Aradi Közlöny, 1928. október (43. évfolyam, 221-246. szám)
1928-10-02 / 221. szám
KÖZlÖNY MBBaaaaaMBBgnaMMMaMBBaaBaMaBBainmang BBaBBannaa MBMMHHW T92S OKTDVer '. A semmitőszék megsemmisítette az aradi pótállampolgárok reményeit. Az aradi ügyészség fellebbezésére a Carte de Cassatie elrendelte, hogy egy pótlólag felvett állampolgár nevét töröljék a listából. A város ezentúl csak jogerős ítéletre pótolja a lista hibáit. (Arad, október 1.) Nagy örömöt keltett az Aradi Közlöny híradása, amely egyedül számolt be arról, hogy az aradi törvényszék egy konkrét esetből kifolyólag kötelezte a várost egy aradi magántisztviselőnek a listába való bevezetésre. A hír nyomán seregesen keresték fel az állampolgárság nélküliek a város vezetőségét, egy olyértelmű bizonyítvány kiállítását kérve, amelyből kitűnik, hogy kimaradtak a listából. Ezeknek birtokában sorban a törvényszékhez fordulnak, kérve az állampolgársági listába való felvételüket. Az öröm azonban korai volt, mint a Curte de Casaţie egy ma, az aradi városházára érkezett, ugyancsak elvi jelentőségű ítélete bizonyítja. Az aradi úritársaság egyik ismert tagjával történt meg, hogy, mint annyi sok ezer ember, kimaradt az állampolgárok listájából, dacára annak, hogy már esztendők hosszú sora óta Aradon lakik. A törvényszékhez fordult orvoslásért s a törvényszék itéletileg kötelezte is a várost arra, hogy az állampolgárok lajstromába felvegye. Az itéletkihirdetés után a város elegt tett a döntésnek és pótlólag felvette az illetőt, aki boldogan újságolta ismerőseinek, hogy a nagy harc eredményei végződött, immáron állampolgár lett. Az öröm azonban korai volt. Az aradi királyi ügyészség hivatalból megfelebbezte a törvényszék ítéletét a temesvári táblához. " Innen az ügy a bucuresti-i Legfelsőbb Semmitőszékhez került, amely kimondotta, hogy az aradi törvényszék állásfoglalása téves vált. Ezér megsemmisítette a törvényszék döntését, úárra utasította az állampolgárok lajstromába való felvételre irányuló kérést és elrendelte, hogy a város — amennyiben pótlólag felvette az illetőt a listába — törölje az állampolgárok sorába. A Legfelsőbb Semmitőszék döntése ma megérkezett a városhoz, amely az ítéletnek megfelően törölte az ismert aradi urat az állampolgársági listából és erről értesítette a lesújtott ex állarmolgárt. A semmitőszéki döntés híre nagy feltűnést keltet Aradon. Értesülésünk szerint a tapasztaltakon okulva, a város ezentúl nem veszi fel azonnal az állampolgársági listába azokat, akiknek felvételét a törvényszék elrendeli, hanem megvárja a felebbezési határidő leteltét. Ha senki sem felebbez, megtörténik a felvétel, ha pedig felebbezést adnak be, megvárja a város, amíg az utolsó bírói fórum is kimondja az ügyben a döntést. jstradon még csal megy valahogy a szegény virág [1fL pA JsffsjJf de J9usztria nenj tatai nekik. — Stoitsen Viktor dot páti gimnazista feiet /LU Ut 1 lufi 9 az eszi kisebbségtagból és nem tartja jó világjáróknak a lányokat. (Arad, október 1.) Nem is hinné az ember, hogy ezek között a világjárók között néha érdekes ember is akad. Mert eddig ugye csak annyit tapasztaltunk belőlük, hogy bejöttek a kávéházba, árulták az obuigát levelezőlapokat, amik tele voltak országnevekkel és primitív fényképükkel. Aztán összeszedték a fejeket. Különleges sportruhákban talpaltak az utcákon és ha megszólította őket az ember, mint