III. Megjelenik naponta reggel. Aradi Közlöny POLITIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. ELÖFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre Fél évre ... Negyed évre Havonta ... 860 Lt 480 U 240 80 La 3 Lej Hirdetések díjszabás szerint Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Bucurestiben 30 bánivá 15bit niszezonnal, elégítse ki a város közönségének kulturális igényet. A koncessziók kiadásán pedig legfőbb szempont csak az lehet, hogy a nagyközönség meg legyen elégedve a városában működő színtársulat művészi teljesítményével. Mert a jó közönség csak a jó igazgatót pártolja. Esült harcok. ’Az évről-évre megismétlődő, csúnya és az erdélyi magyar színészetet lealázó marakodás', amely a színházi koncessziók kiadása körül folyt, végre meg fog szűnni, ha Goldis László kultuszminiszter mai számunkban ismertetett szándékai megvalósulnak. Eddig valóságos akadályversenyben törtettek a színigazgatók a konceszsziók felé és semmi eszközt sem találtak eléggé durvának a cél eléréséért. A cél pedig nagyonritkán volt művészi vagy morális értékű: a koncessziót hajszoló igazgatók gyorsan és mindenáron sok pénzt akartak szerezni, mert jövőre ki tudja, lesz-e koncesszió és nem törődtek a művészi nívóval, a közönség igényeivel, a színészek exisztenciájával. Ezeket a lehetetlen és egyre rosszabbodó állapotokat szünteti meg Goldis kultuszminiszter azzal, hogy már ez idén is városi tanácsoktól teszi függővé a színházi konceszsziók kiadását. A miniszter a sok különböző terv közül magáévá tette azt az egyedül helyes álláspontot, hogy elsősorban az illető város közönsége illetékes annak megállapítására, melyik színigazgatót tartja alkalmasnak a város kulturális igényeinek kielégítésére. A városok megválasztott tanácsai ismerik leginkább a helyi viszonyokat, a pályázó színigazgatók erkölcsi és anyagi megbízhatóságát, ők vannak legszorosabb kontaktusban a város közönségével, amelynek ízlését, igényeit, hangulatát leginkább ki tudják fejezni. Helyes tehát, hogy éppen a városi tanácsok határozzák meg a saját színházuk vezetőjének személyét. Kétségtelenül helyes ez a megoldás. Sokkal inkább az, mint az a terv, amelynek híre napokkal ezelőtt terjedt el s amely úgy szólt, hogy a minisztérium a jövőben az újságírók testületének véleménye alapján fogja a konceszsziókat kiosztani. Bármily tiszteletreméltó egyesülés is egyébként az újságírók szervezete, a miniszter mégsem találta volna meg a legszerencsésebb megoldást azzal, ,ha erre bízta volna rá a konceszsziók véleményezését. A színészegyesület véleményezése ez ügyben talán mégis csak kompetensebb lenne, de végeredményben mégis az illető városok közönségét kell elsősorban meghallgatni a színházi koncessziók kiadásánál. Mert minden színigazgató, akinek a jövő évi koncessziója a városi tanács véleményezésétől függ, arra fog törekedni, hogy nívós előadásokkal, zavartalan szi(Bucureşti, június 30.) A politikai harcok során még mindig a kormány-magyar egyezmény képezi a viták tárgyát. Állandóan azt portálja az ellenzék, hogy az egyezményt a kormány felbontja, ezt azonban megcáfolja egy autentikus nyilatkozat, amelyet alább közlünk. A politika hírei egyébként a következők: A kamara új elnöksége (Bucureşti, június 30.) A kamara a mandátumok igazolási vitájának befejezése után szombaton fog elnököt választani. A többség jelöltje Negulescu közoktatásügyi miniszter. Alelnökökül Berea, Cetetelesanu, Chiorascu, Braescu és Pae Octavian képviselőket jelölik. Fennáll a kormánnyal kötött egyezség. (Bucureşti, június 30.) A fővárosi lapokban legutóbb olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a magyar kisebbségpolitikát a kormány magatartása következtében csalódások érték. Erre vonatkozólag munkatársunk felkereste a magyar parlamenti csoport egyik számottevő tagját, aki a következőket mondotta a bucureşti-i lapokban megjelent közleményekről: — A magyar parlamenti csoport magatartását egyfelől a magyarság életbevágó érdekei, másfelől a kormánnyal kötött megállapodás határozzák meg. Semmi okunk sincs arra, hogy a kormány ígéreteinek komolyságában kételkedjünk s ezért a leghatározottabban meg kell cáfolnom azokat a bucuresti-i lapjelentéseket, amelyek szerint Bucsan kisebbségi miniszter azt közölte volna Bethlen gróffal, hogy a kormány hajlandósága a magyar követelésekkel szemben attól fog függeni, hogy a magyar törvényhozók