Aradi Közlöny, 1927. május (42. évfolyam, 96-119. szám)
1927-05-01 / 96. szám
Arad, XXXXII. évf. 96-ik szám Egyes példájára 5#) ,aserMJ , 1#) 1927 május 1. Vasárnap. Szerkesztőség: Arad, Acsev.-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat, Bulev.Regele Ferdinand 4/22 József főherceg-ut.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre ... ... 960 L« Fél évre ................. 4«) L« Negyed évre ... ... 240 Le Havonta ... ... ... 80 Le Hirdetések díjszabás szerin Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej.’ Bucurestiben 53 banívai job*! Az elnémult Munka. Május elsején a munka ünnepét üti a világ. Ezen a napon leteszik szerszámaikat a dolgozóik, milliói és friss tavaszi kedvvel tódulnak ki a városok poros kőrendetegeiből a zöldire öltözött ligetekbe. A műhelyek robotosai, az irodák munkásai, a bérkaszárnyák elkényszeredett lakói ünnepi hangulatban mennek május elsején a Természet templomába, amelynek kupolája maga a ragyogó tavaszi égbolt, díszei, csodái, oltárai a zsenge faszőnyeg, a zöld pompában megifjuló fák és a fényes napsugár. A kőkalickák fojtott levegőjéből kiszabadult tömegek szép, stílusos és nemzetköziségeiben impozáns ünneppé avatták május első napját és Románia dolgozói is résztvesznek a Munka tavaszi ünnepén. A mi ünnepünk fényét azonban elhomályosítják és ürömmel keserítik a munkanélküliek sötét és hallgatag tömegei. Ezek a tömegek nem ünnepelnek május elsején. Mit is keresnének a munkanélküliek a diadalmas Munka örömünnepén? A nyomorúság elsárgítja arcukon az élet piros színét, a gond sötét vonalakat ráncol a homlokukra és az éhség keserű gondolatokat hajszol a fejükben. Nem, ezek a tömegek nincsenek ünnepi hangulatban május elsején és ha ezeket látjuk, a mi lelkünkben is halkabbra csitul, az ujjongó hozsanna, a mi szívünkben is lassúbb lesz a vér lendülése, a mi elménket is kikezdi a kétség. Olyan ez a sötét és szenvedő tömeg, mint maga az Ünneprontás. A munkanélküliek fekete serege a Munka impozáns ünnepén — munkát vár, betevő falatra les..." Jó! tudjuk, hogy Romániában a már évek óta tartó gazdasági válság állította meg a gépek egy részét és tette ezzel munkanélküliekké a dolgozni akaró munkások ezreit. A gazdasági válság kényszerítette a munkaadókat arra, hogy általános üzemredukciót vigyenek keresztül és mindenütt leépítsenek. A munkanélküliség közvetlen okozója tehát az a sokat hangoztatott és sokat megszenvedett gazdasági válság, amely száraz közgazdasági kifejezést , mérhetetlen bajt, nyomorúságot és szomorúságot jelent osztálykülönbség nélkül az ország egész lakosságára. Azt a szomorúan híres „gazdasági válságot“ kell tehát a kormánynak, minden rendelkezésére álló eszközzel megszüntetni és ezzel megszűnne egyúttal az egyre fenyegtőbb méreteket öltő munkanélküliség is. Meg kell keresni a válság okait és nem is kell ahhoz valami különös zsenialitás, hogy azt meg is találják. A gazdasági politikában van a hiba, amely mesterséges eszközökkel akadályozza a termelést és kicsinyes szempontok szerint végzi a javak elosztását. Ilyen gazdag országot, mint Románia, csak a hibás gazdasági politika juttathatja Válságos helyzetbe és mindenki, aki szívén viseli ennek a szép országnak a sorsát, a kormánytól várja a gyors és alapos segítségeit. A Munka magasztos ünnepén a munkanélküliek sötét tömege néma vádlóként követéül az igazságot, a munka és kenyér szent jogát. Figyeljenek fel azok, akiket Isten kegyelme és a nép bizalma az ország kormányrúdjához állított. Vessék latba minden erejüket, akaratukat és tervszerű, komoly küzdelemben pusztítsák el a gazdasági válság hétfejű sárkányát. Az a nap lesz igazán a Munka ünnepe, amelyen munkát és ezzel kenyeret tudnak adni a munkanélküliek kezébe! S Román—magyar—jugoszláv konferencia Timisoarán. A kormány értekezletre hívta meg Magyarországot és Jugoszláviát a függő kérdések rendezésére, egyházi és iskolai kérdéseket, úgy a szerb, mint a román területen, aztán szorosabb kapcsolatot akarnak gazdasági tekintetben létesíteni a két ország közt. Magyarországgal szemben először a volt nyugdíjasok ügyét fogják rendezni, akik jelenleg Erdélyben és a Bánságban élnek, de Magyarország nyugdíjstátusába tartoznak. Azután az irattárak kérdését rendezik és esetleg szóba kerülnek különféle külpolitikai kérdések is. Az ügy fontosságára való tekintettel