valami gramofon, berregték, hogy honnan jöttek, hova mennek. Na és, hogy hány kilométert tettek meg. Gyalog. Ennyi, meg ennyi idő alatt. Már direkt unalmasak voltakés úgy megjöttek minden évben, mint az őszi eső. Ma is befutott kettő Aradra. Ezúttal két észt diák, Dorpatból. Vagy ahogy észtül mondják, Tartuból. Már száz lépésről lehitt rólukvilágjáróságuk. Az egyik csontkeretű pápaszemes dzsentlemén, Androvits János, a dorpati egyetem filozoptere. Boldogan mesélte,hogy ismeri az ottani egyetem aradi származású magyar tanárát, dr. Virányi Elemért. Amásik: egészen kedves kis kamasz. Igazi komolykodó, lassúbeszédű északi, mélykék szegekkel, szőkésbarnán és egy irgalmatlan patttanással az orra helyén. Büszkén mutatta iskolai bizonyítványát, amely arról tanúskodott, ,hogy Stoitsen Viktor „elégséges“ eredményeivel végezte el a tartui gimnázium hatodik osztályát. — Hát a hetedikbe miért nem iratkozott Mire? — kérdeztem. Ir.dignálódva nézett rám. — Azért kérem, — felelte óvatosan — mert nálunk csak hatosztályos a gimnázium. Nyert, úgy látszik az észt diákoknak jobban megy, mint a mieinknek. Ebben a hitemben csakhamar meg is erősített Stoitsen Viktor, végzett hatodikos. — Ő tudja, nálunk nagy szabadság van és sok az idegien. Különösen a német, meg az orosz. A rendőrségen, törvényszéken, általában, minden ,irtásban három nyelven beszélhet, észtül, németül és oroszul. Ezen a három nyelven minden állami tisztviselőnek kell tudni. És írásbeli beadványt is terjeszthet elő e három nyelv egyikén. Elintézik annak rendje és módja szerint. Sőt vannak állami német és orosz iskolák. Ezekben német, illetve orosz a tanítási nyelv. Nálunk szeretik az idegeneket. Különösen a magyarokat. Na igen, mert ■hát ez rokon nép." Stoitsen Viktor elhallgat és nyel egyet. Mint aki jól felelt, így lehetett vagy egy évvel ezelőtt a tartói hatodikban, ha kiszólította a padból a földrajztanár. Annyi tény, hogy ezúttal egész érdekes dolgokról beszélt. — Mondja csak, — kérdem — hát nem akartovább tanulni? ..................... — De igen. . . — Na és hol? _-_ — Ausztráliában. — Miért pont Ausztráliában? — Mert előbb meg akarom nézni a világot és Sidneyben beiratkozom a műegyetemre. Addig megtanulok angolul. Egy kicsit máris tudok. A nőkről kezdek beszélni. Stoltsen gyanakodva néz rám és önkéntelenül megpiszkálja a pattanást az orra hegyén. Elneveti magát. — Tudja. Bécsben... hát ott igen. Meg Prágában. Akadt néhány, aki el akart bennünket kísérni. — Na és? Stoitsen megvetően legyint. — Leányokkal nem lehet gyalogolni. Meg akartam változtatni rossz véleményét a nőkről, de ő tovább folytatta: — Nagyváradon találkoztunk két holland világjáró leánnyal. Mert, sajnos, már ilyenek is vannak. Mindenhova betolakszanak ezek a nők. Na de ők vonaton utaznak. „Most már az üzletember konkurrenciája beszélt a tartui hatodikosból. Tessék elhinni — tette hozzá — nehéz dolog ma már világot járni, Ausztria már nem talaj. Tele van német vándordiákokkal. Ott nem nő rá a szegény világjárónak. Itt még csak megy valahogy, de a legjobb Norvégiában. — És innen hová? — Bulgáriába, aztán meg Afrikába. Ott két évig leszünk Androvits kollegámmal. Aztán Ausztrália. 