Aradi Közlöny, 1928. február (43. évfolyam, 25-48. szám)
1928-02-01 / 25. szám
Arad, XLII, évi 25-ik szám BfJ** peroány éra 5 lej, nsárn « M. 1928 február 1. Szerda. Szerkestette Arad, Acsevi palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat. Balez. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg-ut) Sürgünyciió: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. Audi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre Fél évre ... Negyed évre Havonta ... .. 1080 Lej ... 540 Lej ... 270 Lej - 90 Lej Hirdetések díjszabás szerint Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Bucurestiben 50 bánival több Kottára ólomlábakon. A postavezérigazgatóság rendeletére kémréli kísérletek folynak Timisoarán egy rádidióleadó állomás létesítésére. Tegnap délutánmegtörtént az első próbahamlgverseny, amely nem járt ugyan kiellségítő eredménnyel, de atechnikai felszerelés kiegészítése után remény van arra, hogy nemsokára Bécsben, ‘Budapestien» Londonban, Newyorkban és aViilág minden részén hallani fogják: „Halló, litt Temesvár.“ Örömmel állapítjuk meg, hogy a timisoarai leadóállomással mi is belekapcsolódunk a kulturvilág rádiókörébe, a mi művészeink is megszólalhatnak századunk legcsodálatosabb hangszerén, a rádión. . De a teatföldi kulturemer, aki gyönyörködve fogja figyelni a romániai művészet megnyilatkozásait, elképedve csapná össze a kezét, ha megtudná, hogy a timisoarai koncerteket távoleső országok népei élvezhetik ugyan, de Oradea vagy Arad, Bánát és Erdély közönségének nagy része már nem igen hallhatja. Külföldön már minden falusi viskó, sőt istálló is fel van szerelve rádiókészülékkel, amit már iskolás gyerekek is elő tudnak állítani. Nálunk, még szenit misztikum a technika eme csodája, amelyet másutt már meg is untak. Romániában csak kivételesen megbízható és nagyszerű összeköttetésekkel bíró urak lakásán vajó rádiókészülék. Jaj annak, aki engedély nélkül merészel rádiókoncerteket hallgatni! Különösen a határszéleken veszik szigorúan a rádióval történő „visszaéléseket“ és állandó razziákkal, megfigyelésekkel ellenőrzik, nincs-e tiltott készülék valakinél. Szóval a rádió Romániában a tiltott készülék, amelytől az alkaim biztonságát féltik. Kétségtelen, hogy a rádió fölötte alkalmas eszköz arra, hogy azon keresztül meg nem engedhető agitáció folyjék. De a nyugati államok vezetői is épúgy féltik országukat a kívülről jövő, nem kívánatos propagandától és ezért nagyon szigorú nemzetközi egyezményt létesítettek, amelynek célja az, hogy kizárólag művészi és tudományos előadásokat közvetíthessen a rádió. Politikai tendenciájú közlésektől tehát mentesítve van a rádió és ennek dacára a romániai polgárok mégsem élvezhetik az általános emberi kultúra e csodahangszerét. Külföldön hatalmas ipartelepek állítják elő a készülékek alkatrészeit, virágzó iparág lett a rádiógyártás, kereskedők és közvetítők százezrei jutottak általa exisztenciához, színészek, zenészek, írók, tudósok tömege szól a levegő rezdülésein keresztül az emberiséghez — nálunk pedig még ma is félnek közkinccsé tenni a rádiót. A mi országunkban Ólomlábakon cammog a haladás. Eddig süketek és némák voltunk a kultúra eme áldásával szenben, de mintha már derengene a sűrü sötétség. Bucurestiben már felállították az első rádió-leadó állomást és most ime Timisoarán készül már a második. Beszélni — ha dadogva is — de fogunk tallán tudni a nagyvilággal, most már csak azt tegyék lehetővé, hogy magunk is meghallhassuk a saját szavainkat. Ha némák nem leszünk, siketek se maradjunk sokáig. (Az Aradi Közlöny oluji tudósítójának -telefonjelentése.) A hatodik hadtest hadbírósága ma délelőtt kezdte meg a clui és oradeai rombolásokkal vádolt kilenc clui és bucuresti-i egyetemi hallgató és egy diádeány perének tárgyalását. A hadbíróság szigorú óvintézkedéseket foganatosított a rend fenntartása céljából. A hadbíróságon rendőrtisztek és detektívek teljesítenek szolgálatot, akit csak alapos igazoltatás után bocsátják be az érdeklődőket. A tárgyalást élénk izgalom közepette nyitja meg Zbarescu ezredes, akinek utasítására szuronyos katonák kísérik be a vádlottakat. A védői tisztet Zelea Codreanu, Catuneanu cluji egyetemi tanár, Pop Valér dr., Dunca Jenő dr. Georgescu Mircea, Ilaria Popescu és dr. Bradu Helen ügyvédnő látják el. Nagy feltűnést keltett, hogy Zelea Codreanu, az ismert iasi-i antiszemitavezér eljött a tárgyalásra. Zelea Codreanu nemzeti viseletben jelenik meg a zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben. Az elnök utasítást ad a vádirat felolvasására, amely