Mitilineu külügyminiszter hétfőn a sajtó képviselői előtt erről a kérdésről expozét fog mondani. Jugoszláviával rendezni fogják az összes (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata.) A kormány jegyzéket intézett Magyarországhoz és Jugoszláviához, melyben felhívja a két kormányt, hogy tartsanak közös konferenciát Timisoarán és ezen rendezzék mindazon függő kérdéseket, melyek a három ország között fennállanak. A jegyzékre először a jugoszláv kormány válaszolt és a legbarátságosabb hangon fejezte ki azon óhaját, hogy szintén kívánja a függő kérdések rendezését. A magyar kormány válasza tegnap érkezett meg, amely szintén helyesli a konferencia eszméjét és javaslatba hozott helyét. A konferencia időpontját később állapítják meg. ¡♦. Mit tartalmaz a konkordátum Rendelkezések a római katolikus egyház vagyonáról és iskoláiról. — Megszűnnek a kegyúri jogok. — Az egyháznak joga van elemi és polgári iskolák fenntartására. . ' . ' ‘ * * •• . -Jt* ki • .» .... . . . . ( l ■ . . • (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata.) Az Universal figyelemreméltó cikket ír a a konkordátumról, ismertetvén annak alapelveit. Az Universal megállapítja, hogy az erre vonatkozó adatokat előbb tudta megszerezni a katolikus köröktől, mint a hivatalos tényezőktől. A konkordátum — írja a lap — elsősorban körvonalazza, hogy minden rítus szerinti katolikus vallást egész Románia területén szabadon gyakorolhatják a hívők. Ezt követi a három katolikus rítus szerinti — a római katolikus, a görög katolikus és az örmény — fekezeteik székhelyeinek kijelölése. A római katolikusé Bucurestiben, a görög katolikusé Balázsfalván, az örményé Szamosulvánon. E szerint az Universul biztosra veszi, hogy a romániai római katolikusok egyházi feje Cisar érsek lesz. A szentszék, a püspökök, a lelkészek és a nép közötti érintkezés egyházi ügyekben a legszabadabb lesz. A püspökségek vezetőinek és az örmény rítus fejének román állampolgároknak kell lenni, kivéve olyan eseteket, amelyekre nézve a szentszék s a kormány külön megegyezik. A püspökök teljes szabadságot fognak élvezni egyházi hivatásuk kifejtésében s püspökségük irányításában. Élvezni fogják mindama jogokat, amelyek magas állásukat megilletik és felhatalmazást kapnak arra, hogy híveiknek missziójuknak megfelelően egyházi és erkölcsi tanácsokkal szolgáljanak. A püspököknek jogában áll új egyházközségeket és fiókegyházakat létesíteni. A román állampolgársággal rendelkező lelkészek kinevezése a püspökök kizárólagos joga. Az egyházak és annak tagjai olyan segélyben részesülnek, mely nem lehet kisebb az uralkodó vallásnak kiutalt segélyénél.Az állam elismeri a római katolikus agyteázak jogi személyiségét. A római katolikus egyháznak úgynevezett szent vagyona lesz, mely a jelenleg a püspökségek,kanonokok, lelkészek s teológiai szemináriumok birtokában levő román járadékpapirorcból fog állani. Ebből a vagyonból fogják fenntartani a püspökségeket, a teológiai szemináriumokat, a kanonokokat s a parókiák személyzetét. A szent vagyont a káptalan kezeli a szentszék által megállapított szabályzat alapján. Ugyancsak ez a káptalan kezeli a katolikus kulturális alapítványokat is. Az iskolák, nevelőintézetek, jótékonysági és kegyintézetek vagyonát a püspöki hatóság kezeli. ■ A kegyúri jogok megszűnnek, a kegyúri vagyon — akár az államnak vagy magánosoknak birtokát képezi — kártalanítás nélkül a katolikus egyház birtokába megy át. A szerzetesrendek és kongregációk rendfőnökeinek román állampolgároknak kell lenniük állandó romániai lakással. Úgy a rendek, mint a kongregációk jogi személyek. Arendiek jövedelmét az adományozók akaratához képest az ország határain belül kell felhasználni. Kivételt amaz összegek képeznek, amelyek a szentszék központi jótékonysági irodája részére valók. Új rendek és kongregációk bármikor alakulhatnak Romániában. A római katolikus egyháznak joga van elemi és középiskolákat létesíteni a saját költségén. Ezek felett azonban a felügyeleti jogot a közoktatásügyi miniszter gyakorolja. Az állami és magániskolákban, hol a katolikus növendékek vannak többségben, a vallásoktatás a tanulók anyanyelvén történik. Az Universul végül megjegyzi, ezek a kotokordátumnak legutóbb megállapított főbb rendelkezései, amelyek miatt Qoldis kultuszminiszter Rómába utazott. Idurank mai száma 12 oldal.