1933-ra be akarjuk fejezni, ő arra már tanár lesz, mert útközben folyton tanul. Én Dedig mérnök. Ezzel Stoitsen meghajtotta magát és eltávozott. Büszkén és öntudatosan ment, így nézheted ki, ha nagyritkán jelesre felelt a hatodikban. Dór patban, azaz: Tartubán, * Fóthy Ernő Kommunista nyomdát találtak Budapesten. A budapesti rendőrség számos kommunista munkást letartóztatott. (Az Aradi Közlöny budapesti tudósítójának távirata.) Többhetes nyomozás után a főkapitányság politikai osztálya nagyarányú kommunista összeesküvést leplezett le. A hivatalos rendőri jelentések szerint szeptember 28-án éjszaka a Munkásutca 11. számú házban komunista nyomdát lepleztek le a detektívek, akik nagytömegű röpiratot foglaltak le. Ez alkalommal őrizetbevették Popper Sándor, Jónis Béla, Budai János és Weisz Márton iparosokat, valamint Ingyen koporsóban temetik Csutak Danit. Arad éjszakai életének egy régi, ismert alakja nyomora miatt felakasztotta magát. (Arad, október 1.) Ma reggel nyolc órakor egy érdekes ember követett el öngyilkosságot Aradon. Az aradi mulatóskedvű ifjak, de még az éjszakai életet élő agglegények is nagyon jól ismerték Csutak Dánielt, ezt a bohémtermészetű embert, aki mikor vendéglője volt, együtt mulatott vendégeivel. Régebben a Hal-téren lévő „Kis Pipához“ címzett vendéglő volt a tulajdona, de hamarosan kénytelen volt becsukni az üzletét. Akkor egy kis lebujt nyitott, ahol szintén hasonló körülmények közé került. Szegény Csutak mester nagyon szerette az italt és minden jövedelme a torkán csúszott le. Volt a Fehér Keresztben, majd legutóbb a Daciában pincér, de ott kellett hagynia állását. Ezelőtt két héttel levelet írt egyik jóbarátjának, amelyben bejelentette, hogy öngyilkosságot követ el, mert nem tudja családját eltartani, nagy adósságai vannak és képtelen kötelezettségének eleget tenni. Csutak barátja azonnal a rendőrségre sietett és Ligeti Magda kozmetikust. Valamennyien beismerték, hogy résztvettek a röpiratok terjesztésében. Emlékezetes, hogy két hónappal ezelőtt előállítottak a rendőrségen egy Sebes László nevű fiatalembert, aki öngyilkossági szándékból kiugrott a rendőrség egyik emeleti ab■ lakából. Ezzel a momentummal kezdődött meg a mostani kommunista szervezkedés leleplezése. Az előjelek szerint a mozgalom a moszkvai és bécsi kommunistákkal áll kapcsolatom, s bejelentette az öngyilkossági tervet. Az elkéeredett ember akkor megígérte az őt kihallgató rendőrtisztnek, hogy nem lesz öngyilkos, sőt azt állította, hogy tréfából írta barátjának a levelet. De Csutak Dániel már akkor elhatározta, hogy végrehajtja végzetes tettét, de eddig talán nem volt elég lelkiereje hozzá. Tegnap este azt mondotta a Strada Veliciu (Lipót-ucca) 7. számú házban lakó feleségének, hogy elmegy sétálni. Nem jött haza egész éjszaka. Felesége nem volt nyugtalan, mert hozzá volt szokva, hogy Csutak Dániel máskor is kimarad. Reggel nyolc órakor egy cselédleány lement a pincébe és ott találta felakasztva, holtan Csutak Dánielt. Az öngyilkosságot jelentették a rendőrségnek és a helyszínen kiszállt rendőrorvos megállapította, hogy a szerencsétlen ember csak a reggeli órákban követte el tettét. Özvegye ma délután felkereste Vulpe József interimár bizottsági tagot és elmondotta, hogy gyermekével a legnagyobb nyomorban maradt, még annyi pénze sincsen, hogy férjét eltemettesse. Vulpe József intervenciójára a város egy ingyen koporsót utalt ki, "amelyben Csutak Dánielt holnap fogják eltemetni. Ki gyermekit szereti, valódi Hofer hintőport, krémet, szappant használ.