szerint Ometi Alexandru bucuresti-i egyetemi hallgató, Manache Dumitru Saviliu cluji orvosnövendék, Gitulescu Ioan, Tarni Ioan, Toma Vasilie, Peliciteanu bucuresti-i egyetemi hallgatók és Adelina Prisesc egyetemi hallgatónő vezetői voltak a cluji tüntetéseknek. Elővezetik a vádlottakat. A vádirat megállapítja, hogy a vádlottak legnagyobb része a cluji állomáson tartózkodott, amikor a katonaság és rendőrség meg akarta akadályozni, hogy a diáktömeg bejuthasson a városba. A vádlottak izgatták diáktársaikat és vezetői voltak annak a tömegnek, amely végül is áttörve a katonai kordont, behatolt a városba és ott rombolásokat végzett. A vádirat felolvasása után a vádlottak kihall®al ásásra kerül a sor. Legnagyobb részük jól öltözött fiatalember, akik személyi adataik bemondása után egyöntetűen tiltakoznak a terhükre rótt bűncselekmények ellen. Mindnyájan ártatlanságukat hangoztatják és éles hangon vázolják, hogy ötven nap óta ülnek a hadbíróság börtönében anélkül, hogy tullajdonképen komoly bizonyítékot tudnának ellenük felhozni. Kijelentik, hogy azért kerültek a vádlottak padjára, mert a hatóságok bűnbakot keresnek. Az állomáson minden ok nélkül, sétaközben tartóztatták le őket. A vádlottak után a falukt hallgatja ki a bíróság. Többnyire rendőr- és katonatisztek szerepelnek a tanúk között, majd Negulescu hadbíró ügyész, mint tanú tesz vallomást, Negulescu ugyanis szolgálatot teljesített azon a napon, amikor a tüntetések lezajlottak és Statescu volt rendőrprefektussal együtt intézte a rend fenntartását. Negulescu részletesen ismerteti az állomáson és a környéken történt eseményeket és elmondja, hogyan törték át a diákok a katonai kordont. A Vádlottak személyazonosságára vonatkozólag azonban nem tud felvilágosítást adni. , , Szövetkezeti társaság rombolt _ A tanúkihallgatások után Ioanescu vaubiró-ü ügiyész tartja meg vádibeszédét. Megállapítja, hogy a rombolásokra szövetkezett társaság követte el a bűncselekményeiket. A főtetteseket nem lehet kinyomozni, tehát azokat kell elíténni, akiket a csoportosulásalkalmával fogtak el. A rombolásokra vonatkozólag a rendtörvény 1. és 14. paragrafusa az irányadó, amely egy évtől tízig terjedhető fogházbüntetést ír elő. Kéri ezeknek a szakaszoknak az alkalmazását. Mircea Georgescu dr. ügyvéd tartja meg az első védőbeszédet. Megállapítja, hogy a diákság nem rombolásra szövetkezett társaság, tehát nem alkalmazhatók velük szemben a hadbíró-ügyész által felhozott rendtörvény paragrafusai- Bradu Helén dr. ügyvédnő a következő védő. — 1903-ban Oradean éppen a mostani rombolásoknak a színhelyén román-ellenes tüntetések voltak, amelyek során románokat gyilkoltak meg és meggyalázták a román templomokat, — kezdte védőbeszédét az ügyvédnő. Tiltakozik az ellen, hogy a román diákság egy csoportját elítéljék azért, mert kisebbség-ellenes cselekedeteket hajtott végre. A hatóságok szabad kezet engedtek a rombolásra. Statescu védő rámutat arra, hogy a kongresszusra összegyűlt diákok ovációban részesítették a rendőri és katonai hatóságokat, akik szabad kezet engedtek a rombolásokra. Ennek ellenére mégis letartóztattak 19 diákot, akilknek tanúi igazolják, hogy nem vettek részt a rombolásokban, ezeket a diákokat a rombolások elkövetése után három héttel szállították, a fővárosból Grujra. Ezt nevezik a bűnbakrendszernek, miután a rombolások alkalmával egyetlen diákot sem tartóztattak le. Ítélet a templomromboló diákok ügyében. Négy diákot kéthónapi fogházra ítélt a hadbíróság, a többi vádlottat felmentették. — A védőbeszédek súlyos vádakkal illetik a zsidóságot. — Egyik védő szerint a zsidók 1903-ban Oradeán (Nagyváradon) bemocsikolták Krisztus oltárát. Szabad-e a zsidó templomokat lerombolni? „A zsidóság a leggyalázatosabb nép a világon.“ Pelenta orvoskapitány a következő védő. Felveti azt a kérdést, hogy milyen okok előzték meg az antiszemita kilengéseket és hogy bűn-e lerombolni a zsidó templomokat. Nem bűn lerombolni a zsidó templomokat -- mondja — és pedig azért nem, mert a zsidóság a leggyalázatosabb nép a földkerekségen, ők hozták be a csalást és ők honosították meg a nemzetietlen magatartást. Ezután elővesz egy könyvet, amely a zsidóság háborúalatti tetteit tartalmazza. Felhoz egy esetet, amikor a német megszállás idején egy német főhadnagy és egy román hazaáruló vezetésével a zsidók románellenes tüntetést rendeztek. Azt mondották ekkor a zsidók: ,,Pusztuljon el minden, ami szent a románok előtt“, azután behatoltak a román templomokba és bepiszkolták Krisztus oltárát. Miértbűn tehát a zsidó tem- Lapunk mai száma 10 oldal.