milyen magatartást tanúsítanak a parlamentben. Ilyen kijelentés nem történt. A kormány eddig teljes lejalitással járt el velünk szemben, aminek természetes követelménye, hogy mi is ilyenek legyünk vele szemben. Tisztában vagyunk azzal, hogy egyszerre nem lehet minden jogos követelésünknek eleget tenni, bármily nagy hajlandóság is lenne ez irányban a kormányban, mert velünk, magyarokkal szövetséget kötött. Érdekeltünk, hogy a kormány helyzetét az ellenzék támadásaival szemben megkönnyítsük. Ez fogja magyarázatát adni annak is, hogy a követeléseket bizonyos okos beosztással és politikai ökonómiával fogjuk a kormánnyal szemben felállítani, illetve az adott ígéretek beváltását sürgetni. Ezzel nem ártunk, csak használunk kisebbségi nemzeti érdekeinknek. Kisebbségi nép vagyunk, ezért a kormánnyal létrejött fegyverbarátságot csak akkor mondhatjuk fel, ha a kormány részéről kétségtelen bizonyítékát vennénk annak, hogy ő nem állja ezt a fegyverbarátságot. Ahogy azonban a dolgok ma állanak, a legjobb auspiciummal nézhetünk a jövő elé. A magyar parlamenticsoport meg fogja tenni kötelességét kisebbségi nemzetével szemben s meg fogja tenni kötelességét a kormány támogatása tekintetében is. Minden lényeges kérdéshez való hozzászólásunkban kifejezést fogunk adni annak, hogy bár kormányt támogatunk, de önálló parlamenti csoportként van képviselve a magyarság a törvényhozásban. A magyar képviselők elnöke a királynál. (Bucureşti, junius 30.) A magyar parlamenti csoport dr. gróf Bethlen György elnöklése mellett tegnap ülést tartott, amelyen kimondották, hogy a magyar csoport a kamara és a szenátus tisztikarában nem kiván szerepet vállalni. Foglalkozott az értekezlet a kormány ellen a választási kartellel kapcsolatban elhangzott ellenzéki támadásokkal és elhatározta, hogy ebben az ügyben megvárja a kormány magatartásának kialakulását. Ha a kormány ezekre a támadásokra nem válaszol, úgy a kamarában a magyar parlamenti csoport egyik tagja fog felszólalni. A magyar képviselők és szenátorok képviseletében dr. gróf Bethlen György legközelebb tisztelgő audiencián fog megjelenni az uralkodó előtt. A német parlamenti csoport megalakulása. A magyar parlamenti csoport értekezletével egyidejűleg a német parlamenti csoport is megtartotta első ülését. A csoport elnökévé dr. Hans Otto Rothot, alelnökévé Kreuter sváb képviselőt, titkárává Hedrichet választották. Elhatározták, hogy a politikában egyelőre tartózkodó álláspontot foglalnak el, de a többi kisebb,ségi párttal érintkezésbe lépnek* Eddig a magyarokkal és a szászokkal folytattak tárgyalásokat* A parlementi akció megkezdésétt őszre halasztották. A német képviselők egyébként ígéretet kaptak Gogától és Bucsan államtitkártól, hogy két jelöltjük Kolmerik és Binder a listavezetők lemondása után be fognak kerülni a parlamentbe. Nagyfontosságú kormánynyilatkozat a magyar képviselők előtt. Bucureşti. Ma délelőtt 11 órakor dr. Laár Ferenc és dr. Weisz Sándor képviselők megjelentek a közoktatásügyi minisztériumban a szászvárosi református kollégium megbízottjával együtt Ot.telesartó államtitkár előtt, aki a kormány nevében nagy fontosságú kijelentéseket tett előttük. Tekintettel azonban arra, hogy a tárgyalások még folyamatban vannak, a delegátusok nem nyilatkoztak. Biztosra vehető, hogy a szászvárosi kollégium ügye a legközelebbi órákban elintézést nyer. A parasztpárt tanácskozása: Bucureşti. A parasztpárt parlamenti csoportja ma ülést tartott, amelyen megvitatták a párt belső ügyeit, majdelvetették éterének azt az ajánlatát, hogy a párt besszarábiai képviselői vonuljanak ki a parlamentből. Elhatározták, hogy a parlamenti csoportot a mandátumok igazolása után fogják megalakítani és tisztikart megválasztani. Folyik a mandátumok igazolása. Bucureşti. A kamara ülését Meißner nyitott meg. Dobrescu nemzeti párti képviselő hevesen támadta a lezárási választás miatt a kormányt. Megállapítja, hogy Erdélyben a kormány a magyarok és szászok szavazatainak leszámításával kisebbségben maradt. Felsorol számos erőszakoskodást és törvénytelenséget, amelyek Erdélyben történtek. Kijelenti, hogy a nemzeti párt ördögi erőkkel fog küzdeni ez ellen a rendszer ellen. Ezután a kamara igazolja az argesi és ramnicul-sarati választásokat. Erdély magyarsága támogatja a kormányt. Változatlan a kormánnyal kötött egyezség. Bethlen György királyi kihallgatása Lapunkban szálva 10 ó Ma?.